7 tanács, hogy sikeres legyen vállalkozása a külpiacokon

A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik - ezt támasztja alá minden kutatás, mutató és statisztika. Nem véletlen, hogy a 2-5 éve alapított kkv-k 82 százaléka jelen van a nemzetközi piacokon, és nyitott a globális innovációkra, állapítja meg egy nemzetközi kutatáson alapuló tanulmány. De átlépni termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal az országhatárt nem olyan egyszerű.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

A 12 országra – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint Brazília, Oroszország, India, Kína és Mexikó – kiterjedő kutatásban a nemzetközi piaci jelenlét előnyeit és a globalizációban rejlő üzleti sikerek lehetőségeit vizsgálták. A 410, 50 millió euró alatti árbevételű kis- és középvállalkozást (kkv-t) megkérdező vizsgálatból egyértelműen kiderült: a kkv-k többé nem jelentenek egyet a regionális piacok kiszolgálásával. Egyre több és több vállalkozás nyit az export és import tevékenységen túl a globális partnerek felé szolgáltatásai kiterjesztésével. Ez a nyitottság együtt jár a nemzetközi know-how, innováció és értékes gyakorlatok átvételével, ami a hazai piac számára is előnyös.

A tapasztalataik alapján a nemzetközi nyitásban a legnagyobb nehézségeket a 20. századi infrastrukturális körülmények, a külföldi piacok ismeretének hiánya, a célországok magas vámköltségei, és a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatépítés jelenti, mutat rá a DHL Expressz megbízásából az IHS által 2012 utolsó negyedévében készített nemzetközi kutatás.

Megszívlelendő tanácsok külpiaci nyitáshoz
Elegendő forrás, megfelelő helyismeret nélkül szinte lehetetlen sikereket elérni. Mindenképp ajánlott egy megfelelő helyismerettel rendelkező partnert keresni, emellett azonban a rendszeres személyes jelenlét is elkerülhetetlen.
Vannak országok, ahol kiemelten fontos a helyi nyelv ismerete. Hogy emellett milyen világnyelven lehet érvényesülni, a helyi sajátosságokon múlik.
A keleti piacokra való exportálásnál például figyelembe kell venni a vámhatárokat, és más adminisztrációs feladatokat, amelyek abból fakadnak, hogy a régió nem része az egységes európai övezetnek.
Először itthon, vagy a régióban kell tapasztalatokat gyűjteni, és már felvértezve továbblépni távolabbi célországokba.
Nem utolsó sorban, az export nem csődvédelem! Proaktív növekedési lehetőség, de komoly kockázata van annak, ha bajban lévő vállalat próbál így túlélni.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a fejlődő országok a legaktívabbak a nemzetközi piacokon és ügyfeleik 70 százaléka a fejlett országokból származik. A következtetések szerint a fejlődő országok a jövőben is sikeresebbek lesznek az új piacokon, mivel szemben a fejlett országokkal ők a logisztikában lehetőséget látnak termékeik megkülönböztetésére és szolgáltatásaik kiemelésére.

„A kutatás is alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy a kisvállalkozások sok esetben nem rendelkeznek kifejezetten a logisztikai feladatok elvégzésre dedikált erőforrással. A felmérés ajánlása szerint a versenyképesség növelése érdekében a kkv-knak szükségük lenne megbízható és friss adatbázisokra is – mondta el Bándli Zoltán, a DHL Express kereskedelmi és marketing igazgatója.

A külpiaci nyitás ugyanis számos buktatót rejt magában. A Piac&Profit összegyűjtötte a sikeres piacra lépéshez elengedhetetlen lépéseket. Íme:

A sikeres piacra lépés 7 pontja

1. Pozícionáljuk a terméket!

Határozzuk meg valódi erősségeit, az hogy valami „egyedi” nem elég.

2. Válasszuk ki a célországot!

Legfeljebb 3 országot érdemes megcélozni először. Azokról azonban mindent tudnunk kell, értenünk kell a kultúrájukat, üzleti szabályaikat.

3 Térképezzük fel a versenytársakat!

A külföldi piacokon nagyobb versenyre és globális játszótéren gyakorlott versenytársakra számíthatunk.

4. Határozzuk meg az üzleti modellt!

Csalóka egy-egy exportszállítás sikeréből kiindulni. A hosszú távú piaci jelenléthez exportcsapatra, marketing stratégiára, kapacitásbővítésre, forrásokra, jogi ismeretekre, az adott piacra szabott logisztikára és árképzésre van szükség.

5. Legyünk jelen a piacon!

Legolcsóbb megoldás a helyi szereplő értékesítési partnerként való bevonása akár kizárólagos disztribútorként. A partnerek számának növelésénél gyakran szerencsésebb az árbevételre fókuszálni. Az egyes partnereknek elő lehet írni minimumforgalmat.

6. Évente utazzunk oda!

Az e-mail és a Skype sem helyettesíti a kézfogást. Legalább évente egyszer muszáj a partner szemébe nézni. A különböző kiállításokon való részvételnek is ez lehet a legfontosabb hozama, akkor is, ha elmarad a tényleges üzletkötés.

7. Fejleszteni kell!

A piacok állandóan változnak. Ha nem reagálunk rá, versenyhátrányba kerülünk.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo