A cégé, vagy a dolgozóé a LinkedIn kapcsolat?

A hazai cégek sem hagyhatják figyelmen kívül a LinkedIn és más közösségi médiák használatából eredő esetleges jogvitákat. A legtöbb tisztázatlan kérdés általában arra irányul, hogy rendelkezhet-e a munkáltató a munkavállalója LinkedIn-profilján található kapcsolatokkal.

Kép: Pixabay

Az üzleti célú, céges kontaktlista nem új keletű dolog, akár céges levelezőrendszerekként, akár papíralapú címjegyzékek formájában alapvetően elterjedtek, és egyértelműen a cég tulajdonát képezik. Az ügyféladatbázisok értékkel bíró dolgok, amelyek akár adásvétel tárgyát is képezhetik, tipikusan üzletág-átruházás során. Az előbbiekből következően a céges kontaktlisták tartalma nem egyszer üzleti titkot is képezhet.

Mivel ezek a cég erőforrásai felhasználásával készültek, befektetésnek tekinthetők, és a személyes jellegű, illetve egy konkurenciánál való felhasználásuk kárt okozhat a cégnek. Nem kérdés tehát, hogy a cégek kontaktlistái, ügyfél-adatbázisai az azt megalkotó cég tulajdonában állnak, függetlenül azok megjelenési formájától. De vajon az előbbiek szerinti megközelítés alkalmazható a céges LinkedIn-kapcsolatokra is? Elképzelhető, hogy a munkavállalók profiljához köthető LinkedIn-kapcsolatok a munkáltató cég tulajdonában állnak – teszi fel a kérdést blogbejegyzésében Papp Gábor, a DLA Piper ügyvédi iroda szenior ügyvédje.

A LinkedIn-profil létrehozásával a felhasználó felhasználói szerződést köt a közösségi oldalt működtető céggel (európai felhasználók esetében ez az írországi LinkedIn vállalat). A szerződés szerint a felhasználó tulajdonában áll valamennyi adat, információ, amelyet a felhasználó a LinkedInen keresztül megoszt. A felhasználói szerződés alapján a felhasználó csak egyetlen profilt használ, nem adja ki a jelszavát, és nem bízza a profil használatát harmadik személyre.

Ezen túl, a felhasználói szerződés nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a felhasználó kapcsolatai kinek a tulajdonában állnak. (Más kérdés, hogy amennyiben a Linkedin-profilt üzemeltető cég úgy dönt – például marketing okokból –, hogy a LinkedIn-közösségen belül láthatóvá teszi a kapcsolatait, az ily módon nyilvánossá tett információkra az üzleti titkokra vonatkozó védelem már aligha lesz alkalmazható.) Adódik viszont a következtetés, hogy amennyiben a felhasználó kapcsolati hálójára úgy tekintünk, mint a felhasználó által a LinkedIn-rendszeren belül megosztott adatokra, akkor ezek az információk a felhasználói szerződés szerint a felhasználó tulajdonát kell, hogy képezzék.

A kérdést az üzleti titokkör szempontjából vizsgálva némileg ellentétes következtetésre juthatunk. Abból fakadóan, hogy egy cég ügyféladatbázisa az adott cég tulajdonát képezi, következik, hogy az ügyféladatbázis megjelenési formájaként szolgáló (céges) LinkedIn-profilon létrejött kapcsolatok is a cég tulajdonában állnak. A céges LinkedIn-profiloktól eltérően kezelendő a magánszemély által létrehozott LinkedIn-profil, amelyben találhatóak olyan kapcsolatok, amelyek a magánszemély a munkájára, munkakörére tekintettel létesített üzletfejlesztési, marketing, üzleti célú céges kapcsolattartási stb. célokból. Ez esetben, noha a LinkedIn-profil egy magánszemélyhez kötődik, az ott létesített és tárolt kapcsolatok mégis szoros összefüggésben vannak a magánszemélyt foglalkoztató céggel.

Facebook barátom az üzleti partnerem?
Az emberek nagy része hobbiként gyűjti a Facebook kapcsolatokat és bejelöl mindenkit, akivel akár csak egyszer is találkozott. Szakértőnk szerint viszont jobb körültekintőnek lenni és az üzleti partnereket nem fogadni Facebook baráttá.
A közösségi hálózatok üzleti célú hasznosítása manapság már egyre inkább elterjedt, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos vállalati szabályozás tekintetben az érintett vállalatok többsége még csak most kezd ébredni. A DLA Piper egy korábbi felmérése rámutat arra, hogy még az amerikai cégeknek is csupán 25 százaléka alkalmaz a közösségi hálózatok kezelésére vonatkozó szabályzatot. Ez az arány Magyarországon minden bizonnyalmég alacsonyabb lehet. Az esetek problematikussága pedig jelzi, hogy a hosszan elhúzódó jogviták és bírósági perek elkerülése végett a munkáltatónak erősen javasolt pótolni ezt a hiányt.

A megfelelő felkészülés tehát aranyat érhet, ami ugyanakkor komplex intézkedéseket igényel:

Szabályok rögzítése: A szabályzatban célszerű feltüntetni a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó LinkedIn-profilok tulajdonosát, a használati jogokat és korlátokat, a munkavállaló jogkörét és a munkaviszony megszűnésével járó lépéseket. Például meghatározható, hogy a munkavállaló kilépésekor a munkaviszonyra tekintettel létesített LinkedIn-kapcsolatainak adatait a cég rendelkezésére bocsátja, és vagy törli őket a profiljából, vagy – kifejezetten a munkaviszonnyal összefüggésben létesített LinkedIn-profil esetén – magát a profilt szünteti meg. A gyakran változó, átalakuló ‘social media’ platformokra figyelemmel célszerű platform-független szabályozás kialakítása.

Szabályzatok frissítése: Tekintettel a közösségi média fejlődési ütemére, szükséges a vonatkozó szabályok rendszeres frissítése, naprakészen tartása.

Magán- és üzleti célú profilok elkülönítése: Célszerű megkövetelni a munkavállalóktól, hogy magánjellegű és céges közösségi média-felületeiket egymástól elkülönített, szükség szerint elválasztható módon kezeljék, oly módon, hogy a céges felületeik, és az ott megosztott információk, létesített kapcsolatok a munkáltató számára transzparensen követhetőek legyenek.

Munkához használjuk a profit!
A kapcsolati háló bővítése minden modern üzletember kiemelt célja kellene, hogy legyen, mivel a hasznos kapcsolatokon keresztül nem csak a fontos információk és üzleti lehetőségek, hanem tippek és új megoldások is bőségesen áramlanak. A kapcsolati háló bővítésére ahasznos eszközaz internet, ám a szakemberek nem a Facebook-ot, hanem a LinkedIn-t használják. Itt adunk tippeket a LinkedIn használatához.
Képzés: Érdemes már a munkakezdéskor a munkavállalót megismertetni – az akár a munkaszerződésben, akár egyéb írásos formában rögzített -, a közösségi hálózatokkal kapcsolatos vállalati előírásokkal, amelyek betartása a munkavállaló kötelezettsége. Ezen túl, fontos a munkavállalók folyamatos képzése annak érdekében, hogy tisztában legyenek az üzleti titok fogalmával, az ebbe a körbe tartozó információk kezelésének módjával, valamint a munkaviszonyukkal összefüggésben a közösségi médiában való megjelenésre vonatkozó szabályokkal és technikai tudnivalókkal.

Ügyféladatok védelme: Célszerű az ügyféladatokat jelszóval védett adatbázisban tárolni, függetlenül attól, hogy azok a közösségi médián keresztül, vagy más úton keletkeztek. Javasolt továbbá az ügyféladatbázis létrehozására és fenntartására fordított erőforrások dokumentálása, különös tekintettel az ezzel járó költségekre. Mindezen adatok és intézkedések egy esetleges későbbi jogvitában kellően alátámaszthatják, hogy, az akár a munkavállalók LinkedIn-aktivitása útján szerzett, vagy fenntartott kapcsolatok a vállalat célzott befektetésének eredményeként keletkeztek és a cég üzleti titkának minősülnek.

Addig is tehát, amíg a közösségi hálózatokra vonatkozó magyar szabályozás és joggyakorlat felzárkózik a technikai fejlődéshez, a vállalatok elsősorban a közösségi oldalakra vonatkozó elvárásaiknak szabályzatokban, munkaköri leírásban, vagy akár a munkaszerződésben való rögzítésével kerülhetik el azt, hogy a LinkedIn-kapcsolatoknak a vállalat érdekével ütköző felhasználására kerüljön sor.

Még gyerekcipőben a szabályozás
A jogi szabályozás még viszonylag gyerekcipőben jár, ha social media-ról van szó, ami talán nem meglepő. A közösségi hálózatok az elmúlt évtizedben alakultak ki és terjedtek el, és azóta is folyamatosan változnak. Új oldalak jönnek létre, régiek szűnnek meg. Egy ilyen ütemben változó, a felgyorsult technikai fejlődéssel párhuzamosan zajló területen a szükségszerűen statikus jogalkotás nehéz kihívásokkal találja magát szembe. Nem egyszer az új igények szülte szabályozás már a hatálybalépésének időpontjában idejétmúlttá válik. Éppen ezért, az internettel és a közösségi médiával kapcsolatos bölcs jogalkotói célkitűzés csak a tág keretek meghatározására szorítkozhat, teret adva ezáltal – a kontinentális jogrendszerben némiképp testidegen módon – a jogalkalmazásnak (bíróságok, szakmai egyeztető testületek) és a piaci mechanizmusoknak a megfelelően rugalmas részletszabályok megteremtésére. A LinkedIn esetében is erre lehet számítani.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo