A cégek kevesebb mint fele ad cafeteriát

Eddig nem látott mélységbe zuhant azon cégek aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak adni dolgozóiknak A következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez alkalmazni természetbeni juttatást. A különböző cafeteria elemek alkalmazásának gyakoriságát tekintve az élen az Erzsébet-utalvány áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ.

A K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint az előző negyedévi enyhe növekedéshez képest 5 százalékponttal, 42 százalékra esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak. (Egy másik felmérés szerint viszont a cafeteria elem még mindig elterjedt a vállalatok körében. )Ez az eredmény az eddig mért legalacsonyabb érték, hiszen néhány évvel ezelőtt még a vállalkozások 75-80 százaléka beépítette bérezési rendszerébe a cafeteria juttatásokat. „A munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány  a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégek 31 százaléka tervezi alkalmazni.

forrás: K&H kkv bizalmi index

A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma népszerűségét növelte feltehetően, hogy idén januártól a korábbi 5000 Ft helyett már havi 8000 Ft-ig adható kedvezményes adóteherrel. A második helyen holtversenyben a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll. Ugyanakkor a közlekedési költségtérítés  népszerűsége 2010 óta folyamatosan csökken. Sőt, mi több, ebben a negyedévben elérte mélypontját, hiszen alig minden hatodik cég kívánja így támogatni dolgozóit. (A cafeteriára vonatkozó idei szabályokról a Piac&Profit összefoglalója innen érhető el.)

Ez is fizethető SZÉP-kártyával
Majd két éve létezik a SZÉP kártya, ami az Üdülési csekket váltotta fel, de szolgáltatásait tekintve ma már sokkal több mindenre használható a plasztiklap.
Ezzel szemben a SZÉP Kártyát alkalmazó cégek aránya több mint duplájára nőtt. Egyre növekvő népszerűsége annak tudható be, hogy csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit és könnyen beépíthető a már meglévő béren kívüli juttatások mellé, míg a munkavállalóknak a különböző alszámlák széleskörű felhasználási lehetőséget nyújtanak” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző szektorokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. Az ipari, építőipari vállalkozások állnak az élen, hiszen 50 százalékuk tervezi beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Ezzel szemben a szolgáltató vállalkozások csupán 38 százaléka gondolkodik béren kívüli juttatásban, míg mezőgazdasági és kereskedelmi cégek közel azonos arányban (45 százalék és 43 százalék) tervezik alkalmazni a cafeteria juttatásokat. (Az idén egyébként átlagosan 251 ezer forint éves keretösszeget biztosítanak a cégek cafeteriára, illetve béren kívüli juttatás céljára.)

A cégméret szerinti bontásban jól látszik, hogy a vállalkozás méretével párhuzamosan egyértelműen nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya: míg a mikrovállalkozások csupán 37 százaléka tervezi valamely cafeteria elemmel támogatni dolgozóját, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 46 százalék, a középvállalatoknál pedig 59 százalék.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo