A diákok is elfogynak a munkaerőpiacról

2017. augusztus 30. szerda - 12:03 / piacesprofit.hu
  •    

Míg 2010-ben még 420 000 diák vállalt munkát évente hazánkban, addig ma már csak 170 000, ráadásul a közelmúlt eseménye is megtépázta a bizalmukat. Vajon a béremeléseken, juttatásokon, a nyugdíjasok bevonásán kívül segítheti-e a foglalkoztatási helyzetet a diákmunka?

Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy a magyar diákok 35 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, legerősebb motivációjuk a pénzkereset mellett pedig a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés, úgy gondolják, hogy ez hasznos lehet a későbbi munkaadók számára. „Ma már inkább a tapasztalat a döntő, nem feltétlenül az ezt igazoló végzettség. A cégek szeretik maguk betanítani a kezdő kollégákat, a motiváció, a tanulásra való képesség mellett előny, ha egy munkavállalónak hasonló területen szerzett tapasztalata van” – mutat rá Török László, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.

„Másfél éve egyre jobban érzékelhető, hogy a diákok előszeretettel keresnek érdeklődési körüknek megfelelő munkát, így a diákmunka révén akár a szakmaváltás sem ritka. Tanulnak egy bizonyos szakon, közben elmennek más területre dolgozni, és végül az új szakma mellé teszik inkább a voksukat” – teszi hozzá Török László. A diákok legszívesebben irodai környezetben vállalnak munkát, de népszerűek a hostess munkák, a promóciós tevékenységek és a tolmács állások is. Nyáron keresettek még a strandokon, fürdőkben végezhető feladatok, a fesztiválokhoz kapcsolódó munkakörök, és nem utolsó sorban a nyári mezőgazdasági munkák.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Változtak a munkavállalás szabályai

Bár úgy tűnik, egyre elterjedtebb az iskola melletti tanulás, nemrég egy iskolaszövetkezet fizetésképtelenné vált, ami miatt több száz diákmunkás nem kapta meg a fizetését. Az elkeseredett diákok egy része a következő havi műszakjaikat nem vette fel, ami az iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazó cégeknek jelentős problémát okozott. A szakember szerint éppen ezért fontos az is, hogy korrekt módon bánjanak a diákokkal és az ügyfelekkel. Ugyanis egy-egy hasonló eset megpecsételheti a szövetkezetek és a diákok kapcsolatát.
A munkát vállaló diákoknak nem árt tisztában lenniük a munkavállalás szabályaival is. Egy nemrég életbe lépő rendelet értelmében a diákmunkát ugyanis már nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti Törvény szabályozza, a diákok ezentúl nem munkaviszony, hanem tagsági közreműködés keretében végeznek feladatellátást. Nyári szünetben iskolaszövetkezetben csak 15 év felett lehet jelentkezni, és 18 év alatt minden esetben írásbeli szülői hozzájárulás szükséges.

Ezt érdemes tudni a diákmunkáról
A diákok nyári foglalkoztatása több szempontból is megéri a cégeknek, hiszen így áthidalhatóak a nyári szabadságolások, ráadásul a gyakornokokból idővel állandó munkatársak is lehetnek, így az utánpótlásban is fontos szerepet kaphat ez a foglalkoztatási forma. Itt is ügyelni kell azonban a szabályok betartására!

A diákmunka lehet a megoldás itthon a munkaerőhiányra?

Bár tavaly tovább csökkent a munkanélküliség, mégis számos területen áll fenn munkaerőhiány, ami terület- és szakmaspecifikus, illetve szezonális jellegű. Ez utóbbit enyhítheti a diákmunka, de Török László szerint, a klasszikus gyártó-termelő, 4 műszakos munkarendű termelő egységek esetében nem szerencsés, ha a felnőtt dolgozók hiányát diákokkal pótolják a vállalatok. Így például a gyártás területén inkább az automatizmus orvosolhatja a munkaerőhiányt. Az irodai adminisztráció, a kereskedelem vagy a HR területén azonban már most jelentős részben diákokkal töltik fel a belső munkahelyeket, és nem titkoltan az utánpótlás nevelése is a céljuk, hiszen a későbbiekben általában előnyben részesítik azokat a dolgozókat, akik már diákként is a vállalat mellett köteleződtek el. Felmérések pedig azt mutatják, a diákmunkások mintegy 70 százaléka az iskola befejezése után is a választott cégnél tud maradni.

A nappali tagozatos diákok, így a diákmunkások száma hazánkban 2010 óta folyamatosan csökken. A jelenlegi 120-170 000 nappalis diák 35 százaléka rendszeresen, további 30 százaléka alkalmilag végez munkát, döntően iskolaszövetkezeti keretek közt. Kevesebb a gyerek, kevesebben tanulnak a felsőoktatásban, így kisebb a kínálat is. Az utóbbi években emelkedni kezdtek az órabérek, mivel csak a diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni. A budapestiek igénye valamivel nagyobb a vidékieknél: óránként minimum 764 forintot kívánnak keresni. A diákmunka tehát egyes területeken bár enyhítheti a munkaerőhiányt, de teljes mértékben nem orvosolhatja azt. Mindazonáltal amennyiben idejük engedi, érdemes a diákoknak kipróbálni magukat egy-egy területen, ugyanis későbbi szakmai életüket alapozhatják meg ezzel, emellett a diákok foglalkoztatása a cégek számára is kedvező megoldást jelent az utánpótlás biztosítására.

Költségkímélés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor