A főnökön múlik a munka-magánélet egyensúlya

A mai világban már nem lehet munka és magánélet egyensúlyának fenntartásáról beszélni a szakértők szerint. Túl kell lépnünk ezen a fogalmon, helyette a kettő integrációját kell megoldanunk. De, hogy ez ne azt jelentse, hogy folyamatosan a munkán jár az agyunk, azért a főnöknek is tennie kell.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/jesadaphorn

A digitális technológiának köszönhetően az emberek nagy része folyamatosan dolgozik, legalábbis abban az értelemben, hogy látják és sok esetben le is reagálják az e-mailjeiket akár hétvégén vagy éjszaka is. (Már adatokkal is igazolható, hogy az átlag jóval többet dolgozik 8 óránál naponta.) Ez a munkáltató szempontjából pozitívumnak tűnik, de van egy nagy hátránya is: a kiégés.

A munka és magánélet szétválasztása és a kettő közötti egyensúly kialakítása ugyanakkor praktikusan szinte lehetetlen. Ciara Peter, a Better Works szakértője ezért a munka-magánélet egyensúly helyett a munka-magánélet integráció bevezetését javasolja. Ez különösen a fiatalok számára vonzó lehetőség. Az Y generációs munkavállalók számára már természetes, hogy délután mennek el edzeni, cserébe pedig szívesen visszaülnek dolgozni akár éjszaka is. (Hogy mitől lesz még emellett vonzó egy munkahely a fiataloknak, arról itt olvashat részletesen.)

Hogy ennek az előnyeit is lássuk, ne csak a hátrányait, ahhoz mutatunk három módszert.

1. Térjünk át rugalmas munkarendre!

A kötelező irodai órák, a sport, a gyerekért menni az iskolába vagy az edzésekre, közben megoldani a postát, a nagyi születésnapi ajándékát és még ezer más dolgot azt jelenti, hogy folyamatosan rohannunk és egyensúlyoznunk kell. Számos helyen kellene lennünk egy időben és a fix munkarend miatt nem tudunk mindent optimálisan szervezni. Hiába van egymáshoz közel két elintézendő, ha közben el kell loholni az irodába a város másik végébe.

A rugalmas munkarend annyiban is segít, hogy lehetőséget teremt az alkalmazottaknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leghatékonyabb állapotukban érzik magukat, és leálljanak, amikor elfáradtak- függetlenül attól, hogy épp hány óra van. A szabadság érzete és az, hogy megvan a felelősség, hogy saját magunk osszuk be az időnket, a kiégés elkerülésében is segít.

Ahhoz, hogy ne essen szét ettől a munka, nagy figyelmet kell viszont fordítanunk a csapaton belüli és a csapatok közötti kommunikációs rendszer kialakítására és arra, hogy rögzítsük azokat a pontokat, ahol értékeljük a teljesítményt. Ha az értékeléseknél mindent rendben találunk, ne foglalkozzunk azzal, hogy ki mikor végzi el a munkát. Ha viszont valaki alulteljesít, azonnal be kell avatkoznunk.

2. Figyeljünk a kérések időzítésére!

Hiába, hogy a vezetők sokszor éjszaka is dolgoznak, figyeljünk arra, hogy ne stresszeljünk „sürgősen elintézendő” tárgyú e-mailekkel senkit este nyolckor. Ez még akkor is felesleges stresszhelyzetet teremt, ha valójában az adott feladatot ráér reggel elvégezni.

Mindenkinek árt, mégis együtt élünk vele
Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is. Pedig épp olyan fontos munkavédelmi kérdés a pszichoszociális egészség, mint a fizikai, vagy kémiai munkavédelem. A stresszfaktorok csökkentése a munkáltatónak is hosszú távú érdeke, hiszen amellett, hogy így jelentősen csökken a munkabalesetek és hiányzások mértéke, a magát biztonságban érző, kipihent, nyugodt munkavállaló jobban és hatékonyabban is dolgozik.
Tehát hiába bárki bármikor hozzáfér bármilyen rendszerhez, amivel dolgozhat, vezetőként próbáljuk meg csökkenteni a stresszt azzal, hogy nem osztunk ki munkát a leglehetetlenebb időpontokban. Ha nem is lát neki azonnal az ember, mégis más lesz a hangulat, ha a vasárnapi ebédnél már azon gondolkodunk, hogy mit kell csinálnunk másnap reggel.

3. Ösztönözzük ellentmondásra a csapattagokat!

Lehet, hogy ez furcsán hangzik, hisz mindenki olyan munkavállalókra vágyik, akik önként és dalolva jelentkeznek az újabb és újabb feladatokért, de valójában munkáltatóként sem járunk jól, ha túlterheljük az embereket.

A lojális alkalmazottak sokszor azt hiszik, muszáj még több feladatot elvállalniuk, holott már addig is túl voltak terhelve – de az is előfordulhat, hogy valaki az állását félti, és ezért nem mert nemet mondani egy feladatra.

Valójában azonban nagyon gyorsan meg is bánják, hogy elvállalták az adott munkát és a pokolba kívánnak minket is, a céget is, amikor a hetvenedik munkaórát is megkezdik a héten. Vagyis pár órányi plusz munkáért egy lelkes és lojális alkalmazottat áldozunk fel.

Sokkal jobban járunk, ha a munkák elosztásában a dolgozók közreműködésére is számítunk és azt hangsúlyozzuk, hogy amit viszont elvállal valaki, azért teljes mértékben ő lesz a felelős. Lehet, hogy egy ember kevesebb elvégzett feladatot pipálhat így ki egy nap, viszont garantáltan csökken az ellenőrzésre fordítandó idő és a hibák száma.

Nem csak a főnök dolga
A legjobb munkahely sem oldja meg helyettünk, hogy ne rohanjon el mellettünk az életünk. Nigel Marsh négygyerekes apa, marketingesként dolgozott számos multicégnél, sikeres író, volt már munkamániás, és eltöltött otthon egy évet kizárólag a családjának élve. Összeszedte, hogy mit tehetünk azért, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az életünk.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo