A kormány padlóra küldi a kiskereskedőket

A trafiktörvény bevezetésével sok olyan cég kerülhet nehéz helyzetbe, ahol eddig az egyéb termékek mellett cigarettát is értékesíthettek, mivel számukra egy kismértékű forgalomkiesés is végzetes lehet.

A trafiktörvény miatt ezrével mehetnek csődbe a kiskereskedők - Kép: MTI, Fotó: Mészáros János

A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre, mivel cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy már kismértékű forgalomkiesés is veszteségessé teheti őket, ezt pedig az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el az őket működtető vállalkozások. „A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd” – mondta Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

„Több ezren kerülnek majd az utcára – mondta korábban a Piac&Profitnak Szabados Katalin trafikos, a „Trafik-károsultak” nevű civil szerveződés alapító tagja. – Nekem jelenleg a forgalmam 70 százaléka származik dohánytermékek értékesítéséből, a fennmaradó ajándéktárgyak forgalmából származó bevétel nem lesz elég arra, hogy az alkalmazottamat megtartsam, így ő minden valószínűség szerint elveszti az állását, és nem lehetetlen, hogy nekem is végleg le kell húznom a rolót” – mondta Szabados.

Az Opten szerint az új  trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik a kiskereskedelmi egységek alapításának száma, az ágazatban azonban az induló végrehajtások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat: a 2010-es 1480-hoz képest idén 2500 darab fölötti új eljárás várható, márpedig a főként a NAV által indított végrehajtás a cégek megszűnésének egyik tipikus előjele.  A pénzügyi adatokat vizsgálva sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete. Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján azonban 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges. Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre.

Támogatást kapnak a dohánytermelők
Csaknem egymilliárd forint utalását kezdi meg 913 gazdálkodónak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) július 16-án, a termeléstől elválasztott Burley és Virginia dohány támogatás keretében - közölte a hivatal hétfőn. Július harmadik hetében kapják kézhez az érintett gazdák a támogatásról szóló határozatot, és az összeget is utalják nekik a héten. Az MVH tájékoztatása szerint a Burley és a Virginia dohány támogatását a termeléstől elválasztva, a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázisjogosultság alapján állapítják meg. A jogosultságot az MVH tartja nyilván. A támogatás legfeljebb a Burley és a Virginia dohány szerkezetátalakítási programban való részvételnél, illetve a területalapú támogatásban figyelembe vett terület mértékéig vehető igénybe. A támogatás fajlagos összege Burley dohány esetében 84 800, Virginia dohány esetében 244 500 forint volt történelmi bázisjogosultságonként.
Ha a kiskereskedelmi vállalatok pénzügyi adatait egyenként vizsgáljuk, akkor látható, hogy a rendben működő (nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd vagy kényszertörlési eljárás alatt) cégeknek több, mint 40 százaléka veszteséges. E cégek számára egy minimális forgalomcsökkenés is azt eredményezheti, hogy tulajdonosaik kénytelenek lesznek bezárni üzletüket.

A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06 százalékos értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32 százalék), az üzemanyagok (19,39 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43 százalék) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33 százalék), ruházatra (3,78 százalék) vagy építőanyagra (2,94 százalék).

Legyen kevesebb termék!

A helyzetet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is aggasztónak tartja, ezért javasolják, hogy a trafikok a jelenleg meghatározott hét termék közül egy időben legfeljebb három cikkcsoportot árusíthassanak a dohányáru mellett, választásuk szerint. Az OKSZ szerint a kis tőkeerejű, kisvállalkozó dohányértékesítőknek ennél szélesebb kínálatára valószínűleg egyébként sem lesz pénzügyi fedezetük, a versenytárs kisboltok nagyszámú tönkremenetelét viszont ezzel meg lehetne akadályozni. „Az új árrésszabály már nem indokolja a túlzottan széles termékkör engedélyezését. Mivel a koncessziós pályázatok benyújtásakor a termékkör bővítését alternatív üzleti tervvel kellett figyelembe venni, a pályázókat az OKSZ szerint javaslatuk elfogadásával érdemi hátrány nem éri” – mondta Vámos György.

Lecsap a kormányzati szigor
A vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut – ez áll a szeptemberben elfogadott trafiktörvényben. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.
Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték-termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.

Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmas annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd 2013-ban.

Népszavazás a trafikokról

A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete pénteken kifogást nyújtott be a Kúriához, mivel jogszerűtlennek tartja annak a népszavazási kezdeményezésnek az elfogadását, amely arra vonatkozik, hogy a trafikok kizárólag dohánytermékeket árusíthassanak. Az egyesület kilátásba helyezte, hogy a kereskedelmi árrés csökkentését célzó népszavazási kezdeményezés kapcsán is élni fog jogorvoslati lehetőségével.

Az Országos Választási Bizottság június végén hitelesítette azt a népszavazási aláírásgyűjtő ívet, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV törvényt, hogy a dohányboltban csak dohányterméket lehessen forgalmazni?” A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete a trafikosok érdekeit szem előtt tartva kifogással élt a Kúriánál a hitelesített kezdeményezés kapcsán, hiszen az egyesület álláspontja szerint a dohánytermék-kiskereskedelem kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, azaz az Alaptörvény által védett tulajdon, így a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény módosítására irányul. Az egyesület szerint ezért a tárgykörben nem kezdeményezhető népszavazás.

Az MDKE azzal indokolja kifogását, hogy a mintegy 5 000 trafik üzemeltetői csak akkor tudják fenntartani üzletüket, ha a dohánytermékek mellett legalább az Európában jellemző trafikárut (hírlap, ital, üdítő) árusíthatják, illetve megmarad a tervezhető nyereséget biztosító árrésük – ellenkező esetben bajba kerülhetnek azok a kis- és középvállalkozások, akik jelentős forrásokat mozgósítottak új üzletük beindításához.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo