Kép: EU-OSHA

Riasztó adatok derültek ki a magyar munkáltatókról egy friss felmérésben: a munkavállalók 14 százalékát illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és 4 százalékot ért már szexuális zaklatás is. A válaszadók 35 százalékát érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt. A dolgozók 62 százaléka nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csak 12 százalék „abszolút igen”.  A vélemények nem hízelgőek, nem véletlen, hogy csak a megkérdezettek 18 százaléka érzi kifejezetten jól magát a munkahelyén, 76 százalék viszont olyannyira elkeseredett, hogy szívesen be is húzna a főnökének – derült ki a Workforce felmérésének adataiból.

Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nemcsak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nemcsak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. Mindez abban az időszakban, amikor a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.

Egyre több cégvezető szembesül azzal a ténnyel, hogy nemcsak megtartani nem tudja a munkásait, de újakat sem igen talál a helyükre. A jelenség főként az olyan alacsony jövedelmezőségű szektorokban jelent gondot, mint a turizmus vagy a vendéglátás. Ugyan a bérek emelése elkerülhetetlen, hogy megőrizzük a versenyképességünket, ám az sem mellékes, hogy milyen egyéb juttatásokkal tudjuk kényeztetni a dolgozókat. Persze ha tisztességes fizetésre alig-alig futja, akkor a magas adójú – ami szerencsére most egy hajszálnyit csökkenni fog – cafeteriaelemekre sem lesz pénz. Viszont érdemes olyan „juttatásokban” gondolkodni, amik nem kerülnek sokba, inkább figyelmességet jelentenek a munkaadók részéről. (Itt olvashat néhány példát arra, hogy „jófejnek” lenni nem kerülne semmibe.)

Nem olcsó mulatság a fluktuáció

Kutatásuk szerint az első helyeken az anyagi okok állnak azok között, amelyek miatt úgy dönt valaki, elhagyja az aktuális munkahelyét, a dobogó további fokain a túlterhelés és a stressz áll. Ríz Ádám Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, ami az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Emiatt a kis-, közepes és nagyvállalatok átlagosan 4-5 százalékos bevételkiesést szenvednek el Magyarországon évente. (Mert nem a profik a drágák, hanem a kezdők!)

Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18 százaléka rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stresszfaktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított antistressz-akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni. Hogy hogyan ismerhető fel a stressz, és mit tehetünk ellene, arról itt olvashat bővebben.

Márpedig éppen a stressz a gond a magyar munkahelyeken, és a főnökök ennek jelentős részét képezik: az alkalmazottak 16 százaléka állandóan stresszel a főnök miatt, 34 százalék elég sokszor, 24 százalék néha, és csak 26 százalék válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47 százaléka akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől (főnök véleménye, kirúgás stb.). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 25 százaléka állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti, 33 százalék aktívan keres is állást, 8 százalék nem keres, mert elviseli jelen helyzetét, és mindössze csak 18 százalék érzi jól magát, így ők nem is keresnek. Mindössze 24 százalék nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32 százalék pedig kifejezetten sokszor érzi.

Hiánycikk a motiváció

Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.

Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18 százalékuk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát, 45 százalék szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27 százalék kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, 32 százalékot már fenyegették kirúgással kritikája miatt. (Pedig a negatív kritika is segíthet!)

A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70%), a hatalommánia kapott, közel 67 százalék voksolt arra, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt, és magas az aránya (58%) annak is, hogy kivételez e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát (57%). A megkérdezettek 54 százaléka érzi úgy, hogy megalázza a főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve, hogy agresszív és törtető. Nem véletlen, hogy csak minden ötödik munkavállaló érzi jól magát a munkahelyén.