A magyarok szigorúbban büntetnék a hamisítókat

2017. október 18. szerda - 10:00 / piacesprofit.hu
  •    

Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruhatermékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.

A válaszadók 15%-a vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy nem történt jelentős elmozdulás 2010 óta, az idei eredmények alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt, derül ki a tanulmányból.

Kép:archív

Kép:archív

A konkrét termékcsoportokra rákérdezve a válaszadók már jobban emlékeztek vásárlásaikra és 23%-uk jelezte, hogy beszerzett egy vagy több alkalommal nem megbízható forrásból származó terméket a felmérést megelőző egy évben. A „legkelendőbb” termék idén is a hamis ruha volt 18%-kal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3%-kal. Hamis gyógyszereket pedig mindössze 1% vásárolt. Enyhén javuló tendenciáról tanúskodik, hogy a fogyasztók aránya a hamis illatszerek, adathordozók és az élelmiszerek esetében kisebb mértékben csökkent tavaly óta.

A legnépszerűbb termékcsoportot tehát továbbra is a különböző ruha – és divatcikkek jelentik. A vásárlók csaknem kétharmada (64%) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34%) boltban (is) vásárolja az ilyen termékeket.

A hamis termékek vásárlásának körülményeivel és motivációival kapcsolatban általánosságban az is kiderült, hogy a válaszadók közel kétharmadának (62%) döntésében  az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk „olcsó volt”. Amíg a ruházati cikkek és az illatszerek vásárlóinál a hamis termék választásának elsődleges motivációja az ár volt (68, illetve 80%), addig az élelmiszerek, számítógépes programok és gyógyszerek esetében az interjúalanyok leginkább azért vették meg a hamis terméket, mert úgy vélték, hogy „nem volt gond annak minőségével”.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig nagyon vonzó a fogyasztók számára, éppen ezért a hatékony megelőzés érdekében elsősorban arra kívánjuk ösztönözni őket, hogy az alacsonyabb ár mellett se vásároljanak hamis termékeket és ismerjék fel annak káros következményeit” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: optimizmusra ad okot ugyanakkor az a tény, hogy évről-évre nő azon válaszadók aránya, akik pusztán az alacsonyabb ár miatt már nem vennének hamis terméket.

Ez a ruházati cikkek esetén enyhe visszaesést jelent tavalyhoz viszonyítva (66%), de az illatszereknél és kozmetikumnál ez már 85%, a letölthető számítógépes programoknál, valamint az élelmiszereknél és italoknál 85-85%, a gyógyszerek esetében pedig rendkívül magas, 95%-os elutasítási arányt regisztráltak az elemzők.

Az alacsonyabb ár miatt veszik a tinik a hamis cuccokat
Az elmúlt egy évhez viszonyítva kisebb elmozdulások láthatóak a magyar fiatalok hozzáállásában a hamisított termékekhez, de a legtöbben továbbra is az alacsonyabb árat jelölték meg a vásárlás legfőbb motivációjaként. A fiatal válaszadók továbbra is az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak és kevésbé törődnek a gazdasági és egyéb társadalmi hatásokkal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

A válaszadók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel csaknem kétharmaduk (60%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, egyharmaduk (33%) pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. Tavaly óta változatlan azoknak az aránya, akik a jelenleginél keményebben lépnének fel a hamisítókkal szemben: a megkérdezettek 63%-a a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat, viszont 13%-uk megengedőbb lenne velük szemben. 70% szerint fontos a gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzés, míg csupán 9% nem ért egyet ezzel.

A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy a megkérdezettek 43%-a szerint a hamisítás veszélyes, míg 26%-uk nem tekinti a problémát annyira veszélyesnek, mint amennyire riogatnak vele. Emellett viszonylag jelentős a bizonytalanok aránya (31%) is, vagyis úgy tűnik, hogy a kérdésben nem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. Ennek a jelenségnek ugyanakkor ellentmond, hogy a megkérdezettek 57%-a érzékeli a hamisítás munkahelyekre gyakorolt negatív hatását. „Hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva sajnos az Európai Unió hetedik helyén állunk” – hangsúlyozta a HENT titkára.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor