A mi bűnünk, ha lenyúlják a nagy ötletet

2016. november 29. kedd - 08:01 / piacesprofit.hu
  •    

Bármelyik startupperrel előfordulhat, hogy ötletét egyszerűen ellopják, majd változatlan formában valósítják meg. Sokan nem is gondolnák, de erről ők maguk tehetnek, feltéve, ha ötletüket jogilag semmilyen formában nem védték meg. Pedig erre van lehetőség: a védjegy bármelyik kezdő startupötletet oltalomban részesíthet.

Bárki, aki egy új startup elindításán dolgozik, könnyedén futhat bele abba a hibába, hogy a maga köré gyűjtött csapat tagjai vagy a potenciális partnerek közül valaki egyszerűen ellopja ötletét, majd érdemi változtatás nélkül valósítja meg azt. A hűtlen csapattag ezzel jelentős károkat okozhat a startupper számára, fontos azonban látni azt is, hogy az ötletgazda az őt ért kárt gyakran saját magának köszönheti. (A koppintás bizony olyan művészet, amellyel a legnagyobbak is előszeretettel élnek.)

Egy Európai Bizottság által publikált tanulmány szerint Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak; a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják. A számokból jól látszik, hogy az innovatív, tudásalapú termékeket és szolgáltatásokat fejlesztő cégek egyre nagyobb súlyt képviselnek a gazdasági életben és ezzel együtt a befektetők portfóliójában is. Az innováció velejárója, hogy a fejlesztés, alkotás során értékkel bíró szellemi tulajdon jön létre, amelyet tudatosan kell kezelni, védeni a hatékonyabb megtérülés és piaci eredményesség érdekében. De hogyan akadályozható meg a szellemi tulajdon ellopása, mit lehet tenni, hogy a projekt az ötletgazdánál maradjon? A Széchenyi Tőkealap blogjának segítségével mutatjuk, mi (lett volna) a teendő!

Friss hír ezzel kapcsolatban egy magyar feltaláló és egy világcég évtizedes pereskedése, ami egy szabadalmi baki miatt törhetett ki!

lakat az adatokon

Kép: Freedigitalphotos/cooldesign

A problémával kapcsolatban a legfontosabb szabály: minden ötletet még idejében jogi védelemben kell részesíteni, vagyis hivatalos úton is ki kell nyilvánítani, hogy az ötlet a startupper saját szellemi tulajdonát képezi. A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, míg a szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.

Új fegyvernem az üzleti versenyben
Vajon hányan gondolnak a minden cégben megtalálható vállalati tudásra, céges know-how-ra, üzleti titokra és a szerzői jog alá tartozó alkotásokra értékes szellemi tulajdonként? Nem sokan, pedig ha tudnák, hogy ezek olyannyira valódi értékkel bírnak, hogy még itthon is van példa több százmillió forintos know-how tranzakciókra, lehet, hogy átértékelnék a helyzetet.

Egy ötlet önmagában még nem válik oltalmazhatóvá, az kizárólag a kidolgozás vagy megvalósítás esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) lehet alkalmas jogi védelemre, arra pedig kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adhat engedélyt. Ennek teljesülésekor viszont az ötlet háromféle csoportba sorolódhat: a szerzői jogi védelem, az iparjogvédelmi oltalom, az üzleti titok, azaz a „know-how” kategóriájába.

A kategóriák kapcsán fontos említést tenni arról – és ez a nagyrészt újszerű technológiára építő startupok esetében kiváltképp fontos –, hogy ha az ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. szoftver) ölt testet, akkor szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Ebben az esetben nincs szükség külön, az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, a jogi védelem keletkezésének nem feltétele ugyanis, hogy a művet valahová bejelentsék vagy nyilvántartásba vegyék.

Amennyiben azonban a startupperek ötletüket találmány, dizájn vagy védjegy formájában valósítanák meg, úgy arra már csak bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhetnek iparjogvédelmi oltalmat. Ugyanakkor az üzleti titkot és a know-how-t a polgári jog eszközrendszere védi.

Duplázza a termék értékét az uniós védjegy
Sikeresnek mondható az uniós oltalom. Az európai védjeggyel ellátott termékek átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

A védjegyek regisztrálása során a startuppereknek két dologra fontos ügyelniük: egyrészt a lajstromozni kívánt márkának rendelkeznie kell valamilyen megkülönbözető erővel, amely által az egyedileg beazonosíthatóvá válik, másrészt a védjegy nem hasonlíthat már meglévő védjegyekre. Utóbbi feltétel érdekessége, hogy annak teljesülését nem a hivatal vizsgálja, arra a már meglévő védjegy tulajdonosának kell ügyelnie. Vagyis ha egy új védjegy megegyezik a sajátjával, akkor annak bejegyzése ellen kifogást kell emelnie.

Fontos megjegyezni, hogy a jogi oltalom megszerzése nem csak biztonsággal, de anyagi költségekkel is jár. A védjegy bejegyzési díja alapesetben 74 800 forint, amely összeg annak függvényében változik, hogy a megalkotásra szánt ötletet hány áruosztályba soroltatja be a startupper. Persze a szabadalmi bejelentés minimális anyagi ráfordítással, rövid idő igénybevételével is járhat, amelyhez a Szegények szabadalma járulhat hozzá. A honlap irányított kérdésekkel segíti bizonyos típusú találmányok szoftveres feldolgozását, így a benyújtott szabadalmi bejelentés után a vállalkozások könnyedén találhatnak olyan befektetőt, aki társul szegődve biztosítja a végleges szabadalmi bejelentés anyagi hátterét. Emellett egy védjegybejegyzés komoly jogi biztonságot nyújthat a tőkebefektetők számára is, akik ezáltal nem feltétlenül éreznek komoly kockázatot egy befektetés során. A védelemmel nemcsak a startupperek ötlete, de a befektetők pénze is védelmet kaphat. A tőkebefektetés előkészítésekor elengedhetetlen lépés a cég jogi (és természetesen pénzügyi) átvilágítása, amelyre egy startup vállalkozás esetében számos ponton lehet szükség.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor