A multik tartják itthon a fiatalokat

2016. február 24. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A szolgáltató központok virágzásának köszönhetően a teljes ágazat vonzerejének további erősödése várható, miközben a Randstad felmérése szerint már 2015-ben is ez volt a legvonzóbb szektor a munkavállalók körében. A fiatalok itthon tartásában – akiknek a magas fizetés mellett a kínált karrierlehetőség is fontos döntési szempont egy állás megpályázásakor, – jelenleg ez az egyetlen versenyképes iparág. A legnagyobb problémájuk viszont, hogy kevés a megfelelő potenciális jelölt - mert nyelvtudás itthon is kéne.

mobilisabbak a fiatalok

Kép: PP

A munkavállalók körében hazánkban 2015-ben az autóipart megelőzve már a szolgáltató szektor volt a legvonzóbb terület, a Randstad felmérésének eredményei szerint. A korábbi évek trendjei alapján a szektor vonzereje idén tovább erősödhet. „Nem kis szerepe van ebben a szolgáltató központoknak: míg más ágazatok a munkaerőhiánytól szenvednek, ez az egyetlen olyan szektor ma Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges munkaerő itthon tartásában, de a külföldiek idecsábításában is jeleskedik. A 30 ezer főt foglalkoztató 80 központ jól fizető, változatos munkalehetőséget kínál a magasan képzett munkaerő számára – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SSC szektor egyre növekvő magyarországi jelentősége a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt beruházási projektekben is megmutatkozik: 2015-ben a 67 pozitív befektetési döntés közül 12 az SSC szektorból került ki, ezzel az ágazat a második helyen végzett a járműipar után. Az újonnan létrehozott munkahelyek számát tekintve az SSC szektor 17%-os részaránnyal, több mint 2200 új munkahellyel szintén a 2. helyet foglalta el – derül ki a szervezet közleményéből. A HIPA adatbázisa szerint jelenleg közel 90 vállalat több mint 100 aktív szolgáltató központtal rendelkezik hazánkban, összesen mintegy 37 000 munkavállalót foglalkoztatva. A több mint két évtizedes tapasztalatoknak köszönhetően Magyarország mára érett, jól bevált lokációnak számít, ahová a projektek többsége Nyugat-Európából és az USA-ból érkezik.

5 egyszerű dolog, amitől boldogabbak lesznek a munkavállalók
A hagyományos vélekedés szerint, ha a dolgozó elégedett a bérével, produktív a munkában. Az elméletek azonban hajlamosak megdőlni – ez sem kivétel. Boldogtalan alkalmazott azonban nem jól dolgozó alkalmazott, és ez nekünk sok pénzbe kerül. Íme öt dolog, amit tehetünk, hogy a munkavállalóink hosszú távon is boldogabbak legyenek a cégnél.

“Persze egy jó pozíció betöltéséhez az álláskeresőknek is fel kell nőniük: a 35 év alatti magyar munkavállalók fele jelenleg semmilyen idegen nyelvet nem beszél.”- tette hozzá Baja Sándor.A szektor bővülését a megfelelő potenciális alkalmazottak hiánya gátolja a legjelentősebb magyarországi SSC-ket tömörítő szervezet, a Hungarian Outsourcing Association (HOA) tavaly októberi felmérése szerint is – pedig az adatok szerint a tagcégek idénre közel 10%-os létszámbővítést terveznek. Így más fénybe kerül a fent már említett trend, miszerint a szolgáltató központok külföldi munkaerőt csábítanak az országba – a külföldiek arányának növelése ugyanis kényszer, a megfelelő hazai jelöltek híján. (Egyértelműen a nyelvtudás hiánya áll sokak útjába az álom állás megszerzésekor. Sokan el sem mennek interjúra, ha az angolul van.)

De nem csak a pályázók a hibásak, ha nem tudnak betölteni egy-egy álláshelyet megfelelően gyorsan. A cégeknek is tenniük kell a siker érdekében.

“A magunk részéről mi máshol látjuk a munkaerő-utánpótlás ügyének megoldását. Abban egyetértünk, hogy túlságosan hosszú az az idő, átlagosan 45-50 nap, amíg 1-1 meghirdetett állást be tudnak tölteni az SSC-k. Ezt az időt akkor lehet lecsökkenteni, ha többen jelentkeznek ezekre a pozíciókra. Szerintünk rendelkezésre áll a szükséges munkaerő, de mintha a cégek és a jelöltek elbeszélnének egymás mellett. Az egymásra találás érdekében mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak bizonyos dolgokon érdemes változtatniuk” – mondta Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója.

„Több energiát kell szánni annak bemutatására, mivel is foglalkoznak ezek a cégek. A kívülálló nem is gondolná, hogy milyen sokféle, sokszor összetett, komoly képzettséget igénylő, kihívást jelentő feladatokat kell egy ilyen vállalatnál ellátni. Sokak fejében a porszívóügynökök képzete él, pedig messze nem erről van szó. A most is kínált állások köre a HR-t, a logisztikát, a marketinget, az eladástámogatást, az IT-t és a pénzügyeket öleli fel – vagyis nagyon széles a paletta. Minden HR-es tudja, hogy önmagában a vonzó körülmények, a versenyképes fizetés, a külföldi utazás lehetősége vagy a jó csapatszellem megléte nem pótolja azt, ha magát a munkát egysíkúnak vagy monotonnak gondolja valaki, márpedig a jelöltek interjúztatása során gyakran találkozunk evvel a tévképzettel. Az is rendre előfordul, hogy a szakmai zsargonban megfogalmazott, összetett és nehezen kibogozható pozíciónevek elriasztják az érdeklődőket, pedig ezek mögött világos, egyszerűen megfogalmazható feladatkörök rejlenek, ezen is viszonylag egyszerűen lehetne változtatni. Tudatosabb munkáltatói márka építési programmal pedig akár azt is el lehetne érni, hogy az ott dolgozók büszkék legyenek munkaadójukra” – mondta Dobár Attila.

Mi kell a fiataloknak? Figyelem, személyre szabottság, csocsó
Az ipszilonok, a huszonöt–harmincöt éves korosztály tagjai maholnap vezetők lesznek. Nem a pénzhajhászás motiválja őket, inkább a hivatástudat. Erős identitásuk és küldetésük van. Fogyasztóként és munkavállalóként egyaránt olyan márkákra rezonálnak, amelyek hitelesek.
A cégek versenyképessége megőrzésének fontos eleme a fiatal tehetségek bevonzása. De mit tegyünk és mit ne, hogy vonzó munkahely legyünk az Y generáció számára?

A fiatalok karriert, az idősebbek biztos állást keresnek

Nemcsak a legvonzóbb szektorok, de a munkahely-választási preferenciák körében is további átrendeződés várható. Míg a válság idején még a foglalkoztatás biztonsága volt az elsődleges szempont, addig az utóbbi két évben a jó fizetés vált a legfontosabb döntési tényezővé, emellett megnőtt az igény a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek iránt. A Deloitte felmérése szerint még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, de a korábbiakkal ellentétben már nem első helyen áll a munkaválasztás legfőbb tényezői között. Az első helyen az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel.

Mivel egyre többen – elsősorban a nők – vágynak a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére, ezért tovább erősödhet a nem hagyományos munkaszerződések létjogosultsága. Az idei Randstad Award kutatás ezért a munkaidő-beosztással és a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos attitűdöket is vizsgálja. A kutatás eredményei szerint az egyes korcsoportok motivációi jelentősen eltérnek: míg az idősebb munkavállalók a hosszú távú lehetőségeket és az anyagi biztonságot keresik, addig a fiatalabb korosztályt már a változatos feladatkörök, a kellemes munkakörnyezet és a karrierépítési lehetőség is erőteljesen motiválja. Ráadásul ez a generáció sokkal mobilisabb, így ha itthon nem találja meg a számításait, gondolkodás nélkül nyugatnak veszi az irányt. „A magyar fiatalok 50-60 százaléka szeretne külföldön továbbtanulni, vagy dolgozni. Ez önmagában még nem feltétlenül rossz, hiszen a megszerzett tudást a hazajövetel után Magyarországon is lehet kamatoztatni. A kérdés az, hogy tudunk-e kellően érdekes, jól fizető munkahelyeket teremteni itthon, hogy a világot járt fiatalokat visszacsábítsuk – vetette fel Baja Sándor. – Ezen a területen a versenyszférának van a legnagyobb felelőssége: a bérek drasztikus növelésére van szükség.”

A bérszínvonal emelése mellett a munkaerő csábításában fontos szerepet játszik az úgynevezett employer branding, azaz a munkáltatói márka építése. A gyakorlat szerint az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek 46 százalékkal költenek kevesebbet toborzás-kiválasztásra.

Tartsuk itthon a dolgozókat!
Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor