A pályamódosítók enyhíthetik az informatikus hiányt

Esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár az informatikai szektorban jelentkező munkaerőhiány megoldásában - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A pályakezdőkön és a pályamódosítókon múlik minden.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Több mint félszáz személyzeti döntéshozó (HR-es) megkérdezésével végzett kutatást 2016 végén a Codecool, a pályakezdő informatikusok kilátásairól a foglalkoztatók szemszögéből. Noha a szakmai sajtó egyre magasabbra emeli a licitet a betöltetlen álláshelyek becslésekor, nem állt igazán rendelkezésre megbízható körkép arról, hogy a kétségbeesésen túl mit is tesznek valójában a cégek a probléma orvoslásáért és hogy látják az utánpótlás esélyeit.

Az informatikai szektorban jelentkező kiugróan magas munkaerőhiány magyarázatához fontos látni, hogy a gazdasági fejlődés miatt az IT-munkaerőre nem csak az IT-specifikus vállalatoknál van igény. Ezért a megkérdezett cégek között is ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekomcégek és szolgáltatói központok.

Erős egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma valós, a média nem túloz a probléma mibenlétét illetően, legfeljebb abban, hogy ez milyen hatással van a bérszínvonalra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

Nem lesz enyhülés

A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg, mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Pár hónap alatt tanulhat sikerszakmát bárki
Sokan iratkoznak be 2-4 hónapos, gyorstalpaló programozó kurzusokra, nemcsak a Szilícium-völgy környékén. Barack Obama ezeket a kódoló kurzusokat belépőjegynek nevezte a középosztálybeli léthez, de itthon is van rá igény.
Az a néhány ember, aki a jelenre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy utánpótlásban „nincs pozíció, amivel gondja lenne”, az a jövőre vonatkoztatva már ezt nem tudta megerősíteni. Az élboly továbbra is változatlan, sőt még erősödött is: a szoftverfejlesztők megtalálása a jövőben még inkább átlagon felüli kihívásként nyomasztja a HR-eseket.

Újoncoknak áll a zászló

„Ugyanakkor a tendencia nyertesei a juniorok, elmondható, hogy az informatikai szakmában a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát” – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője: míg más szakmákban az első munkahely megszerzése, és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.

Bért csak a cégek harmada emelne

Noha a HR-esek borúlátóan nyilatkoznak a jelenről és a jövőről, ugyanakkor szerencsésnek mondhatják magukat: a vállalatok vezetése elismeri a problémájukat, megadja számukra a támogatást, és változatos eszköztárral próbálkozhatnak úrrá lenni a helyzeten. Ehhez ugyanakkor nem igazán állnak rendelkezésre munkaerőpiaci előrejelzések még a nagy cégeknél sem, és rendszeresen felül kell vizsgálni a HR-stratégiát, mégis törekvőek, hogy kezeljék a helyzetet.

A megkérdezett cégek kétharmada él a cafeteria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között előszeretettel használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor néhány, kifejezetten az informatika esetében sikerrel kecsegtető eszköz marad a sor végén. Speciális toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.

Az irányított oktatásé a jövő

Nem igazolta szignifikánsan a kutatás azt a közkeletű vélekedést, hogy rosszabb a frissen végzettek felkészültsége, vagy hogy túlzottan a pénz motiválná a juniorokat. A válaszadók ugyanakkor egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy lojalitást elérni nehéz a pályakezdők esetében. A kutatásban résztvevő cégek többsége együttműködik köz- és felsőoktatási intézményekkel, valamint tréningcégekkel a munkaerőpótlás és -képzés területén. (Az Y-ok saját bevallása szerint ez jó megoldás, hogy elérjék őket.) Ugyanakkor a privát oktatási központoknak a felvevőpiacra szabható képzési programjukban rejlő lehetőségeket még nem használják ki eléggé a cégek. Biztató ugyanakkor, hogy megvan a nyitottság az ilyen oktatási partnerek felé. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón felszólaló HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo