A vállalatvezetők könnyebben adnak ki szenzitív adatokat

Van olyan közmondás, miszerint „üzletet nem érdemes a szórakozással keverni”, azonban a Kaspersky Lab legfrissebb kutatása rávilágít, hogy sajnos jogosan tarthatnak a kiberveszélyektől a vállalatvezetők, hiszen sokan – köztük maguk a cégvezetők is – a munkahelyi számítógépeiket, készülékeiket is használják az online társkeresés során.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tanulmány szerint az online társkeresők felhasználóinak 11%-a cégtulajdonos vagy felső vezető, 20%-a középvezető a munkahelyükön. Miközben ezeket a felületeket használják, nagy mennyiségű bizalmas üzleti adatot is veszélyeztetnek egyúttal.

Sőt, a kutatás kimutatta, hogy minél magasabb pozícióban van valaki, annál nagyobb kedvvel oszt meg munkahelyi információkat. Továbbá a felhasználók 12%-a profilján is közzéteszi munkahelyi adatait, míg a vezetők között ez az arány magasabb, 22%-a osztja meg ezeket az információkat. A válaszadók 10%-a vallotta be, hogy kiadott munkájáról vagy épp egy üzleti tranzakcióról szenzitív adatot, a vállalatvezetők itt is közlékenyebbek, 24%-a ismerte el, hogy üzleti titkokat elárult ismeretlennek. Összeségében a társkeresők 26%-a néhány nap után már szívesen kommunikál a munkahelyéről, míg a vezetők 38%-a. Ez nemcsak azért veszélyes, mert ismeretleneknek kiadják az üzleti adatokat, hanem súlyosabb következményekkel is járhat – például ipari kémek, kiberbűnözők, vagy egyszerűen illetéktelenek kezébe is kerülhetnek a privát adatok.

GDPR – akár 6 milliárd forintnyi bírság is kiszabható lesz
A 2018. május 25-én hatályba lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden tagállamra egységesen kiterjedően szabályozza majd az állampolgárok személyes adatai védelmének jogi keretrendszerét, ráadásul kifejezetten nagymértékű bírságokat is kilátásba helyez. Kérdéses ugyanakkor, hogy tényleg minden tekintetben felkészültek-e a hazai cégek az adatvédelmi szabályok változására a saját kiberbiztonságuk, vagy vállalati IT infrastruktúrájuk és belső folyamataik tekintetében.
A munka és a magánélet határainak összemosása több okból is veszélyes lehet. Az egyik, amit a válaszadók 51%-a elismerte, hogy ugyanazt a készüléket és/vagy számítógépet használja a munkája során, amivel felkeresi az online társkereső honlapokat, azaz a vállalati dokumentumokat, a levelezést és akár még a céges jelszavakat is kockáztatja ezzel. A megkérdezettek 38%-a vallotta be, hogy készülékén céges levelezést tárol, így egy esetleges feltörés során minden ilyen tárolt adat veszélyeztetve van.

Ami még ennél is aggasztóbb, hogy az online társkeresőt használók nagy része nem gondoskodik készülékeinek informatikai vádelméről, vagy nem is veszik figyelembe, hogy milyen értékes adatokat tesznek elérhetővé a kiberbűnözők számára. A megkérdezettek mindössze 27%-a használ biztonsági megoldást, 33%-a fordít figyelmet arra, hogy kevés információt osszon meg és 16%-a semmilyen védelemre nem gondol, hiszen nem is érzi veszélyeztetve magát.

Miként a kutatások kimutatták, a számítógépes kockázatok több különböző helyről érkezhetnek. A vállalati vezetők mintegy 19%-ának fertőzték meg kártékony programmal, vagy zsarolóvírussal készülékeit online társkereső felületen keresztül.

„Az online társkeresés anélkül is elég nagy kihívás, hogy az ember csalók áldozatává válna és veszélyeztetné cégét. Ami igazán nyugtalanító, hogy a cégvezetők milyen könnyedén elárulják a céges információkat, adatokat a digitális társkereső szolgáltatók felületein. Ennél már csak az aggasztóbb, hogy biztonsági védelem hiányában a vállalati adatokat könnyen hozzáférhetővé teszik a kiberbűnözők számára. A vállalati készülékek informatikai védelméről gondoskodni kell és javasoljuk a társkeresőknek, hogy ne tegyék közzé a céges adataikat az érdeklődőknek.” – mondta Vladimir Zapolyansky, a Kaspersky Lab KKV részlegének vezetője.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo