„A vállalkozás nem szerencse kérdése”

2006-ban az Ernst & Young Enterpreneur Of The Year választásán „A jövő ígérete” címet nyerte, 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, tavaly pedig „Az év legsikeresebb ICT-menedzsere” lett dr. Vinnai Balázs az IT Business online szavazásán. A 36 éves üzletember szerint vezetőként a legfontosabb az integráló képesség: összefogni az embereket, és egy cél irányába, csapattá kovácsolni őket.

Fotó:PP/FörsterTamás

Már az egyetemen céget alapított, amely azóta nemzetközileg elismert vállalattá fejlődött. Húszévesen Vinnai Balázs nem csupán elindított egy vállalkozást, hanem eldöntötte: kihasználja az adódó lehetőségeket, és márkát épít.

– Sokan ezt úgy hívják, jókor lenni jó helyen. De a vállalkozás nem szerencse kérdése, mindenért meg kell küzdeni. Az viszont, hogy észreveszed és kihasználod az adódó alkalmakat, képesség. Mindenkinek vannak lehetőségei, és mindenki máshogy használja ki azokat. Sokan rossz folyamatnak tartják a válságot, ami ugyanakkor lehetőségeket is teremt a piac újrarendeződése által megjelenő új modellekkel és új cégekkel. Amikor indultunk, az internetes időszámítás kezdetén, nem voltak kész utak, mintacégek. Mindenki a maga módján próbált élni a helyzettel. Mi is. Kialakítottuk a nekünk tetsző modellt, és sikerre vittük.

Kiből lesz sikeres üzletember, aki tud, vagy akiben megvan a vállalkozáshoz szükséges képesség? – Ha az emberben van képesség, akarat és kitartás, a tudást megszerezheti. Vállalkozóként a legfontosabb, hogy a tudást le tudd fordítani az üzlet nyelvére.

Az IND az indulástól kezdve Vinnai Balázs nevéhez kapcsolódik, holott négyen alapították a céget. – Sokszor én képviselem a céget kifelé, és az én arcommal azonosítják, de tévedés azt gondolni, hogy én vagyok a cég. Ugyanakkor a cégnek kell, hogy legyen egy vezetője, és ez én vagyok.

Mitől lesz valaki jó vezető? – A szerepbe bele kell szokni. Sokat hoztam otthonról, az édesapámtól, aki maga is vállalatvezető. Láttam dolgozni, hallottam telefonálni, tárgyalni, és láttam, hogyan rendez bizonyos dolgokat. A vezetéshez elengedhetetlen kommunikációs készséget pedig a jogi egyetemen sajátítottam el. Tudni kell motiválni a csapatot, meggyőzni a munkatársakat arról, hogy még a legvadabbnak tűnő elképzelések is reálisak. Vállalkozóként sokszor a megérzésedre kell hallgatnod, a döntések ritkán alapulnak százszázalékos tudáson. Az igazolás később jön, vagy nem jön. A jó vezetőben bíznak a kollégái, elhiszik, hogy sikerre viszi a vállalatot.

CV
Vinnai Balázs Miskolcon született 1977-ben. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 2001-ben az állam- és jogtudományok doktoraként diplomázott. 1997-ben másodikos egyetemistaként barátaival ötvenezer forint indulótőkével betéti társaságot alapított, amely webdizájnnal és web alapú alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. Az egykor garázscég ma nemzetközileg elismert vállalat a bankok és egyéb pénzügyi szervezetek számára nyújtott integrált front office megoldások terén. Az IND Csoport 200 főt foglalkoztat, a vállalat forgalma 2012-ben elérte a 3,7 milliárd forintot.
Mekkora kockázatot vállalhat a vezető? – A kockázat része a vállalkozásnak. Nem lehet nyereséget termelni, ha minden rizikót elkerülsz. Az első időkben kifejezetten meredek kockázatokat kell elviselnie egy kisvállalkozásnak ahhoz, hogy esélye legyen naggyá válni.

A cég sikere mennyiben függ a tulajdonosok személyétől, és mennyiben a vezetők koncepciójától? – Az elején ez nem válik el élesen. Amikor viszont százfős vállalatról beszélünk, másfajta tudásra is szükség van. Kifejezetten kerestük a nagyvállalati gondolkodással, strukturált beidegződésekkel rendelkező kollégákat. És van, amikor az alapítóknak is át kell adniuk bizonyos feladatokat, sőt a nem tulajdonosnak egyenrangú vezetővé kell válnia. Akár nagyobb szava is lehet a mindennapi üzletmenetben. Ha ez nem valósul meg, az a növekedés gátja. A klasszikus magyar vállalkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a jó képességű vezető felépít a saját tudásbázisán egy one men show-t, de a tudása nehezen örökíthető, nem átadható. Mi négyen alapítottuk az IND-t, már az elején meg kellett birkóznunk azzal, hogy nincs száz százalékban önálló döntés vagy akarat. Kialakult bennünk az elfogadóképesség és az, hogy meghallgassuk mások véleményét.

A „one man show” ezek szerint nem működik? – Vannak óriási egók, akik óriási vállalatokat tudnak vezetni, például Steve Jobs rendelkezett ilyen karizmával. De azok sem „one man show”-k. A piramisnak mindig van egy csúcsa, aki kifelé arcot ad a cégnek. Az arcnak van PR-értéke, a hitelessége határozza meg, hogy mit gondolnak a cégről a munkatársak és a külvilág. Én azonban mindig arra törekedtem, hogy a tulajdonosi és a menedzsmentszemléletet elválasszam. Hosszú távon vállalkozás és vállalat között épp ez a különbség. Az előbbi az alapítókra épül, és a tulajdonosok menedzselik. Az utóbbi továbbörökíthető, függetlenül attól, hogy ki áll az élén.

Mennyiben diktátor a vezető? – Inkább hiszek a felhatalmazásban, mint abban, hogy a diktatórikus eszközök hosszú távon eredményesek. Ennek ellenére vagy emellett vannak olyan döntéseim, amelyek megkérdőjelezhetetlenek. Cégen belül nincs demokrácia. Persze van olyan kérdés, amelyet az igazgatóság szavazással dönt el, de ez a ritkább.

"Mindenkinek vannak lehetőségei, és mindenki máshogy használja ki azokat."
Milyen kérdéseknél van demokrácia a vezetésben? – Például HR-feladatoknál, amikor a középvezetőnek kell a saját beosztottjainak elmagyarázni a döntést. Nagyon jellemző a hazai középvezetői kultúrára, hogy gyakran leveszik magukról a felelősséget, mondván, „felülről mondták, én nem tehetek róla”. Ez rossz irány, és szeretném elkerülni a saját vállalatunkban. Ebben az esetben ugyanis bizonyos feladatok egy akarnok egyszemélyű döntésévé válhatnak, amelyekkel a munkatársak nem tudnak azonosulni. Ez a végrehajtáson is meglátszik. Valaki attól lesz jó vezető, hogy meg tudja határozni karakánul a véleményét, kifejezni az akaratát, de elfogadja a cég érdekeit is. Én mint tulajdonos abban vagyok érdekelt, hogy a vállalat részvényei minél többet érjenek. A menedzsmentet viszont az vezérli, hogy rövid távon minél nagyobb nyereséget termeljen a cég. Előfordulhat, hogy a két érdek szembekerül egymással. A hosszú és középtávú célkitűzéseket a tulajdonosnak kell meghatároznia. Az én döntésem, hogy márkát építek, a hogyant a marketingvezető tudja.

Fotó:PP/FörsterTamás

Mi a legnehezebb feladat? – Nemet mondani, bizonyos esetekben dönteni. Amikor bizonytalan vagyok, később – amikor már léptem – mindig úgy érzem, hogy bárcsak előbb döntöttem volna. Dönteni kell. Rosszul dönteni is jobb, mint nem dönteni. A kulcs, hogy felismerjük, hogy hol és mit rontottunk el. Sokan képtelenek erre. Az amerikai kultúrának része a bukás és az újrakezdés. Nálunk ez nem jellemző. Azt hiszik, hogy a vállalkozó istenadta tehetség, aki mindig csak jól dönt. Pedig ez nem így van. Amikor az IND elkezdte termékké formálni az elképzelését, rengeteg pénzt költöttünk el. A külvilág valószínűleg idiótának nézett bennünket, de a mai napig úgy gondolom, hogy csak így lehetett nemzetközi szinten életképes megoldást alkotni. Ma a negyedik verzió van a piacon, és az első úgy került a kukába, hogy egy darabot sem adtunk el belőle. Rengeteget tanultunk a kudarcainkból, és ma már azt is tudom, hogy a tévutakban is mindig van hasznosítható. Nincs tehát felesleges hiba.

Hogyan választ csapatot? – Hiszem, hogy a különböző karakterű emberek viszik előre a céget. A logikám a fékek és ellensúlyok rendszerére épül. A vezetők képviseljenek egymással szembehelyezkedő álláspontokat, és érezzék, hogy a másiknak mibe van beleszólása. Nálunk a menedzsmentben nagyon különböző motivációjú emberek vannak. Az én szerepem, hogy összehangoljam, és egy irányba vezessem a csapatot. Azt várom a vezetőktől, hogy védjék meg a saját álláspontjukat velem szemben is. Akkor is, ha tudják, máshogy fogok dönteni. Sokszor alakul ki kemény vita az értekezleteken.

Vinnai Balázs is tud engedni? – Remélem, igen. Fontos, hogy a vita hevében is vegyük észre, amikor már csak a vita kedvéért vitatkozunk. Minél keményebb egy vita, annál inkább lesz érzelmi eleme. Van, hogy el kell engedni, még akkor is, ha én személyesen másképp gondolom.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo