Adidas-per: ezért bukott az európai szabadalom

2016. november 25. péntek - 15:03 / piacesprofit.hu
  •    

Az ADIDAS Budapest Kft-nek fizetnie kell, mivel a szabadalombitorlás megállapítása után Oroszi László feltaláló gazdagodás visszatérítési igényének is jogerősen helyt adott a bíróság. Jogi szakértők segítségével utánajártunk mit rontottak el a szabadalomban, amelynek következtében évekig tartó pereskedés lett egy innováció vége.

A Fővárosi Ítélőtábla november nyolcadikán kelt jogerős ítéletében részben megváltoztatta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét, és az Adidas Budapest Kft.-t, mint alperest négyszeresre felemelt összegben marasztalta el szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítése címén. A kártérítés összegét az ADIDAS Budapest Kft-nek 2002. március 23-tól középarányos kamattal együtt kell megfizetnie a felperes, Oroszi László feltaláló javára. (A koppintás bizony olyan művészet, amellyel a legnagyobbak is előszeretettel élnek.)

Az ügy még a kilencvenes évekre nyúlik vissza: az ADIDAS által gyártott Predator Precision és az azt követő Predator Mania cipők különlegességét rúgófelületük finoman bordázott kialakítása jelentette. Ezt a megoldást Oroszi László 1995 és 1996 között dolgozta ki, majd 1996-ban szabadalmaztatta Magyarországon, sőt egész Európában. Ellenben eljárás során az őt képviselő szakember műhibát vétett, ezért a találmány nemzetközi védelme nem került bejegyzésre – ismertették as Piac&Profittal a feltaláló képviseletét ellátó Sár és Társai Ügyvédi Iroda és a Danubia Szabadalmi és Jogvédő Iroda szakértői.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A bordákon csúszott el a laszti

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, amelyekben műszaki jellemzők, meghatározások sorozata szerepel. Oroszi László európai szabadalmának a fő igénypontjában az szerepelt jellemzőként, hogy a bordák a cipő talpától egészen a fűzőnyílást meghatározó hasítékig érnek. Az Adidas által gyártott cipőkben ez a feltétel nem teljesült, mert a bordázat sokkal rövidebb, ezért az európai szabadalom nem fedte az Adidas cipőit.

Új fegyvernem az üzleti versenyben
Vajon hányan gondolnak a minden cégben megtalálható vállalati tudásra, céges know-how-ra, üzleti titokra és a szerzői jog alá tartozó alkotásokra értékes szellemi tulajdonként? Nem sokan, pedig ha tudnák, hogy ezek olyannyira valódi értékkel bírnak, hogy még itthon is van példa több százmillió forintos know-how tranzakciókra, lehet, hogy átértékelnék a helyzetet.

Holott a találmány lényege nem az, hogy mettől meddig érnek a bordák, hanem az, hogy a cipő lövőfelületén van bordázat, ami a labdatovábbítás pontosságát javítja. A bordák hossza ebben nem meghatározó. Hiába volt tehát Oroszi Lászlónak európai szabadalma, az nem volt érvényesíthető az Adidas ezen cipőire. Ezért fontos, hogy a szabadalmat megfelelően felkészült partnerrel jegyezzük be. A szabadalmi ügyvivői szakma fő feladata ugyanis olyan oltalmi kör meghatározása és kiharcolása, ami magát a találmányt védi és nem annak egy lehetséges megvalósítását. A magyar szabadalmaztatási eljárásban azonban sikerült olyan széles oltalmi kört szabadalmaztatni, amely már fedte az Adidas-nak a perben említett két cipőjét.

Évtizedes volt a pereskedés

Oroszi László 2002-ben indított pert az ADIDAS Budapest Kft. ellen szabadalombitorlás megállapítása és egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazását kérve a bíróságtól, melynek jogalapját 2012-ben nyerte meg az Adidas Budapest Kft. ellen; ekkor jogerősen megállapítást nyert, hogy az Adidas Predator Precision és az Adidas Predator Mania nevű irányítósávos futballcipők Oroszi László feltaláló 222 806 lajstromszámú magyar szabadalmát bitorolták. Mivel a szabadalombitorlási per tárgyalása évekig fel volt függesztve, és a per a jogalap kérdésében többször is megjárta a Kúriát, Oroszi László szabadalombitorlással kapcsolatos anyagi igényei csak ezt követően, 2014-ben kerülhettek előterjesztésre.

Miért éri meg a szabadalom?
A szabadalmi eljárás hosszú és nem olcsó folyamat. Miért éri meg mégis? Mert segít kiszállni a gyilkos árversenyből és megtérülést biztosít a befektetett fejlesztésnek. Szakértőnk összefoglalja a lényeget.

A per ezen végső szakasza zárult le tehát most, 2016. novemberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével. A hosszadalmas, több mint 14 évig tartó bírósági eljárást mindvégig komoly sajtófigyelem kísérte. Kiemelt jelentőségét mutatja az is, hogy számos jogkérdésben olyan elvi jelentőségű döntés született, amelyek alapvetően kihathatnak egyéb szabadalombitorlási eljárásokra is, különös tekintettel a szabadalombitorlás miatt kért kártérítési igény érvényesíthetőségének szempontrendszerére, valamint a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítésének előfeltételeire. Emellett a Kúria elvi jelentőséggel azt is kimondta, hogy nem évülhetett el a perben a felperes gazdagodás visszatérítési igénye mindaddig, amíg a bitorló alperes a jogerős ítéletben őt kötelező adatszolgáltatásnak nem tett eleget. Alapvető döntésnek minősül a „fedési hányad” fogalmának jelen per másodfokú eljárásában való helyes értelmezése is.  A bíróság úgy is határozott, hogy 70%-ban Oroszi úrnak kell viselnie a perköltséget. Az ügyben ezúttal is valószínűsíthető, hogy a felek a Kúria végső döntését fogják kérni felülvizsgálati eljárásban.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor