Szólt Önnek az ügyvédje, hogy mégsem kell március 15-ig módosítani a Kkt-je, Bt-je társasági szerződését, hogy az megfeleljen az új Ptk-nak?
Eredetileg a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt beillesztették a Ptk-ba, és olyan szabályt hoztak, hogy a Közkereseti Társaságoknak (Kkt.) és a Betéti Társaságoknak (Bt.) meg kell felelniük március 15-ig az új szabályoknak. Aztán február 28-án a Polgári Törvénykönyv értelmező rendelkezési közt megjelent az a szabály, hogy mégsem kell március 15-ig a Ptk-nak megfeleltetni ezeket a társaságokat, a jogalkotó meggondolta magát.
Mindenki úgy tudta, hogy 2015. március 15-e fontos határidő a betéti és közkereseti társaságok életében, hiszen létesítő okiratukat összhangba kell hozniuk a Ptk. rendelkezéseivel. Módosításra ennek ellenére csak akkor van szükség, ha nem formális jellegű változásról van szó. Így például nem kell adatot módosítani csak azért, mert az alapító okirat tartalmaz utalást a 2006-os „Gt.”-re, vagy azért, hogy a vezető tisztségviselő üzletvezető helyett ügyvezetőként legyen nevesítve.
Kinek kell módosítani?
Kizárólag azoknak a közkereseti és betéti társaságoknak kellett 2015. március 15-ig társasági szerződésüket a Ptk. szabályainak megfeleltetni és az ennek bejegyzésére vonatkozó kérelmet 2015. április 14-ig a cégbírósághoz benyújtani, amelyek létesítő okirata a jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseibe ütközik, vagy társasági szerződésüket bármilyen okból (székhelyváltozás, tagváltozás, stb.) módosítják.
A közkereseti és a betéti társaságok társasági szerződését nem kell módosítani, ha az általános hivatkozásként utal a gazdasági társaságokról szóló törvényre (Gt.), azaz nem nevesít egyetlen §-t sem; a vezető tisztségviselőt üzletvezetőnek és nem ügyvezetőnek nevezi;
Nem kell benyújtani a cégbíróságokhoz arról szóló társasági határozatot, hogy a cég társasági szerződése megfelel a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek – az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényhozás pontosította, a módosítás 2015. február 28-án hatályba lépett. (2013. évi CLXXVII. tv., azaz Ptké. 12. § (3) bekezdése)
Nincs bírság a késésért
A Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvény nem fenyegeti bírsággal azokat a cégeket, amelyek késedelmesen teljesítik a Polgári Törvénykönyv hatályba lépése miatti módosítási kötelezettségüket – az ezt előíró rendelkezést az országgyűlés hatályon kívül helyezte.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy márciusban és áprilisban lesz némi torlódás a cégbíróságon, ami technikai csúszást okozhat a céginformációs statisztikákban. Ennél persze sokkal nagyobb roham várható majd egy év múlva, 2016 márciusában, amikor a korlátolt felelősségű társaságok moratóriuma jár le, és kénytelenek lesznek egységesen alkalmazkodni a Ptk. rendelkezéseihez, hacsak addig nem vonják vissza a moratórium lejárati határidejét a Kft-kel szemben is.
Meddig marad így?
Az ügyvédek többsége rendkívüli bosszúságként éli meg ezt a rohamtempójú jogalkotást. A lelkiismeretesebbje már jóval február 28. előtt elkészítette az őt megbízó Betéti Társaságok, Közkereseti Társaságok módosítását. Ők joggal érezhetik úgy, hogy a bolondját járatják velük. A mindig elhazavazott magát sokszorosan túlvállaló ügyvédek ugyan átmenetileg fellélegezhettek, de egyúttal komolyabb bevételtől is elestek, mert bár az ügyfelek nagy részével már megállapodtak a módosításról, most sokan hezitálnak. A dilemma oka, hogy teljesen kiszámíthatatlan a jogi környezet. Ha most az utolsó utáni pillanatban lehetett egy ilyen szabályt hozni, a jövő héten megváltoztathatják.
