2012. szeptember 18. 09:09 | piac-profit.hu

adózás

Áfalevonás: meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

Az Európai Bíróság újabb „áfa-levonási” ügyben hozott ítéletet, amelyben immár sokadik alkalommal illette kritikával a magyar adóhatóság azon gyakorlatát, hogy az áfa-levonási jog megtagadása révén a számlabefogadót szankcionálja a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt. Az egyre szaporodó “áfa-levonási” ügyek azt a kényes kérdést vetik fel, hogy meddig terjedhet a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátónál feltárt mulasztásokért. Az Európai Bíróság álláspontja ebben a kérdésben a számlabefogadókra nézve jóval kedvezőbb.

A szóban forgó C-324/11. sz. Tóth ügy kapcsán az Európai Bíróság az uniós szabályokkal ellentétesnek mondta ki a magyar adóhatóság azon értelmezését, mely szerint a számlakibocsátónál feltárt formai hibák miatt megtagadható a számlabefogadónál az áfa-levonási jog. Az alapügy 2007-re nyúlik vissza: a számlabefogadó egy építőipari tevékenységet végző egyéni vállalkozó, aki a munka elvégzéséhez alvállalkozót vett igénybe. Mint utóbb kiderült, az alvállalkozó a munkásait feketén foglalkoztatta, adót nem fizetett, és vállalkozói igazolványát is visszavonták. Ezzel együtt a megbízó felé kibocsátott számlákat érvényes adószám alatt bocsátotta ki. Amikor az egyéni vállalkozó az alvállalkozótól kapott számlák alapján le kívánta vonni a felszámított áfát, az adóhatóság arra hivatkozott, hogy a számlák nagy részének kiállításakor az alvállalkozó már nem szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Továbbá a bejelentett munkavállalók hiányában nem bizonyítható, hogy a számlák alapjául szolgáló munkákat valóban az alvállalkozó végezte el. Az adóhatóság ezért az ügyletet “fiktív”-nek minősítette, és az adólevonást megtagadta.

Nem a befogadónak kell bizonyítania a jóhiszeműségét – Kép: SXC

NAV: Fiktív számlára nem lehet levonni

A magyar adóhatóság következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az egyértelműen és bizonyítottan “fiktív” számlákra nem lehet adólevonási jogot alapítani. Külön irányelv rendelkezik arról, mit kell “fiktív” számlának tekintetni, és így különösen akkor állapítja meg az ügylet hiteltelenségét, ha az nem valós, nem a számlában feltüntetett felek között jön létre, vagy nem a számlában szereplő tartalommal. Ha bármelyik feltétel hiányzik, az adólevonási jogot az adóhatóság megtagadja, és megkövetel az adózótól minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa befogadott számla valós teljesítésen alapuljon.

“A gyakorlatban előfordul, hogy az adóhatóság hiteltelennek minősít valamely ügyletet kizárólag a számlakibocsátó, vagy a láncban őt megelőző más szereplő, formai hibája miatt. Ilyen esetben az adólevonási jogot esetenként akkor is megtagadja, ha a formai hiba az ügylet tartalmi megvalósulását önmagában nem érinti. A számlabefogadót ilyenkor olyan, az érdekeltségi körén kívül eső ok miatt éri hátrány, amelyről nem volt tudomása, vagy amelynek ellenőrzését nem lehet a számlabefogadótól elvárni.” – mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

EB: Bizonyítani kell, hogy tudtak a suskusról

A Tóth-ügyben az Európai Bíróság az adóhatóság álláspontjával szemben a következő álláspontot képviselte: az áfa-levonási jogot nem lehet pusztán arra hivatkozással megtagadni, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, illetve be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztatott. Ezek a körülmények az ügylet megvalósulását érdemben nem befolyásolják. Az Európai Bíróság szerint a számlabefogadóval szemben negatív következményeket – az áfa-levonási jog megtagadását – csak akkor lehet alkalmazni, ha egyértelműen bizonyított: a számla befogadója tudta, vagy kellő gondosság mellett észlelhette, hogy a levonás alapjául szolgáló ügylet visszaélésen, az adószabályok megkerülésén alapul.

“Az “áfa-levonási” ügyek rávilágítanak arra, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz meghúzni a határt, meddig terjed a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátó szabálytalanságaiért. Az adóhatóság által képviselt álláspont szerint a számlakibocsátónál tapasztalt formai hibák is okot adhatnak az áfa-levonási jog megtagadására, ezért az Európai Bíróság közelmúltban született ítéletei fényében érdemes lehet felülvizsgálni, egy adott konkrét esetben valóban fennálltak–e az adólevonási jog elvitatásának feltételei” – hívta fel a figyelmet dr. Békés Balázs.


 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


 

Adózás

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: