Keresik a képzett munkaerőt - Kép: SXC

A nemzetközi szolgáltatóközpontok (SSC – Shared Service Center) hazai szerepének növelése a magyar gazdaságpolitika egyik sarkalatos törekvése. Ennek a célkitűzésnek a megvalósulását azonban mind erőteljesebben akadályozza az a tény, hogy egyre nehezebb megfelelő szakembert találni ezekre a speciális készségeket igénylő pozíciókra. A BDO Magyarország álláspontja szerint a megoldást a fiatal munkavállalók pálya-reorientációs felkészítése, illetve a szabályozási környezet rugalmasságának további fokozása jelentheti.

A hazai szolgáltatóközpontok jelentős bővülésen mentek keresztül az elmúlt években, és mára összesen már több mint 25 ezer munkavállalót alkalmaz ez a szektor. Az elsősorban fogyasztási cikkek gyártására, illetve pénzügyi, informatikai és távközlési szolgáltatásokra koncentráló nagyvállalatok SSC-inek 80 százaléka Budapestre koncentrálódik, ám a szakemberhiány oka elsősorban nem az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból, hanem e szakterületek speciális követelményeiből fakad.

Bölcsészdiploma sem akadály

A szolgáltatóközpontok nagyfokú nemzetközi beágyazottsága folytán a legfontosabb követelmény az angol, valamint egy további európai nyelv biztos ismerete. Az egyes pozíciók az erősen specializált feladatkörök miatt általában nem tesznek szükségessé általános rálátást az egész szakterületre, ugyanakkor olyan sajátos kompetenciákat kívánnak meg, mint a precizitás és gyorsaság, az önállóság, az alkalmazkodóképesség, illetve a szabályoknak való pontos megfelelés képessége. Az SSC-k által kínált pozíciók jelentős hányadában a személyes készségeknek jóval nagyobb szerepe van, mint annak, hogy a munkatárs gazdasági vagy más irányú felsőoktatási intézményben végezte-e tanulmányait.

„A speciális szakmai követelményeknek (pl. IT szakember) megfelelő minőségi munkaerő-utánpótlás azonban erősen beszűkült, egyes szolgáltatóközpontok pedig egyre gyakrabban kényszerülnek külföldi (elsősorban romániai és ukrajnai) toborzásokra, mások pedig arra, hogy kedvezőbb juttatásokkal immár egymástól próbálják elcsábítani a már kiképzett munkatársakat – mutatja be a jelenlegi helyzetet Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Érdemi áttörést azonban ezektől a módszerektől nem remélhetünk.”

Pálya-reorientációs programok

Sajátos kettősség, hogy miközben az SSC-k egyre súlyosabb munkaerőhiánytól szenvednek, a szegmens által leginkább érintett munkavállalói korcsoportokban a munkanélküliségi ráta jóval a 10,4 százalékos átlag felett van. A 20-24 éves korosztályban ez az érték 27,3 százalék, míg a 25-29 éves korcsoportban 13,7 százalék volt 2012-ben.

A megoldás széleskörű pálya-reorientációs programok, többmodulos, célzott képzések bevezetése lehet, amelyek révén az érintett fiatalok egy része sikeresen bevezethető a szolgáltatóközpontok világába. MIndez különösen azoknál a pozícióknál lehet sikeres, amelyeknél a személyes készségek dominálnak a szakmai tapasztalattal szemben. Ennek érdekében egyre több piaci szereplő, így a BDO Magyarország is megkezdte a SSC specifikus képzések struktúrájának kialakítását. (Az iparág két mumusa a magas országkockázat és a fluktuáció!)

Nagy az igény a rugalmasabb munkaügyi szabályozásra is

„Az SSC-kben általunk végzett munkaügyi auditok során azt tapasztaljuk, hogy munkaügyi szempontból sokszor nehézséget okoz a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos ügyintézés: a kapcsolódó szabályok sok esetben indokolatlanul rugalmatlanok, az ellenőrzés és annak jogkövetkezményei pedig továbbra is nagyon szigorúak – mutat rá egy további problémára Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. – Emellett a legtöbb gondot a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés éves korlátja jelenti.”

Mivel a nagyon speciális nyelv és szaktudással rendelkező munkavállalók toborzása, kiválasztása nem egyszerű feladat, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy szabályozott keretek között egyéni megállapodásokat lehessen kötni az önként vállalt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre az évi maximumot jelentő 250 óra elérése esetén is.

A szolgáltatóközpontok munkaidő gazdálkodással kapcsolatos kihívásaira új megoldás lehetne az elszámolási időszak intézménye, de a tapasztalatok alapján ez egyelőre nem működik. A BDO Magyarország év elején végzett Munkaügyi Helyzetkép Top 500 felmérése szerint a vezető munkáltatók 80 százaléka alkalmaz munkaidőkeretet, az elszámolási időszakra vonatkozó szabályokat azonban csak 15 százalék látja át teljes mértékben, és mindössze 11 százalék alkalmazza. A foglalkoztatók visszajelzései alapján indokolt lenne, hogy az elszámolási időszak szabályozása egyszerűbb, a jelenleginél jobban felhasználóbarát legyen.