Akkor is jár a fizetés, ha nem fizet osztalékot a cég

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint tévhit, hogy az új Ptk. alapján a gazdasági társaságokkal tagsági viszonyban is álló munkavállalók nem kaphatnak bért. A jogszabály szerint ugyanis a egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

lehet fizetést adni a működési költségek terhére - Kép: Pixabay

Mint azt korábban megírtuk, az új Ptk. értelmében az osztalékot nem fizető társaság tagjai a munkabért sem vehetik fel. Az új szabályok szerint ugyanis, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy a tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

A szaktárca szerint a Ptk. ugyan feltételekhez köti a gazdasági társaságok kifizetéseit a tagok számára, de tévedés azt hinni, hogy a tagok ezért nem kaphatnak fizetést. A KIM indoklása szerint ugyanis a gazdasági társaságok nem a saját tőkéjük terhére gazdálkodnak, hanem a munkabéreket a működési bevételek terhére fizetik, a hatályban lévő számviteli szabályok szerint – írta az origo.hu.

Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!

A működési bevételek és költségek a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban. Ezért a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn. A Ptk. érintett rendelkezése ugyanis egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt: amikor a társaság a tagnak a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.

Reagált a JHalsovszky ügyvédi iroda

Az iroda tudomásul veszi, hogy a Minisztérium úgy látja, nincs veszélyben adott esetben több tízezer ember bérfizetése, de a Minisztérium indokaival nem tud egyetérteni az alábbiak miatt:

A hivatkozott rendelkezés szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel nem teljesíthet kifizetést, ha a társaságnak nincsen egyébként osztalékfizetésre is felhasználható szabad eredménye vagy eredménytartaléka. Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdése tartalmazza, hogy a szabály akkor is alkalmazandó, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.

Az iroda véleménye szerint a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennélfogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

A Minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Az osztalékfizetés tagsági jogviszonyra tekintettel tett kifizetés. Nem ad azonban választ a Minisztérium arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A Minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg. Valószínűtlen, hogy ez lett volna a jogalkotó szándéka.

A fentiek miatt, bár a Minisztérium álláspontja mindenképpen üdvözlendő, az iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.

A lízinggel is van egy kis gond
Az március közepétől hatályos új Polgári Törvénykönyv újrafogalmazza a lízing fogalmát, azonban az új definíció nyomán felmerülhet annak a veszélye, hogy egyes tartós bérleti, operatív lízingszerződések pénzügyi lízingnek minősülnek az új Ptk. rendszerében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo