Alig merészkednek át a határon a magyar cégek

2017. november 20. hétfő - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

Miközben a külföldi versenytársak jelenléte a hazai piacon fokozza a versenyt, a magyar cégek nagy része ezt mégsem próbálja határokon túli terjeszkedéssel kompenzálni. Elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy túl kicsinek tartják magukat. Pedig nem a vállalkozások mérete a meghatározó a külföldi piacra történő kilépésben – derült ki egy, a Budapest Bank által elvégzett friss kutatásból.

A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől.

Kép: SXC

Kép: SXC

Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország. A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

Áfaköteles lesz az ezeregyéjszaka
Kevesen tudják, hogy a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács tagállamai, azaz Szaúdi Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait, Katar és Omán közös vámuniót vezettek be a Perzsa-öböl térségében 2015-től. Az áruk szabad áramlásának biztosítását követően a következő logikus lépés a közös harmonizált áfarendszer bevezetése.

Aki belevágott, annak megérte – sőt, bővítene is

Az exporttevékenységet végzők leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek külpiacra (62 százalék), de sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).

Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy növekedett náluk a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.

Sokan meg sem próbálják

A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget: ez elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).

Meg kell küzdeni a megszerzett előnyért is
Kiemelt kormányzati szándék a kkv-k exportképességének növelése, de a cégek számára is fontos, hiszen egyértelmű, hogy a külpiaci megjelenés komoly lehetőségeket jelent a növekedésre. Egy sikeres magyar vállalkozás osztja meg tapasztalatait arról, hogy mi az, ami számít az exportpiacokon.

Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a magyar piacon a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent, miközben a már exportálók körében ez az arány 80 százalék.

„Tapasztalataink szerint a cégek jelentős része azért nem kezd exporttevékenységbe, mert hiányoznak az ehhez szükséges ismeretei, ebből fakadóan az önbizalmuk is alacsony. Gyakran azt gondolják, hogy ez meghaladja a képességeiket és jelenlegi tudásukat, pedig merészebb társaik eredményei azt mutatják, hogy akár a legkisebbeknek is megérheti átlépni az országhatárokat. A külpiacra lépés költségei sem kell, hogy elriasszák a vállalkozásokat: a megnövekedett likviditási igényeket rugalmas finanszírozási megoldásokkal tudjuk biztosítani, a felmerülő kérdésekre pedig személyes tanácsadáson kaphatnak választ a cégtulajdonosok” – mondta el Dancsné Engler Bernadett, a bank kisvállalati üzletágának vezetője.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor