A bankfiók bezárhat délután ötkor, de pénzügyeink intézése nem állhat meg a munkaidő lejártával. Az új, azonnali fizetési rendszer bevezetéséről Bartha Lajos, az MNB igazgatója adott tájékoztatást.

Bartha Lajos, Kép: Erhardt László

Bankon belül már működik az azonnali fizetés, mi tart még csaknem másfél évig az átállásban? – Nem egyszerű teljes banki infrastruktúrákat lecserélni. Komoly fejlesztések lesznek mind a központi elszámolási rendszerben, mind a bankok oldalán, ami hosszú folyamat. A bankok ma nem képesek hétszer huszonnégy órában szolgáltatni, nincsenek rá felkészülve, a folyamataik nem úgy vannak kialakítva, hogy automatikusan működjenek. A számlavezető rendszerek olyanok, mint egy kisbolt: reggel kinyitnak, este bezárnak, csak itt egy zárás akár órákig is eltarthat. Az alkalmazott technológiák akár tíz-húsz évesek is lehetnek. Komplex, egymásra épülő rendszerek működnek, nem lehet csak úgy egyet lekapcsolni, és egy másikat a helyére állítani. Azért van szükség hosszabb időre, mert szinte minden bankban új rendszert kell fejleszteni, és azt össze kell kötni a belső rendszereikkel, illetve a központi elszámoló művel, amit a GIRO Zrt. fog működtetni. Ezeket az összeköttetéseket, szaknyelven interfészeket, is ki kell fejleszteni. Amire a banknak eddig volt másfél órája – például megvizsgálni, van-e az utalásra fedezet, ellenőrizni, nem merül-e fel a pénzmosás gyanúja, vagy hogy a címzett egyáltalán létezik-e –, az új rendszerben egy másodperce lesz. Az élet kikényszeríti a lépésváltást, mert amikor már szinte minden tevékenységet valós időben végzünk – e-mail, Skype, Messenger –, jogos az ügyfelek kérdése: miért tart egy utalás a szomszéd utcába egy óráig, Magyarországról Németországba egy napig, vagy Amerikába háromig?

Ma a bankkártyás rendszer az egyetlen, ami hétszer huszonnégyben működik. Hogyan alakítja át a jelenlegi fizetési szokásokat az eljövendő szép új világ? – Változni fog az elfogadás technológiája és infrastruktúrája, az elektronikus fizetéseknél a kártyát egyre inkább kiszoríthatja, „felfalja” a mobilfizetés. Ez nemcsak gyorsítja az ügymenetet, de olcsóbbá is teszi, hiszen nem lesz szükség kártyára, és az elfogadó berendezések is jóval olcsóbbak lehetnek. Az azonnali fizetésnél – ami már működik néhány országban – akár megvalósítható lehet az is, hogy a kereskedő pénztárgépe egy QR-kódot generál, azt a mobilommal lefényképezve a mobiltárcában létrejöhet egy fizetési megbízás, amit jóváhagyva már fizettem is. Vagy akár a blokk kinyomtatásával egy időben a kereskedő automatikusan generálhat egy fizetési kérelem típusú üzenetet, amelyet a vásárló öt másodpercen belül megkap, és ezt jóváhagyva is elindíthatja a fizetést egy gombnyomással. A vásárló költsége mindössze annyi lesz, hogy letölt egy, a rendszer működéséhez szükséges applikációt.

Ez miben lesz más, mint a már most is sok helyen működő mobilos fizetés? ­– Jelenleg az esetek többségében csak úgy néz ki, mintha mobillal fizetnénk. A valóságban bankkártya van „ráültetve” a telefonra, a gyakorlatban ilyenkor is a bankkártyámmal fizetek. A jövőben erre nem lesz szükség, mert a mobilapplikáció a számlámat fogja behívni, és nem a bankkártyámat, tehát immár nem bankkártyás, hanem átutalási tranzakcióról lesz szó. Ma egy bankkártya a kártyarendszeren keresztül éri el a számlámat, míg az új rendszerben mobillal egy QR-kódos vagy akár érintős (NFC) megoldással használhatunk egy applikációt, ami közvetlenül a számlánkkal van összekötve: „Egy üzletben vagy, ki akarod fizetni?” Odaérintem a telefonomat – és ennyi.

Változást hozhat az új rendszer a kereskedők, szolgáltatók számára is? Terjedhet a készpénzmentes fizetés azokon a területeken, ahol ezt eddig kerülték? – A vállalati ügyfelek és a kereskedők számára gyorsul a likviditáskezelés, mivel az áru vagy szolgáltatás ellenértéke az adásvétellel párhuzamosan, valós időben meg fog érkezni a számlájukra, majd ezt követően akár azonnal felhasználhatóvá is válik. Emellett az elektronikus fizetések elfogadásához kötődő költségeik is csökkenhetnek.

Mit jelent ez a gyakorlatban? – Sok kereskedő, főként a kisebb boltok, azért nem szeretik a kártyás fizetést, mert drága az elfogadás és mert sokszor két-három nap is eltelik, amíg hozzájutnak a pénzükhöz. Egy bankkártyás tranzakció azért tart ennyi ideig, mert bár ha magyar kártyával magyar kereskedőnél fizetek, akkor is az Egyesült Államokban vagy Angliában számolják el a tranzakciót, aztán másnap reggel – ha pedig hétvégére esik, akkor csak két és fél nap múlva – kerül az összeg a kereskedő számlájára. Ha például pénteken este vásárolok egy áruházban, abból ő pénzt kedden reggel fog látni, míg az új rendszerben azonnal megkapja a pénzét, amiért szombaton akár újra árut vásárolhat.

Mit várhat a kkv-szektor? – A nagyvállalatokkal szemben, amelyek egyedi ajánlatokat kapnak a bankoktól, a kis- és középvállalatok általában a hirdetmény szerinti díjakat fizetik. Ilyen szempontból kicsit olyanok, mint a lakosság, a megadott számlacsomagokból választhatnak. Az új, azonnali fizetési lehetőség több oldalról is befolyásolni fogja a tevékenységüket, hiszen ha gyorsítjuk a pénzforgalmat, az növeli a rendszer likviditását, és várhatóan a kereskedői szektor elfogadási költségei is csökkenni fognak. Ha korábban három kisvállalkozás egymást átutalással akarta kifizetni, akkor a harmadiknak két napot kellett várnia arra, hogy megkapja a pénzt. Ez a jövőben pillanatokon belül lezajlik. Egyébként már ma is egy nap alatt többször lehet utalni, de még mindig csak reggel nyolctól délután ötig. És éppen a kkv-szektor az, amelyik többnyire nem ilyen időrendben dolgozik.

Mibe fog kerülni a fejlesztés nekünk, ügyfeleknek? – A rendszer megvalósításának jelentős költségei vannak a Giro Zrt.-nél és a bankoknál is. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatóknak úgy kell

erre tekinteni, mint a jövőbe irányuló befektetésre. Enélkül az új fintech szolgáltatókkal való versenyben jelentős hátrányt szenvedhetnek el. Az MNB a Giro Zrt. tulajdonosaként azt vállalta, hogy a központi rendszer díjai nem fognak nőni, cserébe pedig elvárja, hogy az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a bankok se emeljék a díjakat. A szolgáltatás árazásánál figyelembe kell venni, hogy az új rendszer költségeit elsősorban a magasabb tranzakciószám miatt megemelkedő bevételek ellensúlyozhatják. Annak érdekében, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás használata a jelenlegi elektronikus fizetési módokénál gyorsabban növekedjen, a piaci szereplőknek aktívan részt kell venniük a rendszerre épülő új szolgáltatások fejlesztésében.

Magyarországon, a sárga csekkek országában van erre tényleges igény? – Nincs olyan messze az idő, amikor elektronikus „sárga csekkel” fizetünk. A döntés ugyanúgy az ügyfélnél lesz, mint ma, amikor mi magunk választhatjuk meg, hogy melyik csekkünket fizessük be és mikor. A szolgáltató jelzése a mobilra jön majd, és eldönthetjük, hogy a fizetési felszólításra az „igen” vagy a „nem” gombot nyomjuk meg. A fiatalabb generáció már ma sem igényli a személyes kapcsolatot az ügyintézésnél. A lépésváltást kikényszeríti a fintech cégek megjelenése. Tudomásul kell venni, hogy már könnyebben be tudnak lépni a pénzügyi piacra, és igazi versenytársai lehetnek a klasszikus banki szolgáltatásoknak.