Az alacsony bérek súlyosbítják a munkaerőhiányt

A kormányzat terveiben szereplő, a munkáltatói járulékok négy százalékos csökkentése mérsékli, míg a minimálbér jelentős, 15 százalékos emelése növeli a munkaerő-piaci problémákat a járműgyártásban – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

Kép: Fotolia

A járműgyártás a hazai gazdaság húzóágazata: termelési volumene immár 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7 100 milliárd forintot. A GDP-hez való hozzájárulása eléri a 4,3 százalékot, téves ugyanakkor az az állítás, hogy a magyar gazdaság a régiós társainál jobban ki lenne szolgáltatva a járműgyártásnak – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

A régióhoz képest jelentősen elmaradtak a munkabérek

A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. Ebben a körben a külföldi tulajdonban lévők átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint (előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől). Ezzel azonban nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő, hasonló termelékenységű külföldi versenytársaiktól. A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de az ő termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Ha a nettó béreket vizsgáljuk, a munkabért terhelő hazai közterhek kiemelkedő mértéke miatt ez a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja.

„A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik, hiszen az északi szomszédban található járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, tovább súlyosbítva a szektort amúgy is terhelő munkaerő-hiányt”- mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

Termelékenység szerint igen jelentős az eltérés a legnagyobb 50 cég és a kisebb társaságok között. Míg előbbiek egy főre vetítve 18,8 millió forint, a kisebbek mindössze 5,2 millió forint hozzáadott értéket állítanak elő egy évben. A kisebbek tehát lehetőségeikhez képest már most is relatíve bőkezűen fizetik alkalmazottaikat. Ebből következően egy, a szektort érintő jelentősebb béremelés főleg a kisebb cégek körében okozna komoly nyereségességi problémákat.

Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy
Sokáig halogatta a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.
A bérezési szokások foglalkozásonként, ágazatonként, cégméretenként és régiónként is jelentősen eltérnek. Éppen ezért általános jellegű állami, ún. bérpolitikai beavatkozással a helyi problémák nem oldhatók meg. Akár a minimálbér, akár az állami alkalmazottak bérének emelése, akár a magánszektorban más adminisztratív eszközökkel kikényszerített béremelés nagy károkat okozna. Márpedig éppen ezt a javaslatot tette a kormány pénteken.

Nem mindegy, milyen járulékokat csökkentünk

A munkavállalói járulék csökkentése ugyan általánosan megemelné a nettó béreket, ami csökkentheti a munkavállalók késztetését az elvándorlásra, (és középtávon a cégek is jobban járnának ezzel), viszont van két fontos hátránya. Egyrészt költségvetési szempontból pazarló, hiszen olyan munkaerő-piaci szegmensekben (elsősorban az alacsonyan képzettek körében) is a nettó bért növeli a teljes bérköltség csökkentése helyett, ahol jelentős túlkínálat van, másrészt a szerződéses bruttó bérek csökkentésének jogi nehézségei miatt nem teszi lehetővé a különféle foglalkozások közti relatív bérviszonyok alkalmazkodását.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet. Hosszabb távon elsősorban az oktatási rendszerben kezelhetőek a munkaerőpiac strukturális problémái.

Extrém mértékű kitettség?

A járműgyártás közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez immár elérte a 4,3 százalékot. A 3,8 milliárd euró közvetlen hatáson felül a közvetett és indukált hatásokat is figyelembe véve a teljes súlya eléri a 6,2 milliárd eurót. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy nincs-e túlzottan kiszolgáltatva a magyar gazdaság ennek az egy ágazatnak, különösen tekintettel arra, hogy a járműgyártás az átlagosnál érzékenyebben reagál a gazdasági környezet változásaira.

„A kibocsátás járműgyártással összefüggő hányadát tekintve Csehország és Szlovákia igen magas szintjéhez állunk közelebb – jelentette ki Romhányi Balázs. – Ha azonban a GDP (hozzáadott érték) és a foglalkoztatottság arányait vizsgáljuk, sokkal inkább a lengyel, román vagy szlovén szinteket jelentő középmezőnybe tartozunk. Vagyis egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a magyar gazdaság extrém módon függene a járműipari szektortól.”

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo