„Az egyik oldalon egyszerűsítünk, a másikon szigorítunk”

Egymillió eurós összeghatár alatt "automatikus" támogatást, egyszerűbb pályázati rendszert, de szigorúbb ellenőrzést és kizárólag üzletileg a saját lábán megálló fejlesztések támogatását ígéri a most induló pályázati időszakban a kormány. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség helyettes államtitkára többek között erről is beszélt lapunknak adott interjújában.

Csepreghy Nándor Kép: PP/Varga Imre

A magyar kormány elfogadta és elküldte Brüsszelnek a partnerségi megállapodást, a hónap végén pedig már az operatív programok is a bizottságnál lesznek.

– Ezután indul a pályázati konstrukciókról és a feltételekről szóló érdemi párbeszéd az unió és Magyarország között. A Brüsszellel folytatott egyeztetésünkön múlik, hogy mikor tudjuk kiírni az első pályázatokat. Reálisan erre az év második felében kerül sor – mondja Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Piac& Profitnak.

A 2007–13-as ciklusban tartaléklistára került vállalkozások még reménykedhetnek?

– A visszacsurgó pályázatokból elképzelhető, hogy fogunk tudni teljesíteni néhány kisebb tételt, de azt is látni kell, hogy a 8200 milliárdos keretünket közel tíz százalékkal túlvállaltuk. Közel 9000 milliárd forintra van már pénzügyi kötelezettségünk. Ma inkább a kifizetésekre koncentrálunk, hiszen 2000 milliárd forintot kell eljuttatnunk a kedvezményezettekhez idén. 2013-ban fél év alatt fizetünk ki akkora összeget, mint a 2010-előtti kormányzat három év alatt, mire ez a cikk megjelenik már túllépjük az 5250 milliárd forintot. Az uniós forrásfelhasználás korábban nagyon lassú volt, ha nem változtattunk volna a rendszeren, valószínűleg több ezer milliárd forint forrástól esett volna el Magyarország. Nem nyúlhattunk a programokhoz, de felgyorsítottuk a kifizetéseket. Tudomásul kellett vennünk, hogy a munkahelyteremtés szempontjából például nagyon kis hozzáadott értékű főtér-rekonstrukciókat kell folytatnunk annak érdekében, hogy ne vesszen el az uniós forrás, miközben más területeken jóval hatékonyabban tudtuk volna felhasználni a forrásokat. De az operatív programok 2007-ben meghatározott struktúráját nem alakíthattuk gyökeresen át.

Minden pénzt lehívunk
A túlvállalás tette lehetővé, hogy Magyarország 100 százalékban lehívhassa az uniós forrásokat - hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón. helyettes államtitkár emlékeztetett , hogy sikerül lezárni a 13 operatív program felfüggesztését okozó "mérnökügyet" Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai uniós biztos találkozóján, továbbá olyan elszámolási metodikát vezettek be, amelynek köszönhetően nullára csökkent a forrásvesztés veszélye. Így reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen.
Az előző költségvetési ciklus zárása kapcsán egy offshore-vizsgálat is folyik. Milyen eredménnyel?

– A 2007 óta támogatáshoz jutott összes pályázó, 46 ezer kedvezményezett átláthatóságát vizsgáljuk. Azt nézzük, hogy a támogatás révén keletkezett többletjövedelem után hogyan és hol adóztak a cégek. A március végén záródó vizsgálatban eddig 4500 cég akadt fenn a hálón. Az ő esetükben az első vizsgálat – vagyis a hazai cégnyilvántartási adatok – alapján nem sikerült bizonyítani az átláthatóságot. Akkor minősül egy cég átláthatónak, ha a tulajdonosi lánc végén eljutunk egy vagy több magánszemélyig, illetve egy nyílt végű részvénytársasághoz, valamint olyan adóilletőséget állapítunk meg, amely a nemzetközi egyezményekre tekintettel legálisnak tekintendő. Ha bebizonyosodik, hogy egy átláthatatlan tulajdonosi hátterű vállalkozás kapott uniós forrást, kamatostul kell, hogy visszafizesse a korábban elnyert összeget. Erre a 2012-ben az Alaptörvényben bevezetett új átláthatósági szabályozás ad módot. A 2007–2013-as időszak zárása korrekt elszámolást kíván, ezért tételes ellenőrzést kezdtünk 2013 szeptemberében.

Ezek szerint 2012 előtt nem hágott át egyetlen törvényt sem, ha offshore cég nyert támogatást. Most visszamenőleg is vizsgálják a cégeket. Nem ütközik ez a hazai vagy a brüsszeli jogrendbe?

– Korábban valóban nem volt ilyen előírás, de meggyőződésünk, hogy nagyobb társadalmi érdek fűződik a közpénzek átlátható hasznosulásához, mint a pénzeket elsíboló cégek védelméhez. Bízom benne, hogy a vizsgálat végére nagyon kevesek akadnak fenn a rostán. Akiről azonban kiderül, hogy a pályázat mögött nem valós fejlesztési cél állt, hanem a közpénz kimentése, azt felelősségre kell vonni. Vélhetően lesznek jogviták, de a visszafizetési kötelezettség csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyek tulajdonosi háttere és valós gazdasági jelenléte alapján adózási helye nem átlátható. A most még gyanús cégekről is kiderülhet a külföldi cégnyilvántartások alapján, hogy nem éltek vissza a támogatással. Várjuk meg a vizsgálatok végét.

Folynak a vizsgálatok
Magyarországon 2007-től 63 ezer fejlesztés valósult meg, ami mögött 45 ezer pályázó áll, és 4500 pályázót további körben kell vizsgálni - ismertette a helyettes államtitkár sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: azokkal szemben, akik bizonyíthatóan "ellopták" a pénzeket a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez egyebek között jelenti a kifizetett támogatás visszakövetelését a kamatokkal együtt, továbbá ezek a cégeket illetve kapcsolt vállalkozásaikat kizárják a 2014-2020-as hazai és uniós forrásokból.
Milyen következtetéseket vontak le a múltból, amelyek meghatározzák az új ciklus pályázatait?

– A leglényegesebb változás, hogy sokkal többet fordítunk majd gazdaságfejlesztésre. 2007–2013 között a 8200 milliárd forintnak csak a 24 százaléka jutott közvetlenül a kis- és középvállalkozásokhoz, és a pénzek nagyobb részét humán- és reálinfrastruktúra-fejlesztésre költöttük. Ahhoz azonban, hogy Magyarország 2020-ig a régió legversenyképesebb gazdaságává váljon, a teljes keret – ez ma 10 500 milliárd forint – 60 százalékát kell közvetlenül a gazdaságba juttatnunk. (Itt olvashatja részletesebben a tervezett prioritásokról és változásokról.) A párhuzamosságok kizárása szintén fontos célunk. Ha például azt mondjuk, hogy adott régióban a vasúti személyszállítást szeretnénk fejleszteni, nem írunk ki pályázatot a buszjáratok támogatására, mert ez forráspazarlás. Sőt, épp ellenkezőleg, a szinergiákat szeretnénk minél inkább kihasználni. Olyan fejlesztési célokat keresünk, amelyek komplexen, vagyis több alapból finanszírozhatóak az adott forrás támogatási logikájának megfelelően. Mondok egy példát. Kecskemétre települt a Mercedes gyár, és szeretnénk, ha a helyi kkv-k minél hatékonyabban tudnának kapcsolódni a nagyvállalat gyártási tevékenységéhez. Ehhez kell oktatási és képzési projekt, bővíteni kell a gyártási kapacitást, fejleszteni az ipartelep és a gyár közötti infrastruktúrát, a helyi cégek K+F-képességét. De olyan fejlesztéseket nem fogunk támogatni, amelyek üzletileg nem állnak meg a saját lábukon. A korábbi ciklusban, ha valahol termálvizet találtak, ott azonnal felépült egy szálloda uniós pénzből. Senki nem foglalkozott azzal, hogy vajon a hotel hosszú távon képes lesz-e piaci alapon nyereséget termelni.

„Olyan vállalkozások is forráshoz juthatnak az elkövetkező években, amelyek nem rendelkeznek gazdasági múlttal. Az országot kell startup hubbá alakítani, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország versenyképes legyen Európában”
Számtalan pályázat viszont beragadt. A támogatási szerződést megkötötték, de a beruházás soha nem indult meg. A lekötött támogatási forrás máshol sem tudott hasznosulni. Erre is született megoldás?

– A megnyert pályázat nem több egy biankó csekknél, amelyet beváltani csak akkor lehet, ha a beruházás szinte teljes egészében megvalósult, de legalábbis halad a maga útján. A jelenlegi gazdasági körülmények, banki finanszírozási modellek mellett ez szinte megoldhatatlan feladatot ró a kis- és középvállalatokra, ezért ki kell alakítani egy hatékony előlegrendszert. Előfinanszírozásra eddig is volt mód, de a kötelező biztosíték előírása ezt túl drágává tette. Dolgozunk egy új, állami pénzügyi alap létrehozásán, amely kvázi nulla százalékos kamatozású hitelként nyújtja az előleget, és így elindulhat a projekt anélkül, hogy a támogatás teljes összegére szükséges garanciadíjat a vállalkozásnak előre ki kellene fizetnie.

Kép:PP/VargaImre

Örök és visszatérő vállalkozói panasz, hogy bonyolult az eljárásrend, lassú a pályázatok elbírálása.

– Ha tudjuk, hogy a források nagy részét gazdaságfejlesztésre szeretnénk felhasználni, jelentősen egyszerűsíthetjük a kiírások nyelvezetét és az eljárásrendet is. Az a célunk, hogy a pályázónak ne legyen szüksége tolmácsra, azaz pályázatíró cég közreműködésére. A 8200 milliárd forintnyi támogatásból nagyjából 1000-1300 milliárd forintot vittek el a fejlesztéshez nem kötődő kiadások, mint a pályázatírás költsége, a közjegyzői és ügyvédi díj, a közbeszerzési eljárás ára. Ez felesleges forráselvonás, aminek véget kell vetni. Az új rendszerben bárki önállóan is tudja kezelni a saját anyagait, illetve ha elakad, a Széchenyi Programirodához fordulhat. Az állami szervezet szolgáltatása ingyenes projekttanácsadással bővül annak érdekében, hogy a pályázat kiválasztásától a megírásán át a fenntartási időszakra vonatkozó előírásokig minden adminisztrációs kötelezettségének eleget tudjon tenni a vállalkozó fizetős segítség nélkül. Ha valaki mégis inkább pályázatíró céggel szeretne pályázni, megteheti, de a pályázati költségek között ez a tétel nem szerepelhet.

A 2007-2013-as fejlesztési időszak egyik tapasztalata, hogy a 63 ezer pályázat 80 százaléka 100 millió forint értékhatár alatti volt, a kedvezményezetti kör pedig többnyire a kis- és középvállalkozói szektorból került ki, számukra gondot jelentett a pályázatírás. Az átláthatóságot, az egyszerűsítést és a gyorsítását egyszerre szolgálja a normatív elbírálási rend bevezetése. Mivel a pályázatok 80 százaléka százmillió forint alatt marad, erre széles körben lesz lehetőség.

"A mostani elképzelés szerint egymillió eurós (mintegy 300 millió forintos) értékhatárig csak normatív feltételekhez kötjük a forrás odaítélését."
A mostani elképzelés szerint egymillió eurós (mintegy 300 millió forintos) értékhatárig csak normatív feltételekhez kötjük a forrás odaítélését, a kritériumokat – hány munkahelyet kell teremteni, mekkora éves árbevétel- vagy exportteljesítmény-növekedést kell a beruházással elérni, mennyivel javul a gyártáshoz szükséges energiafelhasználás hatékonysága, stb. – pedig a kiírás fogja tartalmazni. Ha a pályázó ezeket vállalja, és rendelkezik a szükséges saját erővel, a projektet csak formailag, a feltételeknek megfelelésében vizsgálja az irányító hatóság, automatikusan odaítéli a támogatást. Ez is hozzájárul a pályázati életciklus drasztikus rövidüléséhez. Eddigi átlag 6-700 nap telt el az első papírok beadásától a támogatás kifizetéséig, most – reményeink szerint – erre elég lesz 300 nap. Nem hiszem, hogy ez alá lehet menni, mivel a nagy infrastruktúra-projektek „rontják” az átlagot, mindenesetre egy átlagos kkv-fejlesztési pályázat átfutási ideje a jelenleginek a felére csökkenthető, ami az értékelés, a hiánypótlás vagy a köztes kifizetésekhez kapcsolódó adminisztrációt illeti.
Ami biztos
A következő ciklusban biztosra vehető, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak az energiahatékonysági kkv-pályázatok: lesz forrás nyílászárók cseréjére, napkollektor telepítésére, energiafelhasználási hatékonyság növelésére, illetve a gyártáshoz szükséges energiamennyiség előállítására. Ezenkívül biztosan lesz eszközbeszerzési pályázat, telephely bővítésére, vásárlására és felújítására szóló kiírás. Nő a visszatérítendő forrás aránya a GOP-típusú pályázatoknál és az energetikai projektekben is.
A tervekben olyan konstrukció is szerepel, amely célja a hatékonyságnövelés: a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendővel egészül ki, amennyiben a pályázó nagyon gyorsan és szabályosan hajtja végre a beruházást. A Portugáliában használt eszköz hazai adaptálhatóságát vizsgálja még a kormány, illetve a brüsszeli döntéshozók.
Papíron könnyű bármit vállalni, különösen olyan pénzért, amit még vissza sem kell fizetni. Mi lesz, ha a vállalások mégsem teljesülnek?

– A jól látható kockázatok ellenére le kell egyszerűsíteni a pályázati rendszert annyira, amennyire az Európai Bizottság hagyja. Most dolgozunk egy szigorú monitoringrendszeren, amely garantálja, hogy a rossz pályázatokat kiszűrjük, valamint a törvényi garanciákon, amelyek biztosítják a pénzek visszavehetőségét. Az egyik oldalon egyszerűsítünk, a másikon viszont szigorítunk – a pályázó kamatokkal és büntetéssel növelt összeget kell, hogy visszafizessen, ha nem teljesíti, amit vállalt. A visszacsorgó pályázatok hatékony kezelését is meg kell oldani. A 2007–2013-as időszakban sok esetben az állam nem tudta eldönteni, hogy hol van a pályázóbarát szervezet és a túlzott kockázatvállalás határa, így gyakran túl sokat várt a szerződés felbontásáig.

Az elmúlt években sokan inkább nem pályáztak, mert esélytelennek érezték. Számtalan esetben a kiírás után egy nappal bezárták a pályázatot forráshiányra hivatkozva, vagy váratlanul módosult a kiírás.

– A jövőben a minisztériumok negyedéves bontásban fogják nyilvánosságra hozni a pályázati menetrendjüket, így mindenkinek lesz ideje kalkulálni, s a megnyíló konstrukcióra mindenki egyenlő eséllyel pályázhat. Az adott időszakon belül a kiírás alapvető paraméterei – mint például az ütemezés vagy az elvárt kritériumok – nem változhatnak.

A keretösszeg sem?

– Indokolt esetben változhat, de jobbára csak pozitív irányba.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo