Az érzelmi intelligencia a cégen belüli jó viszony kulcsa

2013. július 04. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egy adott egyén intellektuális teljesítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat. Az „intelligencia” koncepciói arra tesznek kísérletet, hogy ezt a bonyolult jelenségrendszert átlássák és rendszerbe szedjék. A Piac&Profit szakértője, dr. Poór Ferenc segít áttekinteni a lényeget!

Kép:Pixabay

Az egyének különböznek abban a képességben, hogy megértsenek komplex helyzeteket, hatékonyan alkalmazkodjanak a környezethez, tanuljanak a tapasztalatokból, az érvelés különböző változataival éljenek és a gondolkodás révén legyőzzék az akadályokat. Ezek az egyéni különbségek jelentősek lehetnek, sohasem konzisztensek: egy adott egyén intellektuális teljesítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat.

Az  intelligencia lényegében „az értelmi működés fokmérője, elsősorban az egyénnek új helyzetekhez, új körülményekhez való alkalmazkodási képessége, mely összefügg az előzőleg szerzett tapasztalati anyag alkalmazásával, az adott helyzet megítélésével, a személyiséggel és a gondolkodási képességgel.”

Három intelligencia típust különböztethetünk meg, ezek mindegyike része a munkához szükséges kompetenciáknak.(A kompetencia szerepéről a kiválasztásban itt olvashat bővebben.)

Az AQ a műveltségi intelligenciát – szerintünk a szakműveltségit is – jelenti, vagyis azt mutatja meg, hogy egy-egy műveltségterületen milyen a felkészültségünk. Ennek tartalma sokféle lehet, hisz a közismeret fogalommal jelölt ismereteket és a szakmai felkészültséget egyaránt tartalmazhatja. Rendszerint ezen az ’általános műveltség’ (magyar, történelem, matematika, természettudományok stb.) körében birtokoltakat értik, de a műszaki, köz-gazdasági, jogi stb. /versenyszférában szükséges egyéb/ tartalommal is értelmezhető.  Ezek a szakma-specifikus tényezők is a tartalmát alkotják.

 Az IQ az intelligencia mérésének legelterjedtebb fajtája, amely az egyén tudásának bizonyos tevékenység keretében, változó összefüggésekben történő alkalmazását, a gondolkodási, a logikai, a kombinatív képességek működését, a viszonyrendszerek áttekintésére való felkészültséget, a dolgok-tények térben való működésének (stb.) érvényesülését mutatja meg.  Az intelligencia hányados (IQ = intelligence quotient – általános intelligencia tényező) egy állandó, stabil, megbízható kognitív /gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos/ kapacitást mutat meg.

A cégen belüli viszonyok minőségét jelentősen meghatározza a munkahelyi közösség érzelmi intelligenciája.

Az EQ, érzelmi (emocionális) intelligencia az egyén önmagához, más személyekhez, a közösséghez való viszonyát, tevékenységével összefüggő motiváltságát jellemző személyes tényezőket tartalmazza (illetve tárja fel). Ennek a tartalomnak megfelelően a „szociális intelligencia” fogalommal illették ezt a személyiség-tartományt. Az érzelmi intelligencia gyakorlati életben jelentkező felhasználása rohamosan terjed, egyre jobban hangsúlyt kap az a megállapítás, hogy a társas érintkezés terén – emberi kapcsolatokban, a vezetői tevékenységben – szükséges önmagunk, mások, csoportok érzelmeinek kezelésére, irányítására.

A cégen (vállalkozáson, intézményen) belüli viszonyok minőségét jelentősen meghatározza a munkahelyi közösség érzelmi intelligenciája. Ezt csak belső tényezők alapján lehet kialakítani, fejleszteni. Ebbe a sorba tartozik a céghez való viszony is. Többször hallunk arról, hogy a fiatal szakemberek kiválóak szakmai és egyéb vonatkozásokban, azonban nem rendelkeznek érzelmi intelligenciával. Egy szervezeten belül szükséges érzelmi intelligencia csak egy adott közösségben valósulhat meg, a cég vezetése segítéségével lehet megfelelővé tenni. A kiválasztás fontos tartalmi tényezőjeként kell gondolnunk erre az összetett tulajdonság csoportra.

 Az érzelmi intelligencia a saját és mások érzelmeinek felfogásával (érzékelésével), kezelésével és (pozitív) befolyásolásával kapcsolatos képességek együttese (csoportja), ami egyben fontos kompetencia tényező.

Az érzelmi intelligencia négy eleme
  1. személyes elemek: én-tudatosság, önismeret, önértékelés, önbizalom,önkontroll, önszabályozás, megbízhatóság, alkalmazkodás
  2. szociális elemek:empátia-beleélés; másság elfogadása; érzelmi feszültségek érzékelése-értelmezése-értékelése
  3. motivációs elemek: kezdeményezésre alkalmasság; optimizmus; elkötelezettség; teljesítmény ösztönzés
  4. közösségi elemek: kommunikáció, befolyásolás, konfliktuskezelést, irányítás, kapcsolatépítés és együttműködés, csapatszellem

Ezek olyan személyeket jellemző fontos jegyek, amelyek számbavétele szükséges a kiválasztás keretében, amely a korábbiakban nem volt általánosan elterjedt, pedig egy feladatra való megfelelésnél jelentőséggel bírnak.

Dr. Poór Ferenc
tréning szakértő, bölcsész doktor
www.treningszakerto.hu

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor