Az üzleti célt mérjük, ne a kattintást!

2017. január 18. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az online térben minden mérhető, ezért valóságos adatmámorban égnek a cégek. Csak éppen az felejtődik el sokszor, hogy megtaláljuk, mi is az, amit valójában mérni kéne ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk például a marketing büdzsét illetően.

Rengetegszer idézett üzleti bonmot, hogy a marketingre költött pénz fele kidobott pénz, csak az a baj, hogy nem tudni, melyik fele. Az online hirdetések korában ez a dolog már egy kissé megváltozott. Minden pontosan követhető, mérőkódok segítségével pontosan tudhatjuk, hogy melyik látogatónk mikor érkezett, honnan jött és mit csinált. Az eszközök nagyjából mindenre rendelkezésre állnak, szinte az ágyba is követhetjük a potenciális ügyfeleinket… Emiatt a cégek jelentős része teljes adatmámorban úszik, mindent gyűjt, amit csak lehet, majd nagyobb részben nem tud mit kezdeni az adatokkal.

Ahhoz, hogy az üzleti döntéseinket valóban támogassák a megszerzett adatok tudnunk kell, hogy mi az, amit valójában mérnünk kell – így a mérési rendszer kialakítása is az üzleti célok meghatározásával kezdődik.

adatok monitoron

Kép:Pexels

Vagyis: az üzleti célokat mérjük az analitikával, ne a kattintásokat! Nem az a kérdés, hogy hányan jártak az oldalunkon (kivéve, ha a termékünk maga a tartalom, de még akkor is számolnunk kell számos más tényezővel). A használható mérési rendszer kialakításához először meg kell határozni az üzleti célt – más szóval azt, hogy mit tekintünk konverziónak.

Így látható, hatékony-e a marketing
Az e-mail marketing egyik nagy előnye, hogy nagyon jól mérhető, így a kampányok optimalizálásával lehetőségünk van folyamatosan növelni a hatékonyságát. Persze az eredményesség tudatos növelése csak azoknak áll módjában, akik sokrétű méréseket végeznek, és így az ujjukat folyamatosan a kampány pulzusán tartják. Az adatok értékelése során könnyen beazonosítható, hogy milyen tartalom, dizájn vagy időzítés felel meg a céljainknak, valamint kiszűrhetjük azokat az elemeket, amelyek teljesítményével nem vagyunk megelégedve. A mérésekből nyert információk alapján kézben tarthatjuk a kampányt, és szükség esetén optimalizálhatjuk. Hogy pontosan hogyan, arról itt beszél szakértőnk.

A cégek többsége számára például a közösségi oldalakon szerzett követők, like-ok száma semmilyen üzleti eredményt nem hoz. Vannak viszont, akik tulajdonképpen abból élnek, hogy rengeteg követőjük van – gondolhatunk néhány nagyon sikeres, akár hazai közösségi média celebre, de akár egy olyan szakértőre is, aki mondjuk előadások tartásából él. Ha a vállalkozásunk nem tartozik ebbe a speciális csoportba, akkor a követők számának növelése – bár remekül mérhető és célzott kampányokkal kiváló eredményeket lehet elérni benne – nem tekinthető üzleti célnak. Az már mondjuk sokkal inkább, hogy mennyien kattintanak tovább a weboldalunkra, vagy adják meg az adataikat, aminek alapján az üzletkötőink felkereshetik őket.

Ha értékesítünk a weben, akkor az alapvető üzleti cél természetesen az, hogy eladjunk terméket. De nem minden esetben és nem csak erre hajthatunk. Egy korábbi fázisban cél lehet például az, hogy regisztrációkat gyűjtsünk, de létezhet olyan típusú üzleti tevékenység is, ahol az online jelenléttől elvárható konverzió mondjuk az ajánlatkérés.  De előfordulhat, hogy még es sem mérhető, mert nem közvetlenül kínálunk valamit, hanem mondjuk információt szeretnénk eljuttatni a felhasználónak. Ez esetben lehet a meghatározott cél egy adott anyag, vagy kupon letöltése, de akár az is, hogy meghatározott számú, vagy egy bizonyos oldalt megnézzen a látogató a weblapunkon, van meghatározott minimális időt eltöltsön ott.

Ha megvan a cél, ahhoz tudnunk kell értéket meghatározni. Optimális esetben ugyanis nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk hirdetésre költeni, hanem az, hogy amit költünk, az hogyan térül meg. Ha a ROI (return on investment), vagyis a befektetés megtérülése pozitív, minden bizonnyal nagyobb összeget merünk a marketing büdzsébe csoportosítani.

Jobb is, ha nincs túl sok adat

Ha megszabadulunk a számunkra felesleges adatoktól, az sok esetben sokkal egyszerűbbé is teszi a cégen belüli döntési folyamatokat, de a közeli jövőben nem ez az egyetlen motiváció, ami miatt érdemes átgondolni, milyen adatokra is van valójában szükségünk. 2018. május 25-től válik kötelező érvényűvé az Európai Unió új, általános adatvédelmi rendelete, amely az adatkezeléshez kötődően rengeteg adminisztrációt és súlyosabb bírságokat hoz a cégeknek. A rendelet hatályba lépését követően kötelező alapelv szerint csak a szolgáltatás nyújtása szempontjából elengedhetetlen adatokat kezelhetik a cégek, vagyis vége a „kérdezzük meg az anyja nevét is, valamire csak jó lesz” szokásnak.Az új szabályról itt olvashat részletesebben.

Ketyeg az adatbomba! A jogszabályváltozás mellett muszáj foglalkozni az adatbiztonság, adatvédelem témájával, de azzal is, hogy hogyan segítheti az üzletet a big data, a felhő, a dolgok internete. Minderről szó lesz a Piac & Profit február 16-i konferenciáján. Részletes program és regisztráció itt.

Szakértők viszont hangsúlyozzák: a megtérülést komplex módon, az ügyfél életciklus figyelembe vételével kell számítanunk. Nagy hiba lenne az ügyfél értékét egyetlen akció, konverzió alapján meghatározni. Ha tudjuk, hogy az adott ügyfél később többet is költhet nálunk – például mert olyan a termékünk, amit újból és újból meg kell vásárolni belátható időszakaszon belül – akkor érdemes lehet az alap matematika által indokoltnál többet is költeni a megszerzésére.

Az egyes kommunikációs csatornák közötti büdzsé csoportosítás során is fontos, hogy a teljes kommunikációt egy egységként kezeljük – a kommunikációs aktivitásnak egyben kell eredményeket hoznia. Természetesen nem azt javasoljuk, hogy ne mérjük külön az egyes csatornák teljesítményét, de mérnünk kell azok egymásra gyakorolt hatását ahhoz, hogy valóban tudjuk, mit érdemes használnunk. Különben előfordulhat, hogy kiveszünk a „csomagból” egy olyan csatornát, ami ugyan közvetlenül  nem hozott ügyfelet nekünk, de esetleg rajta keresztül ismert meg minket egy későbbi vásárló. Az un. többútvonalas csatornák és hozzárendelési modellek segítségével értéket tudunk adni a különböző elérési csatornáknak, így a tökéletes helyükre kerülhetnek a rendszerben.

-TG –

Piac & marketing
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor