Adóváltozás: akinek nőtt a nettója, szívesen tesz félre

Megnövekedett megtakarítás hajlandóság

A 2011 februárjában készült kutatás az átlagjövedelem (bruttó 200 ezer forint) felett keresők megtakarítással kapcsolatos magatartását és attitűdjeit vizsgálta; elsősorban ők azok, akiknek az adóváltozások következtében nőtt a jövedelme. A vizsgálat arra is kitért, hogy az Szja-változások következtében megnövekedett jövedelmeket mire szándékoznak fordítani, illetve hogy a bérnövekvény nyomán hogyan változnak e szegmens megtakarítási szokásai. A felső-közép (bruttó 200-400 ezer forint) és a felső (bruttó 400 ezer forint felett) jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megerősíti, hogy itt eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a megtakarítási hajlam, hiszen háromnegyedüknek már most is van megtakarítása (a teljes lakosságban ez az arány mindössze 20%. (forrás: Pénzügypiaci Adatszolgáltatás 2010, GfK éves összesített eredmények, n=6000) Jellemzően továbbra is ők azok, akik az adóváltozások hatására megnövekedett jövedelmet félre kívánják tenni.

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 74%-a most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint 5 évvel ezelőtt, 61%-pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban.  A kutatásban résztvevők idén havi 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint eddig. 94%-uk havi rendszerességgel tenne félre, és kétharmaduk legkésőbb márciustól kezdené a gyűjtögetést. Az Szja-változások hatására a megkérdezettek 65%-ának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38%), míg közel harmaduk (30%) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13%-uk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.

Többletjövedelmet megtakarítók magatartása

A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67%), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45%) és a befektetési alapok (43%). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére. A Tartós Befektetési Szerződést (TBSZ) még relatíve kevesen ismerik és veszik számításba - mindössze a válaszadók tizede számára merült fel alternatívaként - miközben a megkérdezettek 62%-a számára fontos, hogy adóelőnnyel járjon a megtakarítása.

A vizsgált csoport fele számára elsődleges szempont, hogy bármikor hozzáférhetőek legyenek befektetései. A hosszú távú gondolkodás még nem igazán jellemző: a legtöbben (51%) 1-5 évre kötnék le megtakarításaikat, amely igényre a hozamot terhelő adó csökkenésével, vagy adott esetben teljes mentesülésével a TBSZ igazán vonzó válasz lehet. 10 évnél hosszabb távra a megkérdezetteknek csak 12%-a kívánja félretenni többletjövedelmét, és jellemzően 36 éves kor felett kezdenek el nyugdíjra félrerakni a takarékoskodók.