Beszállítók: ha nem jól teljesítünk, elviszik a gyártást

Sok feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy egy cég beszállító lehessen az autóiparban, melyet a német gyártók dominálnak hazánkban. A gyárak megveszik az alkatrész dizájnját, így ha a termelés nem kielégítő, el is vihetik kitalálójától az eszköz gyártását.

A rendszerváltás után, amikor megjelentek a nagy külföldi autógyártók Magyarországon, az alkatrészgyártó iparban szemléletváltásra volt szükség. Addig az állami gyárak tonnaszámra produkáltak, a szállítmányt felpakolták, elment, semmi utóélete nem volt a gyártásnak. Ma már a pótalkatrészeket is elő kell állítani. Igaz, ezekre öt év múlva jószerivel semmi szükség nincs, mert a piacon akkor már az újabb autómodellek viszik a prímet.

Német piacra készül? Így lehet sikeres
Nyitva állnak Németország kapui a magyar termékek előtt, de nem mindegy, hogyan jelenik meg egy magyar kkv az unió legnagyobb gazdaságában. A szakértők szerint hiba csak az árelőnyre építeni. Pláne, hogy más vonzerővel is bírnak a magyar cégek, amit viszont nem mutatnak meg eléggé.
1992-ben a hazai alkatrészgyártók tulajdonképpen még „betanított munkásként" működtek, „a multik minden részletre kiterjedően betanítottak mindent”, mondta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Piac & Profit által rendezett Német–Magyar Üzleti Fórumon tartott előadásában Holló László, a Tisza Automotive Kft. ügyvezetője. 1996-ban Holló kapott egy telefonhívást: a Suzuki vezérigazgatója a gyárukban áll, és egy fogorvosi köszörűvel dolgoz meg egy alkatrészt. Mire Holló odaért, már távozóban is volt a nagyfőnök. Ennyire alaposak voltak az elvárások.

Régi & új szemlélet

  • Tonna helyett darab
  • Milliméter helyett mikron
  • Szállítás napja helyett beszállítás perce, alkatrész sorrendje, pozíciója
  • Centralizált szerkezet helyett keresztfunkciós team
  • Kereskedő helyett projektmérnök
  • Beszerzés helyett beszállítói, szolgáltatói hálózat
  • Minőségellenőrző helyett minőségfejlesztés, operatív és stratégiai minőségbiztosítás
Házon belül vagy kívül

A nagy gépgyártó szektorokban a termelést vagy insourcinggal vagy outsourcinggal oldják meg a vállalatok. Amikor egy vállalkozás arra aspirál, hogy beszállítóvá váljon, „nem az kell, hogy minden házon belül legyen”, de a cégnek mindenképpen rendelkeznie kell „projektszervezési képességgel”, hogy mindent meg tudjon oldani, akár alvállalkozók bevonásával is, hangsúlyozta Holló László, aki például stratégiai partnerrel végezteti a tervezést. Ettől függetlenül bármikor elképzelhető, hogy egy résztevékenységet „behozunk házon belülre”.

Így éljük túl beszállítóként
Ha beszállítók szeretnék lenni egy nagyobb cégnél, számos elvárásnak kell megfelelnünk. De nem árt magunkat is megfelelően védeni, mert a kisebb félnek is vannak kockázatai.
Önfinanszírozás

„Az eredeti termékgyártó nem szívesen finanszíroz semmit” –  szögezte le Holló, ezért fel kell arra készülni, hogy mind az alkatrész tervezését, mind a prototípus legyártását saját forrásokból kell megoldani. Ellenben ha sikerül elnyerni az eredeti termék gyártójának jóváhagyását, akkor jól járhat a beszállító. Mik az előnyei egy ilyen ügyletnek? Fizetőképes vállalatokkal való együttműködés, tervezhetőség, kevesebb ügyfélkapcsolati teher, fejlődési lehetőség. Arra viszont fel kell készülni, hogy az autómárkák 45-90 napos fizetési határidővel dolgoznak, tehát a cég cashflow-jára ügyelni kell.

Az értékes beszállító ismérvei

Mégis érdemes diverzifikálni. A Tisza Automotive például már nem csak a vezértermékéből él. „Ha nemcsak fröccsöntünk vagy formázunk, akkor tudjuk elhitetni, hogy jó beszállítók tudunk lenni” – vélekedett Holló. Amikor több komponensből álló, részegységekből összeszerelt alkatrészt gyárt egy cég, akkor már feljebb lépett a beszállítói ranglétrán. Minél összetettebb egy alkatrész, annál pótolhatatlanabb az előállítója.

Persze ez is relatív fogalom. Az alkatrészeket teljes egészében „megveszik tőlünk”, a dizájn is az autógyártó tulajdonába kerül, „nincs függőségi viszony. Ha nem jól teljesítünk, elviszik a gyártást”.

Dolgok internete
A Dolgok internete (Internet of Things, IoT) eredetét vázolta fel előadásában Leveli András, az LSK Hungária Kft. üzleti és termékfejlesztési igazgatója. A koncepciót már 1999-ben megalkották, Kevin Ashton nevéhez fűződik az IoT elgondolása. Az ipar 4.0 kifejezést 2011-ben találta ki a német kormány. Az IIoT-ról, vagyis az Ipari dolgok internetéről pedig 2012-ben kezdett beszélni a GE. Ez utóbbi az energetika, a közbiztonsági infrastruktúra, az egészségügy és a katonaság okos eszközeinek egybekapcsolását teszi lehetővé. A szenzorok és okos eszközök hálózatosodása gyorsabb, hatékonyabb, biztonságosabb rendszert teremt. Ezek a kritikus információkat továbbítják és osztják meg. Leveli úgy látja, hogy a bankok elaludták azokat a fejlesztéseket, amiket az ipari szereplők megtettek.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo