Cafeteria: ami adható, és amit adni kell

2016. január 14. csütörtök - 13:30 / kfarkas
  •    

Az új tudásalapú gazdaságban a béren kívüli juttatások keretében adható motivációs eszközök kikerülhetetlenek a Piac&Profit konferenciáján felszólaló szakértők szerint. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy melyik elemnek milyen adózási és adminisztrációs vonzata van.

mit kell adni

Kép: Fotolia

Függetlenül attól, hogy a magyar kormány mit gondol, a cafeteria rendszereknek van jövője, ugyanis gazdaságpolitikai korszakváltás megy végbe éppen a világban – mondta dr. Trautmann László a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Piac&Profit által rendezett konferencián. Az a fejlődési pálya ugyanis, amelyben az ipari termelés húzza a gazdasági növekedést, véget ért, immár a szolgáltatásalapú gazdaságra kell áttérni. „Ezt láthatjuk a nyersanyagok piacán, ahol elkezdett lecsengeni a boom, ezt láthatjuk az alacsony olajárakon, és azoknál az országok gazdasági nehézségeiben, amelyek elsősorban nyersanyag-kitermelésből éltek, mint Oroszország és Szaúd-Arábia. Ez Magyarországot is érinteni fogja a német ipar megrendeléseinek visszaesése, illetve a magyar járműgyártás átalakulása miatt. Ezért kell a gazdasági szereplőknek nálunk is felkészülnie a változásokra” – hangsúlyozta a szakember.

A jelenlegi kilábalási folyamatban ugyanis a felzárkózás új modellje alakul ki, amelynek során az információs társadalom kialakulása a tudásalapú gazdaság megteremtődését teszi szükségessé. Ebben az új modellben az emberi méltóság kerül a középpontba, a gazdaságpolitikai eszközöket ennek érdekében vetik majd latba. A kérdés immár nem az, hol van a határ állam és piac között, hanem az, hogyan tudnak a gazdaságpolitikai eszközök érvényesülni: állami, vagy piaci eszközökkel. Ennek része az a jelenség is, hogy új politikai szerkezet kezd kialakulni, a szélsőséges pártok előretörésével Európában szükségessé teszi a politikai közép megújulását, amelyben a konzervatív eszmék a szociáldemokrata erényekkel ötvöződnek és a jövedelmi egyenlőtlenségek elsimítása elkerülhetetlen lesz, ha ugyanis a folyamatok ugyanúgy folynak, mint eddig, abból politikai bizonytalanság alakul ki. A folyamat politikai oldalról meghatározó tényezője, hogy adóztatási eszközökkel csökkentik az egyenlőtlenségeket: ennek egy sajátos leágazása a hazai különadók rendszere.

A folyamat azonban a piac oldalán is megjelenik: a vállalatvezetők is egyre nagyobb szerepet vállalnak a társadalmi problémák megoldásában, a gondoskodó állam helyét a gondoskodó munkáltató veszi át. (A jövő ugyanis azoké a vállalatoké, amelyek nem bújnak ki a társadalmi felelősség alól, ezt a legfrissebb felmérések igazolják.) A vállalatok alkalmazkodási folyamata azonban ezekhez a változásokhoz magában foglalja a munkáltatók és a munkavállalók közötti partneri együttműködéseket is, amelynek lényege a teljesítményre való ösztönzésen alapuló bérezés. Mivel a munkaerőköltségek nőnek, ezért a vállalatok a kedvezményesebb adózási formák, a béren kívüli juttatások irányába mozdulnak el.

Erzsébet: a kártya vagy az utalvány éri meg jobban?
Az idei cafeteria nagy újdonsága, hogy már kártyán is lehet Erzsébet-utalványoknak megfelelő juttatásokat adni. A munkáltatónak ez jó, mert olcsóbb, és kevesebb adminisztrációval jár, ugyanakkor a munkavállalók néha nehézségekbe is ütközhetnek. Sorra vettük az előnyöket és a hátrányokat.

De milyen keretek között adható a cafeteria most?

A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére tekintettel a munkáltatók a tavalyi évben érvényes 35,7 százalék helyett 34,51  százalék adóteher mellett biztosíthatják munkavállalóik számára cafeteria, azaz a béren kívüli juttatásokat (az elfogadott adótörvények szerint). A kedvező adózás 2016-ban is kizárólag a béren kívüli juttatások egyedileg meghatározott értékhatárának és a 200 000 forintos éves keretösszeg (ide nem értve a SZÉP Kártyára utal összeget), valamint SZÉP Kártya esetén a 450 000 forintos rekreációs keretösszeg erejéig alkalmazható. Az adócsökkenésen kívül egyéb érdemi változást nem hoz az év cafeteria szempontjából, így tehát a juttatások egyes elemei, egyedi értékhatárai, adóalapja, egyéb adóterhei, illetve keretösszegei sem változnak 2015-höz képest.

Változatlan marad jövőre a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre is.

Lakáscélú támogatás

2016-ban is adómentes lesz a 2015-ös év egyik legkedveltebb juttatási formája, a munkáltatói lakáscélú támogatás, ami lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható, meghatározott feltételek fennállása esetén. Az adómentes támogatás összeghatára a teljes vételár, illetve építési költség maximum 30 százaléka, illetve 5 év alatt maximum 5 millió forint. Emellett a sporteseményre szóló belépőjegy és bérlet idén is összegkorlát nélkül, a kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegy, bérlet pedig továbbra is legfeljebb évi 50 000 forintig adómentes lesz.

Ne csak az adóvonzatra figyeljünk!

Az egyes elemek összeválogatásánál a munkáltatónak azonban nem szabad megállnia csak a közvetlen adózási költségeknél: hiszen olyan munkavállalókat szeretnének, akik hatékonyan termelnek, ezért az egyes elemek motivációs jelentőségét is figyelembe kell venni. „Amikor a munkáltató tervez, figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit, ha nem megfelelő juttatást kapnak, akkor hiába spórolunk meg jelentős összeget a béren kívüli juttatásokon, a rendszer nem képez hatékony motivációs tényezőt” – emelte ki Fata László cafeteriaszakértő, a CafeteriaTrend Magazin alapítója, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy azt is fontos észben tartani, hogy melyik juttatás milyen adminisztrációs terhekkel jár. Erre jó példa a munkahelyi étkeztetés, ahol részletes havi nyilvántartást kell vezetni, hogy a dolgozók hány forint értékben, melyik nap étkeztek. “Ehhez képest egyszerűbbnek tűnik a helyi bérlet adminisztrációja: itt viszont arra kell ügyelni, hogy csak életszerű bérleteket érdemes elszámolni. „Egy budaörsi cég tehát nehezen tudja megmagyarázni az adóhivatalnak a szegedi bérletre nyújtott támogatást” – hangsúlyozta a szakember.

Mikortól jár új melósnak a cafeteria?
Leggyakrabban a próbaidőt követően indul a jogosultsági idő, amennyiben nincs a juttatási rendszerben önkéntes pénztári elem. Ha ilyen van, ott a törvényi szabályozás bonyolítja a helyzetet, írja Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria Trend Magazinban.

Sokkal zűrösebb ugyanakkor a pénztári hozzájárulások (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, stb.) rendszere, itt ugyanis több jogszabály különféle rendelkezéseit figyelembe kell venni. (Munka törvénykönyve, Szja törvény. ) A szakértő külön felhívta a figyelmet, hogy ezeknél a juttatásoknál nem szabad élni a munkavállalók differenciált megítélésével, ezeket a juttatásokat egységesen kell kiadni.

Differenciáltabban adhatjuk viszont az ajándékutalványokat: itt különféle dolgozói csoportokat alkothatunk gyakorlatilag bármilyen szempont alapján, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy ezzel ne sértsük meg az egyenlő bánásmód elvét. Munkáltatói szempontból költséghatékony a már említett sport-és kultúra belépők támogatása, amelyek adómentes juttatásnak minősülnek. Ugyanakkor ügyelni kell, hogy milyen eseményekre vonatkozik a juttatási lehetőség: a kultúrautalvány ugyanis cirkusz-varietére adható, de mozira nem. „A rúdtánc például a cirkusz-varieté TEÁOR-száma alá tartozik, tehát a table-dance előadás adómentes, de a Golden Globe díjas filmünk megtekintése nem” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Egyre népszerűbb viszont a bölcsődei szolgáltatás térítése, amely szintén adómentesen adható, sőt ebbe még a bölcsődei étkeztetés támogatása is beleérthető. A lakáshitel-támogatásnál és a lakáscélú juttatásoknál viszont komoly adminisztrációs kötelezettség keletkezik, amelyre érdemes odafigyelni és itt mindig egyeztetni kell az érintett hitelintézetekkel is.

Habár a fenti példákból is kiderül, hogy a juttatások köre meglehetősen széles és sok esetben az adminisztrációjuk sem egyszerű, egy jó cafeteria-rendszer összeállításával komoly motivációs fegyver birtokába kerül a munkáltató. „Nagyon jó, ha a munkáltatók tisztában vannak azzal, hogy nagy általánosságban milyen stratégiát akarnak követni a cafeteria-rendszerek kialakításában, de a dolgozóknak konkrét példákat kell felhozni arra, hogy mire használhatják a különféle juttatásokat. Ha az adómentes juttatásokról beszélünk, akkor a sportrendezvényekre szóló belépő lehet, hogy nem motiválja a dolgozót, de az EB- meccsekre szóló belépő már valószínűleg igen” – hangsúlyozta Fata László.

Munkába járás költségtérítése
Az idei és a 2017-től életbe lépő változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 forint/kilométer költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 forint/kilométerig ilyenkor is adómentesen adható.
Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor