Függetlenül attól, hogy a magyar kormány mit gondol, a cafeteria rendszereknek van jövője, ugyanis gazdaságpolitikai korszakváltás megy végbe éppen a világban – mondta dr. Trautmann László a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Piac&Profit által rendezett konferencián. Az a fejlődési pálya ugyanis, amelyben az ipari termelés húzza a gazdasági növekedést, véget ért, immár a szolgáltatásalapú gazdaságra kell áttérni. „Ezt láthatjuk a nyersanyagok piacán, ahol elkezdett lecsengeni a boom, ezt láthatjuk az alacsony olajárakon, és azoknál az országok gazdasági nehézségeiben, amelyek elsősorban nyersanyag-kitermelésből éltek, mint Oroszország és Szaúd-Arábia. Ez Magyarországot is érinteni fogja a német ipar megrendeléseinek visszaesése, illetve a magyar járműgyártás átalakulása miatt. Ezért kell a gazdasági szereplőknek nálunk is felkészülnie a változásokra” – hangsúlyozta a szakember.
A jelenlegi kilábalási folyamatban ugyanis a felzárkózás új modellje alakul ki, amelynek során az információs társadalom kialakulása a tudásalapú gazdaság megteremtődését teszi szükségessé. Ebben az új modellben az emberi méltóság kerül a középpontba, a gazdaságpolitikai eszközöket ennek érdekében vetik majd latba. A kérdés immár nem az, hol van a határ állam és piac között, hanem az, hogyan tudnak a gazdaságpolitikai eszközök érvényesülni: állami, vagy piaci eszközökkel. Ennek része az a jelenség is, hogy új politikai szerkezet kezd kialakulni, a szélsőséges pártok előretörésével Európában szükségessé teszi a politikai közép megújulását, amelyben a konzervatív eszmék a szociáldemokrata erényekkel ötvöződnek és a jövedelmi egyenlőtlenségek elsimítása elkerülhetetlen lesz, ha ugyanis a folyamatok ugyanúgy folynak, mint eddig, abból politikai bizonytalanság alakul ki. A folyamat politikai oldalról meghatározó tényezője, hogy adóztatási eszközökkel csökkentik az egyenlőtlenségeket: ennek egy sajátos leágazása a hazai különadók rendszere.
A folyamat azonban a piac oldalán is megjelenik: a vállalatvezetők is egyre nagyobb szerepet vállalnak a társadalmi problémák megoldásában, a gondoskodó állam helyét a gondoskodó munkáltató veszi át. (A jövő ugyanis azoké a vállalatoké, amelyek nem bújnak ki a társadalmi felelősség alól, ezt a legfrissebb felmérések igazolják.) A vállalatok alkalmazkodási folyamata azonban ezekhez a változásokhoz magában foglalja a munkáltatók és a munkavállalók közötti partneri együttműködéseket is, amelynek lényege a teljesítményre való ösztönzésen alapuló bérezés. Mivel a munkaerőköltségek nőnek, ezért a vállalatok a kedvezményesebb adózási formák, a béren kívüli juttatások irányába mozdulnak el.
A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére tekintettel a munkáltatók a tavalyi évben érvényes 35,7 százalék helyett 34,51 százalék adóteher mellett biztosíthatják munkavállalóik számára cafeteria, azaz a béren kívüli juttatásokat (az elfogadott adótörvények szerint). A kedvező adózás 2016-ban is kizárólag a béren kívüli juttatások egyedileg meghatározott értékhatárának és a 200 000 forintos éves keretösszeg (ide nem értve a SZÉP Kártyára utal összeget), valamint SZÉP Kártya esetén a 450 000 forintos rekreációs keretösszeg erejéig alkalmazható. Az adócsökkenésen kívül egyéb érdemi változást nem hoz az év cafeteria szempontjából, így tehát a juttatások egyes elemei, egyedi értékhatárai, adóalapja, egyéb adóterhei, illetve keretösszegei sem változnak 2015-höz képest.
Változatlan marad jövőre a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre is.
Lakáscélú támogatás
2016-ban is adómentes lesz a 2015-ös év egyik legkedveltebb juttatási formája, a munkáltatói lakáscélú támogatás, ami lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható, meghatározott feltételek fennállása esetén. Az adómentes támogatás összeghatára a teljes vételár, illetve építési költség maximum 30 százaléka, illetve 5 év alatt maximum 5 millió forint. Emellett a sporteseményre szóló belépőjegy és bérlet idén is összegkorlát nélkül, a kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegy, bérlet pedig továbbra is legfeljebb évi 50 000 forintig adómentes lesz.
Ne csak az adóvonzatra figyeljünk!
Az egyes elemek összeválogatásánál a munkáltatónak azonban nem szabad megállnia csak a közvetlen adózási költségeknél: hiszen olyan munkavállalókat szeretnének, akik hatékonyan termelnek, ezért az egyes elemek motivációs jelentőségét is figyelembe kell venni. „Amikor a munkáltató tervez, figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit, ha nem megfelelő juttatást kapnak, akkor hiába spórolunk meg jelentős összeget a béren kívüli juttatásokon, a rendszer nem képez hatékony motivációs tényezőt” – emelte ki Fata László cafeteriaszakértő, a CafeteriaTrend Magazin alapítója, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy azt is fontos észben tartani, hogy melyik juttatás milyen adminisztrációs terhekkel jár. Erre jó példa a munkahelyi étkeztetés, ahol részletes havi nyilvántartást kell vezetni, hogy a dolgozók hány forint értékben, melyik nap étkeztek. "Ehhez képest egyszerűbbnek tűnik a helyi bérlet adminisztrációja: itt viszont arra kell ügyelni, hogy csak életszerű bérleteket érdemes elszámolni. „Egy budaörsi cég tehát nehezen tudja megmagyarázni az adóhivatalnak a szegedi bérletre nyújtott támogatást” – hangsúlyozta a szakember.
Differenciáltabban adhatjuk viszont az ajándékutalványokat: itt különféle dolgozói csoportokat alkothatunk gyakorlatilag bármilyen szempont alapján, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy ezzel ne sértsük meg az egyenlő bánásmód elvét. Munkáltatói szempontból költséghatékony a már említett sport-és kultúra belépők támogatása, amelyek adómentes juttatásnak minősülnek. Ugyanakkor ügyelni kell, hogy milyen eseményekre vonatkozik a juttatási lehetőség: a kultúrautalvány ugyanis cirkusz-varietére adható, de mozira nem. „A rúdtánc például a cirkusz-varieté TEÁOR-száma alá tartozik, tehát a table-dance előadás adómentes, de a Golden Globe díjas filmünk megtekintése nem” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Egyre népszerűbb viszont a bölcsődei szolgáltatás térítése, amely szintén adómentesen adható, sőt ebbe még a bölcsődei étkeztetés támogatása is beleérthető. A lakáshitel-támogatásnál és a lakáscélú juttatásoknál viszont komoly adminisztrációs kötelezettség keletkezik, amelyre érdemes odafigyelni és itt mindig egyeztetni kell az érintett hitelintézetekkel is.
Habár a fenti példákból is kiderül, hogy a juttatások köre meglehetősen széles és sok esetben az adminisztrációjuk sem egyszerű, egy jó cafeteria-rendszer összeállításával komoly motivációs fegyver birtokába kerül a munkáltató. „Nagyon jó, ha a munkáltatók tisztában vannak azzal, hogy nagy általánosságban milyen stratégiát akarnak követni a cafeteria-rendszerek kialakításában, de a dolgozóknak konkrét példákat kell felhozni arra, hogy mire használhatják a különféle juttatásokat. Ha az adómentes juttatásokról beszélünk, akkor a sportrendezvényekre szóló belépő lehet, hogy nem motiválja a dolgozót, de az EB- meccsekre szóló belépő már valószínűleg igen” – hangsúlyozta Fata László.
