Csak pénz akarnak a befektetőtől a magyar cégek?

A kockázati tőke bevonásában gondolkodó kkv-k többsége a cégben kisebbségi tulajdonban lévő, a működésbe inkább stratégiai szinten bevonódó befektetőt választana tulajdonostársként, és fontos szempont számukra, hogy a kilépés feltételi rugalmasak legyenek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

A tőkebefektetővel való együttműködés feltételeinek teljes körű megismerhetősége, az átlátható és kiszámítható tőkebefektetési folyamat, a reális és teljesíthető feltételek és hozamelvárások, valamint a tervezhető és rugalmas feltételek szerint alakuló kilépés a befektetési időszak végén; ezek a legfontosabb szempontok a növekedésüket kockázati tőkéből finanszírozni kívánó kis- és középvállalkozások számára a megfelelő tőkebefektető keresésekor.

A megkérdezettek 84 százaléka számára fontos, hogy a befektető kisebbségi tulajdonban maradjon a vállalkozásban. 71 százalékuk inkább stratégiai szintű bevonódást vár el a tulajdonostárstól, mint operatívat.  A cégek szerint a tőkebefektetéseknek mind a termékfejlesztést, mind a piacbővülést finanszírozniuk kell, de utóbbit többen preferálták a megkérdezettek közül. A válaszadók 78 százaléka szerint fontos, hogy egy tőkebefektető megfeleljen a versenyszféra sztenderdjeinek, negyedük szerint pedig az állami sztenderdek figyelembe vétele is fontos.

A kkv-k túlnyomó többsége fontosnak tartja a szakmai-üzleti szempontok érvényesülését és a gyorsaságot a tőkebevonásról való döntésnél, az objektív szempontok szerint történő cégátvilágítást, a tőkebefektető felelősségvállalását a tőkebevonások eredményességéért, valamint hogy a tőkebefektetések növeljék a hitelfelvétel és a pályázatok elnyerésének esélyét – derült ki a Széchenyi Tőkealap által készített felmérésből.

Honnan lesz pénz a nagy ugráshoz?
Az NHP és a Jeremie-program kifutásával sem maradnak forrás nélkül a beruházni kívánó magyar cégek. Minden eddiginél több uniós forrás érkezik hazánkba, a kockázati befektetők sem tűnnek el, és a tőzsdén is érdemes körülnéznie a magyar kkv-knak – mondták el a szakértők a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.
„Ahhoz, hogy egy tőkeprogram hatékonyan és célszerűen működjön, fontos látni a hazai kkv-kör elvárásait és igényeit. Ma Magyarországon több ezer olyan vállalkozás van, amely kockázati tőke megfelelő felhasználásával növekedési pályára állítható, azonban ezek nem homogén kört alkotnak. A cégek képességei, céljai és lehetőségei különböző tőkekonstrukciók kialakítását teszik szükségessé” – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.

„Ezért is könyveljük el fontos sikerként, hogy kezdeti tőkekonstrukciónkat az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján olyan továbbiakkal tudtuk kiegészíteni, amelyek a fiatal vállalkozások számára biztosít 100-200 millió forint értékű tőkeforrást, és amelyek a magántőke nagyarányú mozgósítását is lehetővé tették” – hangsúlyozta.

De mit keres egy befektető egy cégben?
„Egy jó sztorit, jó piacot,és egy jó csapatot” – összegezte Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján. A szakember szerint 2016-ban – és várhatóan jövőre – elsősorban az ICT, a biotechnológiai és gyógyászati technológiai cégeket keresik a befektetők. (Hogy mit még, arról itt olvashat bővebben.)  Fontos elemként kiemelte, hogy mindenképpen az innovatív, piaci előnyt jelentő megoldásokat keresik – de azért a jövedelmezőség maradt a legfontosabb szempont. „Viszont, ha nem ismerjük a tőkepiac játékszabályait, ha nem tudjuk, hogy melyik befektetőtől mennyit kérjünk, akkor nincs is értelme befektetőt keresnünk” – mondta Horgos Lénárd.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo