Január elején jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, hogy az új, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap alapkezelőjének kiválasztására kiírt pályázatot a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. nyerte el. A 13 milliárd forintos alappal, a már szeptemberben elindult Irinyi II. Kockázati Tőkealappal és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alappal egyetemben, valamint a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) kibővült tőkekeretével együtt immár több mint hatvanmilliárd forintnyi friss forrás vált elérhetővé a magyar vállalkozásoknak. Az eddigi tapasztalatokról és az új, a kkv-kat tőzsdére segítő lehetőségről Csuhaj V. Imrét, a Széchenyi Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.
Az SZTA már a korábbi befektetési szakaszban is jelentős mennyiségű forrást helyezett ki, tavaly pedig nemcsak kibővült a tőkekerete, hanem két új alapot, a nyolcmilliárdos tőkekeretű Irinyi II.-t és a 20 milliárdos Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapot is kezeli. Mik az eddigi tapasztalatok, milyen az érdeklődés az új forráslehetőségek iránt?
Csuhaj V. Imre
- Hatalmas az érdeklődés, de ez nem ért minket meglepetésként. Már tavaly februárban megkezdtük a lehetséges projektek feltárását. Ennek az előkészítő munkának köszönhetően az év végéig 220-230 programleírást fogadtunk be, amely a további szűréseken mintegy 50 projektre szűkült, ezek esetén most a szabályozott befektetési folyamat előkészítése zajlik. Emellett természetesen folyamatosan várjuk az újabb izgalmas projekteket is. A SZTA-hoz és az Irinyi II. Irinyi II. Kockázati Tőkealaphoz tartozó támogatandó projektek esetén várhatóan már februárban végleges döntés születik.
Milyen volumenű befektetéssel számolnak?
- A döntés-előkészítés jelenlegi stádiumát tekintve összességében milliárdos nagyságrendű összegről beszélhetünk. A projektek nagyobb része a Széchenyi Tőkebefektetési Alapban realizálódik, a kisebb része az Irinyi II. Kockázati Alapban.
- Szó sincs róla, de az utóbbi esetében hosszabb időt vesz igénybe az előkészítés, külföldi vállalatokat is érintő befektetésekről lévén szó az elővigyázatosság érthető is, de itt is megfelelő az érdeklődés, az első negyedév végére mindhárom alapnál milliárdos nagyságrendű kihelyezésre számíthatunk.
Melyek a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapnál leggyakrabban felmerülő célországok?
A meghatározó irány Románia, de mellettük a szlovák és a szerb piac iránt érdeklődő, vagy ott már működő cégek is jönnek. Erősödő érdeklődést tapasztalunk, jó projekteket remélünk a horvát és a szlovén relációban is.
Ausztria vagy Ukrajna nincs az érdeklődés középpontjában?
- Az osztrák cégekkel sok évtizedes múltra tekintenek vissza a magyar vállalkozások kapcsolatai, ott érdemi „tőkepótlásra” ritkán van szükség, Ukrajna vonatkozásában az előkészítés nyilván időigényesebb, mint egy EU-tagország esetében. De akvizíciót és projektépítést itt is folytatunk.
- Mivel eltérő forrásból gazdálkodnak (az Irinyi I. a GINOP keretében elérhető uniós pénzekre támaszkodik) az Irinyi I. esetén közbeszerzést ír majd ki a lebonyolításért felelős Magyar Fejlesztési Bank, várhatóan még az első negyedévben, és talán a harmadik-negyedik negyedévben el is indulhat az új tőkealap.
Mire szolgál a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap?
- Ez az alap tulajdonképpen kettős célú. Egyrészt relatíve rövid tőkebefektetéssel (24-36 hónap) felkészíti az alkalmas cégeket arra, hogy egyáltalán érettek legyenek a tőzsdei bevezetésre, hogy áttekinthetően, felelősen működjenek, nem is beszélve arról, hogy a cégvezetők is megszokják, hogy nem mindenben egyedül döntenek, van mellettük egy tulajdonostárs. A másik célja az új alapnak, hogy a tőzsdei bevezetésnél egy plusz bizalmi faktort nyújtson a befektetőknek, így a tőzsdei kibocsátásnál olyan befektetői kör elérésében segítsünk, amely mind méretben, mind tartalmilag megfelelően kiegyensúlyozott. A tulajdonosi struktúra megosztása, főként, ha a tulajdonostárs egy állami háttérrel rendelkező tőkealap, amelyről mindenki tudja, hogyan és mikor száll ki, akkor az, bizony nem lebecsülendő bizalmi tényező. A két cél együtt biztosítja azt, hogy a magyar kkv-k megfelelő számban és megfelelő fejlettségi állapotban kerüljenek tőzsdére. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a tőzsde rendkívül érzékeny terület, ezért a Tőzsdefejlesztési Alap működtetése rendkívüli óvatosságot igényel. Viszont ezzel az alappal végre teljessé válik az egy-egy cég életciklusát támogató ökoszisztéma, a startup fázistól egészen a tőzsdére lépésig.
- Ha csak a gazdasági adatokat nézzük, akkor jó néhány, akár több tucatnyi is, de ha a cégek működését is górcső alá vesszük, akkor ettől jóval kevesebb. A magyar vállalatok többsége még képtelen lenne mentálisan azonosulni a teljes átláthatóság követelményével, például hogy minden negyedévben részletes beszámolót hozzanak nyilvánosságra. De azért akadnak: a BÉT által az elmúlt két évben feltárt programjában részt vevő cégek például potenciális befektetői célpontok lehetnek.
Ha csak az állami alapokat nézzük, akkor is sok tízmilliárd, ha a magán tőkealapokkal együtt akkor százmilliárdos nagyságrendű forrás van, vagy válik elérhetővé a piacon. Nem tart attól, hogy „túl sok” lesz a kockázati tőke?
- A kockázati tőke helyzetét hasonlónak ítélem meg, mint bő tíz évvel ezelőtt az uniós pályázati forrásokét. Akkor csak elvétve találhattunk céget, amely önszántából indult volna egy pályázaton, míg ma alig várják az új kiírásokat. A kockázati tőkére ugyanúgy rá fognak kapni a vállalkozások. Minden jel arra mutat, az elmúlt években „polgárjogot nyert” egy új finanszírozási forma: a tőkefinanszírozás, ezen belül a kockázati tőke.
