Dől a pénz a startupokba, melyekbe a CIA tőkealapja fektet

A hidegháború végére az amerikai katonai és polgári hírszerzés is felismerte, hogy a legjobb innovációk a magánszektorból jönnek, hiába vett részt az amerikai hadsereg olyan fejlesztésekben, mint az internet alapját adó DARPA-hálózat, a CIA pedig az egy pilótás U-2 felderítő repülőgép vagy Corona felderítő műholdprogram megalkotásában.

A CIA-nek tehát szembe kellett néznie a ténnyel, hogy ideje összefognia -vagy konspiratívabb nyelvezettel élve- beépülnie a Szilícium-völgybe.

2012-ben a CIA főigazgatója, David Petraeus azt mondta az In-Q-Tel (IQT) egyik konferenciáján, hogy "a mi technikai képességeink jócskán meghaladják azt, amit a Tom Cruise-filmekben látunk, de van még néhány dolog, amit ő megvalósíthat a filmekben, de mi még nem, például nem jöttünk még rá, hogyan változtassuk meg az ember ujjlenyomatát vagy a szemgolyóját, de adjanak még időt nekünk", előbb-utóbb sikerülni fog.

Nonprofit tőkealap?

Hány titkosszolgálat és hírszerző szervezet mondhatja el magáról, hogy kockázati tőke alapja van és új innovációkba invesztál? A kémügynökségek rendszerint fedőcégek titkos pénzelésében és irányításában ászok.Az In-Q-Tel viszont nyilvános, a telefonszáma és címe is hozzáférhető, befektetései ismertek, habár az invesztált tőke mértékét nem hozza nyilvánosságra az alap. Ahogy azt sem, hogy hány alkalmazottja van.

Az alap nevében a Q a James Bond-filmekben látott figurára utal, aki mindig megjelenik, hogy bemutassa a 007-esnek az ügynökség legújabb technológiai kütyüjeit.

Az In-Q-Tel önálló entitás, nem valamely részlege a CIA-nak, s tőkealaptól szokatlan módon nonprofit jellegű. Vagyis olyan alap, aminek nem kell állandóan azért megfeszülnie, hogy hozamot produkáljon külső befektetőknek. Mert az adófizetők pénzét költi. A CIA büdzséjéből kapja a befektetendő tőkét.

Az IQT elnöke Christopher A. R. Darby, az Intel egykori menedzsere. Az IQT-t 1999-ben alapították az akkori CIA-vezér George Tenet ötlete nyomán, a washingtoni Kongresszus jóváhagyásával.

Az évek során az alap olyan cégekbe fektetett, melyeket olyan óriások vásároltak fel, mint a Google, az Oracle, az IBM, vagy a Lockheed Martin. A Keyhole nevű céget például az IQT karolta fel, mielőtt 2004-ben felvásárolta a Google. A cég 3D-s vizualizációs térképrendszere lett a Google Earth alapja.

Az alap 1999 óta 188 vállalkozásba fektetett pénzt, portfoliójában 2013-ban például 98 cég szerepelt.

Kemény elvárások

Az In-Q-Tel alapelve meglehetősen szigorú: olyan cégekbe rak pénzt, melyek 36 hónapon belül képesek olyan technológiát szállítani, amit a kémszervezet a gyakorlatban is használhat.

Korai fázisú startupokba éppúgy fektetnek, mint érettebb cégekbe, melyek kommercializálásra már alkalmas termékekkel rendelkeznek. Ez esetben áthidaló finanszírozást nyújtanak (bridge financing), s az a kritérium, hogy 3 hónapon belül legyen az ügyletből használható termék, amit a CIA bevethet. Eléggé egzaktak tehát az elvárások.

Az IQT hálójába került cégek nemcsak a CIA-t szolgálják ki, hanem 17 más kormányzati szervet is, köztük a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökséget (NGA), a Védelmi Hírszerző Ügynökséget (DIA), a Belbiztonsági Minisztérium Tudományos és Technológiai Részlegét.

Titokzatos operáció

Nagyon valószínű, hogy e cégek ténykedéseit árgus szemekkel figyeli a Mossad vagy a KGB amerikai rezidentúrája. Nem elképzelhetetlen, hogy a tőkéért cserébe a CIA némi védelmet biztosít, illetve behelyezi a cégek gárdájába egy-két emberét, hogy azok jelentsenek mindent, ha valami baj van vagy gyanús tevékenységet észlelnek.

Az sem kizárható, hogy innentől kezdve beleszólnak a cégek HR-politikájába, vagyis átvilágítják az új állásokra szóba jöhető jelölteket, nehogy ellenséges politikai erők ügynökei férkőzzenek be e cégekbe. Mindez persze csak találgatás a részünkről.

Az alább említett startupokba termékei az egész piac számára is hozzáférhetővé válnak, így az ipari kémkedésnek nincs túl sok értelme - gondolhatnánk. Vagy mégsem?

A Reuters 2013-ban arról írt, hogy a CIA feltételeket diktál e téren is, ha befektet. Megkérhetik például a startup céget, hogy egy ideig csak az USA kémszektorának tegye hozzáférhetővé a termékét. Vagy alakítsa át a stratégiáját úgy, hogy elsősorban a kormányzati igényeket szolgálja ki.

2011-ben 22,07 millió dollárt osztottak szét fizetésként az alkalmazottaknak, ebből 1,96 milliót Darby-nak utaltak át. Persze mind a CIA, mind az IQT elzárkózott attól, hogy megszólalásra hatalmazza fel képviselőit a Reuters 2013-as cikkében.

Ezekbe a cégekbe fektettek

Az IQT főbb irányvonalait az infokommunikációs technolgiák (pl. Big Data, mobil- és wifi-technológiák, geolokációs eszközök) és a biológiai technológiák jelentik. Utóbbi Petraeus idézett mondata láttán nyer értelmet. A CIA biztos nagyon szeretne új iriszt és ujjlenyomatot a kémeinek.

A biometrikai azonosítás új vívmányai is fontosak nekik, hogy ne csak jelszavakkal lehessen hozzáférni komputerizált rendszerekhez vagy belépni szigorúan őrzött területekre, hanem irisz- vagy arcfelismerő szoftver révén is.

2016-ban a Reuters szedte csokorba, mely cégekbe fektetett az IQT.

Cylance (2016-os befektetés): mesterséges intelligenciát használ, amellyel még az email és csatolmánya megnyitása előtt megállapítható, hogy az rossz indulatú vírus-e (malware). A másodperc töredéke alatt megmondja a szoftver. A céget jelenleg egymilliárd dollárra értékelik. Termékét főleg nagyvállalatok használják, de hamarosan előáll egy KKV-knak szóló változattal is.
Orbital Insight (2016-os invesztíció): műholdas felvételek millióit képes elemezni. Ez logisztikai cégeknek, kereskedelmi cégeknek is jól jön (pl. az áruházak parkolóinak telítettségéből elemezhetik a forgalmukat). És persze külföldi kémkedésre is bevethető. A Google Ventures is beletett a cégbe 15 millió dollárt.
Cyphy (2015): kötőféken tartott drónt fejlesztett a cég, mely 3048 méter mgasan tud lebegni, miközben energiáját a földi bázisról szedi és oda továbbítja a hi-def kamerájával rögzíttett anyagot. Felderítő, megfigyelő eszköznek remek. A vállalkozás olyan drónt is készített, mely elfér az ember zsebében, s belterekben szolgálhat felderítésre.
BlueLine Grid (2015): a Slackhez hasonló kommunikációs platform a biztonsági és rendvédelmi erők számára. Mobillal hozzáférhető, csetelésre, képek és fájlok megosztására is alkalmas.
Atlas Wearables (2015): fitness tracker eszköz, ami tudja, milyen mozgásokat végez az ember (pl. leugrik vagy felmászik valahova).
Fuel3d (2014): nagy felbontású 3D-képeket alkot szobákról, tárgyakról a másodperc töredéke alatt. Segít a bűncselekmények tetthelyeinek feltérképezésében, illetve annak szimulálásában, hogyan történhetett a bűntény.
MindMeld (2014): verbális parancsokat kezelő protokol. Már 1200 cég használja, hogy az appjeik értelmezni tudják a felhasználók szóbeli instrukcióit.
SnapDNA (2012): instant génelemzés. Például a megölendő vagy megölt személyről. Amikor a haditengerészet speciális alakulata 2011-ben megölte Oszama Bin Ladent, DNS-mintát hoztak magukkal, hogy bebizonyosodjanak róla, valóban a kiszemelt személyt tették el láb alól. Ma ilyen akciókra a SnapDNA azonnali génelemző kitjét használhatják. Akkuval működik. 5 percen belül kiadja az eredményt.
Sonitus (2009): mobilkommunikációs rendszer, melyet a szájukba tesznek a kémek. Kvázi kihangosítják mikroporttal a szájüregüket. Így azoknak is jól hallatszik a beszéde tiszttartóik felé, akik éppen ejtőernyővel ugranak le vagy robogó vonaton ülnek. A tűzoltóknak is jól jöhet.
Palantir (2005): A Szilícium-völgy talán legtitokzatosabb cége, melynek állítólag rengeteg kliense van a kémvilágban. Szoftvere óriási (hírszerző szervezetek által gyűjtött) adathalmazokat elemez, s meg tudja például mondani, hogy az országút mellett elrejtett pokolgépet ki készítette. A Los Angeles-i rendőrség is használja az alvilági összefonódások megértésére. A Palantir ma már az egészségügyi és pénzügyi szektor szereplőinek is beszállít.
BBN (2004): instant szövegfordító és elemző szoftver. (Az 1948-ba alapított BBN-t 2009-ben megvette a Raytheon.) Basis Technology (2004): szövegelemző szoftver. Azt is megállapítja, hogy a betűhalmaz pozitív vagy negatív kicsengésű-e.
Oculis Labs (2011): a PrivateEye és a Chameleon nevű szoftverei csak a célszemély felé mutatják a számítógép képernyőjén az adatokat. Aki mellette vagy valamivel mögötte áll, annak csak összefüggéstelen dolgok látszanak a kijelzőn. Ha a felhasználó elfordul, az infó teljesen eltűnik, átalakul. Csak akkor jelenik meg újra, ha a szemei a képernyőre szegeződnek.

Ennyit invesztálnak

A The Washington Post 2005-ben nagy nehezen kiszimatolta, hogy félmillió és 2 millió dollár közötti pénzekkel dobálózik az In-Q-Tel, bár azóta emelkedtek a befektetett összegek.
A Business Insider 2016-ban azt írta, hogy az IQT nagyjából évi 100 millió dollár felett diszponál. Ez adófizetői pénz.
A korábbi években kisebb büdzséből dolgozott (2011: 63,94 millió dollár, 2010: 56,56 M $, 2009: 56,42 M $, 2008: 50,43 M $).
2011-ben az alap 4,74 millió dollárt keresett a befektetésein.
Ebben az évben -az amerikai adóhivatalnak benyújtott iratok szerint- az IQT-nek 218,66 millió dollárnyi eszköze volt, vagyis ennyit értek a különféle cégekben lévő érdekeltségei.

Tőkevonzó mágnes

Ha az In-Q-Tel egy startupba fektet, az afféle megerősítésként szolgál, a többi alapok is jönnek, hogy kapva-kapjanak a lehetőségen, elvégre az IQT érdeklődése az amerikai kormány hosszú távú megrendelői igényeivel fog társulni. A biztos árbevétel garantált az adott cégnél. A CIA minden egyes dollárjára 11-15 dollárnyi tőke jut más alapokból. Ennyire megéri az IQT érdeklődését kivívni.

Forrás: Fox Business, Reuters, The Wall Street Journal, Business Insider, Bloomberg

Összeférhetetlenség?

2016-ban a The Wall Street Journal kiderítette, hogy az IQT 11 igazgatósági tagjának körülbelül a fele érdekelt üzlettársként vagy részvényesként olyan cégekben (a napilap szerint 17 cégben), amelyekbe az IQT befektet. (Arról nem szól a fáma, hogy e cégeket ők ajánlották, mint befektetési célpontokat, mert már benne voltak alapítókként, vagy csak később vásárolták bele magukat, miután az IQT is részesedést szerzett.) Az összeférhetetlenség (conflict of interest) árnyéka azonban nem olyan súlyos, mivel az IQT megengedi, hogy a fejesei üzletemberkedjenek magáncélra, amennyiben ezt jelentik az alapnak és a CIA-nek, és kivonják magukat az adott startuppal kapcsolatos döntésekből az IQT-nél.