Dolgozhatunk munka mellett?

Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk? Mire kell figyelnünk és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának összeállítása.

Kép: Pixabay

A Munka törvénykönyve szerint egy kivételtől eltekintve (ha azonos munkáltatónál létesülne a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,) – nem tiltja a munkaviszony melletti további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (tipikusan megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony stb.) létesítését, azonban az általános magatartási követelmények részeként megjelenő együttműködési kötelezettségből fakadóan a munkavállaló köteles bejelenteni a további jogviszony létesítésére irányuló szándékát a munkáltató felé.

A munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!

A munka törvénykönyvének rendelkezése szerint a munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti – figyelmeztet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán.

Ezért ajánlott a terveinket még azelőtt egyeztetni a munkáltatóval mielőtt a további jogviszony létesítésére irányuló szerződést aláírnánk, mert az is előfordulhat, hogy a munkáltató megtiltja, illetőleg más módon korlátozni kívánja a további jogviszony létesítését, ha úgy véli, hogy a munkavállaló fenyegeti jogos gazdasági érdekeit.

A munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése a legmarkánsabban akkor jelenik meg, amikor a munkavállalónak olyan vállalkozásban van valamilyen érdekeltsége, amely tevékenységi körénél, piaci pozíciójánál fogva veszélyeztetheti a munkáltatónak a gazdasági versenyben elfoglalt helyzetét vagy egyéb módon hátrányt okozhat neki.

Ezt el kell mondani a munkavállalóknak
Új munkavállaló felvétele esetén a munkáltató köteles tájékoztatni az alkalmazottat, hogy mely feladatok ellátását várta el tőle. Ám ezenkívül is jó néhány dolgot közölni kell vele. Nem is gondolnánk, hogy milyen fontos lehet ez egy munkaügyi perben.
A vezetőnek sokkal nehezebb

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme érdekében az Mt. a vezető állású munkavállaló pozíciójához a fent leírtaknál lényegesen szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat társít. Az Mt. hatályos rendelkezései szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint annak közvetlen irányítása alatt álló, a helyettesítésére feljogosított munkavállaló. A szabályozás lehetővé teszi, hogy bármely munkavállalót munkaszerződésében vezető állásúnak minősítsen a munkáltató, ehhez azonban a következő feltételek teljesülése szükséges: a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Továbbá nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben; nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet; továbbá köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál. Eltérő megállapodás hiányában a vezető állású munkavállalókra a fenti összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandóak, azonban az Mt. 209. § (1) bekezdése biztosítja a felek részére a közös megállapodással történő eltérés lehetőségét.

A cikk teljes formában itt olvasható!

Mi jár, amikor a meló megáll?
A Munka Törvénykönyve állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az időszakra, azt az Adó Online szakértői cikkének segítségével mutatjuk be.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo