A termelésinformatika és -irányítás legmodernebb, intenzív alapkutatási tevékenységre építő irányzata, az úgynevezett kiberfizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén indulhat fejlesztési tevékenység a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A másik nyertes kezdeményezés keretében a legmodernebb orvostudományi kutatások támogatására, valamint az alapkutatásból származó eredmények klinikai alkalmazásának ösztönzésére hoz létre Molekuláris Medicina Kiválósági Központot a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (MTA SZBK) valamint a Semmelweis Egyetem. A nemzetközi versenyben kiválasztott hazai és külföldi fiatal kutatóknak kiemelkedő lehetőségeket biztosító kutatási program várhatóan az öregedő populációt hangsúlyosan veszélyeztető anyagcsere, szív és érrendszeri, rákos és gyulladásos betegségek molekuláris diagnosztikájában, valamint személyre szabott kezelésében hoz jelentős áttöréseket.
A két projekt mindehhez most összességében 26 millió euró (8 milliárd forint) forrást nyert el az Európai Bizottság kutatócentrumok létrehozását támogató pályázati programjának (Teaming program) keretében. A magyar konzorciumok egy-egy nemzetközileg is elismert kutatóközponttal is együttműködnek. A termelésinformatikai és termelésirányítási programban a német Fraunhofer Társaság, az orvostudományi projektben az európai élettani kutatások integrálásában élenjáró németországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory, EMBL) közreműködik és adja át a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.
A 27 országból benyújtott 169 pályázat közül kétlépcsős kiválasztási folyamat során mindössze tíz győztest hirdettek, ezért egyedülálló siker, hogy közülük kettőt magyar vezetésű konzorcium jegyez. A most elnyert támogatás a közvetlenül Európai Bizottságnál megpályázható, kutatásfejlesztési és innovációs célú Horizon 2020 keretprogramból magyar intézmények által elhozott eddigi támogatásoknak mintegy 20 százalékát teszik ki.
A most lezárult nemzetközi pályázat korábbi, első fázisa a létrehozandó kiválósági központok (Centre of Excellence) fenntarthatósági tervének kidolgozására, azaz a kialakítás menetének, a működési kereteknek, a tudományos-innovációs stratégiának és a hosszútávon fenntartható finanszírozási modellnek a bemutatására irányult. A 169 pályázó projekt közül ezután már csupán 31 kaphatott előkészítő finanszírozást a 2016 májusáig tartó egy éves időszakra, köztük három magyar vezetésű konzorcium (a termelésinformatikai és termelésirányítási célú EPIC, az orvostudományi célú HCEMM-MOLMEDEX és a nyertesek közé végül nem került informatikai célú SMARTPOLIS). A második fázisra kidolgozott 31 pályázat közül az értékelők már csak a legjobb 10 projektet javasolták támogatásra. A részt vevő államok között Magyarország az egyetlen, amely két nyertes projektet is megvalósíthat – a sikeres pályázatok koordinációját mindkét esetben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal végezte.
Az NKFI Hivatal szerepe – az Európai Bizottság kutatásfejlesztést és innovációt ösztönző Horizon 2020 keretprogramjának részeként meghirdetett „Teaming” pályázati konstrukciója szelleméből fakadóan – elsősorban a kormányzat, pályázó projektekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi elkötelezettségének, illetve a projektjavaslatok hazai kutatási és innovációs stratégiákkal való összhangjának a biztosítása, valamint a hazai résztvevő intézmények közti partnerség kialakításának elősegítése volt.
EPIC – Centre of Excellence in Production Informatics and Control (Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ)
A kiber-fizikai termelési rendszerek kiemelkedő tudásközpontjának célja az innovációs folyamat felgyorsítása, ipari megoldások létrehozása, magasan kvalifikált szakértők új generációinak kinevelése, valamint többféle iparágaknak hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztéma kialakítása mind hazánkban, mind Európában. Az EPIC projekt témaköréhez kapcsolódóan az MTA SZTAKI kezdeményezésére és vezetésével jött létre 2016 májusában az „Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform” a német kezdeményezésű „Industrie 4.0” hazai adaptálásának céljával.
HCEMM-MOLMEDEX – Creating the Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine (A magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása)
A projekt célja Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása, melyben nagy hangsúlyt kap a transzlációs medicina, az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazásának elősegítése. A projektben résztvevő kutatócsoportok már eddig is jelentős eredményeket értek el többek között a kóros elhízáshoz, a cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez, a gének rákkeltő instabilitásához, a lisztérzékenységhez, a makula degenerációhoz vezető molekuláris zavarok megértésében, új gyógyszercélpontok azonosításában és sikeres egészségipari együttműködések kialakításában.
