Duplázza a termék értékét az uniós védjegy

2013. március 12. kedd - 10:36 / piacesprofit.hu
  •    

Sikeresnek mondható az uniós oltalom, az európai védjeggyel ellátott termékek átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

Átlagosan kétszeres áron kellnek el a védjegyes termékek

Az Európai Bizottság tanulmányt készíttetett az élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó védett eredet- és földrajzi megjelölésről (a vizsgálat a harmadik európai uniós védjegyre, a hagyományos különleges termék megjelölésre nem terjedt ki). Az adatok szerint az ilyen áruk forgalma összesen 54,3 milliárd eurót tett ki, és átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

2005 és 2010 között a jelölések 56 százaléka borokra került (30,4 milliárd euró értékben), 29 százalékban (15,8 milliárd euró) mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, 15 százalékban (8,1 milliárd euró) röviditalokra, 0,1 százalékban (31,3 millió euró) pedig aromatizált borokra.

Az eredmények szerint a jelzésekkel ellátott termékek 60 százalékát származási országukban értékesítették, ötödét-ötödét pedig más EU tagállamban, vagy a Huszonhetek közösségén kívül adták el. Exportjuk értéke mintegy 11,5 milliárd euró, ami a teljes uniós élelmiszer- és italkivitel 15 százaléka. Legfontosabb célországuk Amerikai Egyesült Államok volt, ahová az ilyen termékek kivitelének csaknem egyharmada irányult.

Védjegy kisokos
A védjegyoltalom megszerzése érdekében lehetőség van mind nemzeti, mind közösségi védjegybejelentést tenni. Míg az előbbi csupán a bejelentésben megjelölt tagállam területén biztosít oltalmat, az utóbbi révén egy eljárás lefolytatásával az Európai Unió egész területére egységes védjegyoltalom szerezhető, méghozzá megközelítőleg a nemzeti védjegybejelentés díjának háromszorosáért. A védjegyoltalom mindkét oltalmi forma esetében – a bejelentésre visszaható hatállyal – lajstromozáskor keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart, ezt követően meg kell újítani. Az oltalom fenntartásához nem elegendő a védjegy lajstromozása, illetve tízévenkénti megújítása, a védjegyet használni is kell.

Messze Franciaország termelte a legnagyobb értékű árut, amelyet a két védjegy valamelyikével láttak el, és itt volt a legnagyobb a részesedésük a nemzeti élelmiszer- és italgyártásban is. Hazánk az uniós átlag felett teljesítve előbbi mutató szerint a 10., utóbbi alapján a 6. helyet foglalta el. Az EU 2012 januárjában új szabályozást léptetett életbe a két védjegyre, amely többek között gyorsabbá teszi a regisztrálásukat, és jogi alapot teremt az uniós logó védelmének finanszírozására.

Meddig véd a védjegy?

Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva. Számos védjeggyel megjelölt termékhez jó hírnév, úgynevezett goodwill társul, melynek kivívása a jogosult részéről jelentős anyagi ráfordítást igényel. A védjegy jó hírűsége szempontjából mérlegelendő releváns körülmény a védjegy piaci részesedése, a használat intenzitása, a földrajzi kiterjedtség és az ismertség érdekében megvalósított anyagi befektetések. „Az ilyen védjegyeket erősebb védelem illeti meg, jogosultjaik könnyebben léphetnek fel az övékhez hasonló vagy azzal összetéveszthető megjelölésekkel szemben”- emeli ki Bánki Orsolya, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor