Egy biztosan megtérülő befektetés

2014. január 24. péntek - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Az elégedett, boldog munkavállaló kiemelkedő teljesítményre képest. Megéri költeni az alkalmazottak egészségére, közérzetének javítására: nemzetközi kutatások szerint e befektetések legalább két-háromszoros megtérülést biztosítanak.

Kép:PP archív

Arról, hogy a munkahelyi programoknak milyen szerepe lehet az egészségmegőrzésben, sokat elárul egy évekkel ezelőtt Amerikában lebonyolított program, amely a krónikus betegségek megelőzésére irányult. A résztvevő vállalkozásoknál induláskor, majd hat hét és fél év elteltével felmérték az alkalmazottak fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. A dolgozók vérnyomása, a testzsír- és a koleszterinszintje már a második felmérésnél, tehát hat héttel az indulás után csökkenést mutatott, a program eredményeként pedig 39 százalék változtatott életvitelén: a munkahelyén kívül is egészségesebben táplálkozott és növelte a fizikai aktivitását.

Mérhetően eredményesebb az üzlet

Nem csak az alkalmazottak járnak azonban jól az ilyen kezdeményezésekkel: munkakörülmények, s a dolgozók teljesítménye között nagyon szoros a kapcsolat. Számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programoknak köszönhetően nő a termelékenység, a munkavállalók nagyobb örömmel végzik el feladataikat, csökken a munkahelyi stressz, javulnak a munkatársi kapcsolatok és kevesebb lesz a betegállomány miatti hiányzás. A megfelelő légkörben dolgozó alkalmazottak kreatívabbak, kezdeményezőbbek, amely szintén több paraméteren, például a fejlesztések számának alakulásán keresztül mérhető. Ráadásul érdemben csökken a fluktuáció, javul a cég munkaerővonzó képessége, a termékek minősége, s mindennek eredményeként a vállalkozás külső megítélése is.

A stressz ára

Az elmúlt években a stressz vált a legveszélyesebb egészségkárosító tényezővé:

a munkahelyi hiányzások 50-60%-a erre vezethető vissza.

Európában a stressz okozta GDP-kiesés eléri az 500 milliárd eurót, Magyarországon az 1000 milliárd forintot,s a helyzet várhatóan tovább romlik.

10 európai munkavállaló közül közel 8, azaz 77% szerint a munkahelyi stresszben szenvedők száma az elkövetkező 5 évben nő, 49% szerint jelentős mértékben.

A magyar munkavállalók némiképp derűlátóbbak:

a megkérdezettek 69%-a számít a helyzet romlására, 43%-uk szerint nagymértékben nő a stresszes dolgozók száma.

(Forrás: az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) megbízásából az Ipsos MORI által az év elején készített 36 európai államra kiterjedő felmérése)

A programok üzleti eredményességre gyakorolt hatása nem egyszerűen számszerűsíthető, de mérhető. Az egyik legnagyobb e témával foglalkozó intézmény, az Institute for Health and Productivity Management kutatásai szerint legalább két-háromszoros megtérülést jelentenek e kezdeményezések a vállalatok számára, de ennek akár többszörösét is hozhatják. A világ vezető processzorgyártójánál, az Intelnél megvalósított három lépcsős projekt költségei például öt és félszeresen térültek meg. Az egészségügyi szűrések, személyre szabott egészségügyi tanácsadásnak köszönhetően három év alatt érdemben csökkentek az alkalmazottaknál a kockázati faktorok s javult a termelékenység. A hamburgi Unilever, a Harvard Medical School és az Institute for Health and Productivity Management által idén nyáron publikált tanulmánya pedig arra az eredményre jutott, hogy minden 1,50 euró, amelyet egy vállalat az ott dolgozók egészségébe befektet, 5,60 euróként térül meg.

Nem csak az anyagi lehetőségeken múlik

A cégek többsége felismerte e befektetés jelentőségét és programokat indítanak külföldön és itthon is. A hazai vállalkozások többségénél azonban az elmúlt években – bár egyre több példaértékű kezdeményezésről is hallani – az érezhető szemléletváltozáson kívül pozitív változás mérsékelten tapasztalható. Sőt, a válság egyes területeken inkább a kedvezőtlen folyamatokat erősítette.

Az egészségfejlesztési programok hiányát, mellőzését a hazai vállalkozások elsősorban forráshiánnyal magyarázzák. Az érvelés jellemzően az, hogy a befektetés azonnal jelentkezik, megtérülésre azonban csak hosszabb idő távlatában lehet számítani. Ez azonban nem minden körülmények között állja meg a helyét, jó példa erre a munkahelyi stressz, amely kezelése nem feltétlenül és nem minden esetben jelent komoly kiadást. Sőt, itt van mindjárt 9 tipp, amivel a vezető már holnaptól csökkentheti a munkatársakra nehezedő stresszt!

Adómentes egészség
Mivel az egészségbiztosítás 2012. január 1. óta adómentesen adható juttatási elem, sok cég szeretné valamilyen módon beilleszteni meglévő rendszerébe. De hogyan működik, és mire is jó ez tulajdonképpen? Szakértőnk segít!

A munkahelyi stressz okai nagyon összetettek. Előidézhetik a munkafeladattal kapcsolatos problémák (egy dolgozónak túl sok vagy túl kevés munkát adnak, míg az elvégzendő munka is lehet túl bonyolult vagy túl rutinszerű, monoton). Fokozhatja a dolgozókon lévő nyomást, ha nem világos vagy gyakran változó elvárásokkal állnak szemben, szűk határidőket kapnak, nem egyértelműek a cégen belüli felelősségi viszonyok, a technológia gyors változásával összefüggően folyamatosan változnak használt eszközeik. Befolyásolja a munkavállalók közérzetét fizikai környezet (zaj, hő, elégtelen megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a zsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya). Kedvezőtlenül hat továbbá a munkahelyi légkörre az is, ha a dolgozóknak nincs lehetőségük részt venni a döntésekben, ha hiányzik a szervezethez tartozás érzése, gyenge a belső kommunikáció. A felsorolt tényezők között számos olyan akad, amelyen hatalmas beruházások nélkül, kis ráfordítással, jelentős odafigyeléssel, érdemben lehetne változtatni.

A cél elérése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a cégeknek legyen egészségfejlesztési programjuk, amelyben kijelölik a célokat, az ezek elérése érdekében szükséges feladatokat, s meghatározzák azokat a konkrét tényezőket is, amelyekkel a program eredményességét mérik. Ilyen lehet például a betegállományban töltött napok számának csökkenése, a reklamációk visszaesése, csak a legegyszerűbben mérhető elemeket említsük.

Költségkímélés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor