Egyre több vezető választja a felhőt

Tovább nőtt tavaly a felhő ismertsége a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek körében, ám még nagyon nagy az olló a valódi használat, és az ismertség között – állapította meg a Microsoft Magyarország és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatása. A felmérés szerint vállalatvezetők kétharmada valós erőfeszítéseket tett az elmúlt egy évben a digitális transzformáció érdekében.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Érezhetően nő a felhő alapú megoldások ismertsége a Magyarországon működő nagyvállalatok vezetőinek körében – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft Magyarország készített az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben. A felmérés eredménye szerint magyar vállalati döntéshozók több mint fele – 55 százaléka – úgy látja, hogy legalább közepes szintű ismeretekkel rendelkezik a felhő technológiáról, az IT-vezetők körében pedig még magasabb, 86 százalékos ez az arány. Figyelemre méltó emellett, hogy az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű, legalább minimális tudással (bő tizedük kimondottan mély ismeretekkel, 33 százalékuk pedig általános ismerettel), és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kép:Flickr/persecsys

Vezetői ismeretek bővülése

A felhő megoldások további terjedése szempontjából mindenképpen biztató az is, hogy a kutatás adatai szerint a vállalati döntéshozók 65,3 százaléka valós erőfeszítéseket tett a digitális transzformáció területén az elmúlt egy évben. A távoli és mobil munkavégzés fontossága is tovább nő a cégeknél: előbbit a vállalatok 40, utóbbit pedig 32 százaléka teszi lehetővé dolgozóinak. Figyelemre méltó emellett, hogy a kutatás szerint az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű tudással, és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kihívás és elvárás, ha felhőről van szó

A kutatás során megkérdezett vezetők leginkább a törvényi megfelelőséget és az üzleti folyamatokkal kapcsolatos költségeket említették, mint legnagyobb kihívást. „Fontos, hogy a törvényi megfelelőség nem csak a keresleti oldalról, hanem a szolgáltatók oldaláról is komoly feladat. Tehát mindkét fél ugyanazzal a kihívással szembesül, így ennek megoldása közös cél is lehet a nagyvállalatok és a szolgáltatók számára” – hangsúlyozta Hegedűs-Csapó Veronika, az IVSZ Adatközpont- és Felhő munkacsoport vezetője.

Big Data: lehetőség vagy veszély?
Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.
A kutatás alapján a felhőalapú szolgáltatással kapcsolatban a vállalatok számára legfontosabb három elvárás az adatok nagyobb biztonsága (ezt a válaszadók 91 százaléka említette), a jogi megfelelés (87), valamint a kiszámítható, tervezhető és használattal arányos költség (84 százalék). A bevezetés lehetséges nehézségeként pedig a jogi-adatvédelmi előírásoknak való megfelelést említették a legtöbben (67 százalék), emellett a külső szolgáltatótól való függés (57) és a bevezetés pluszköltségei (41 százalék) állnak az első három helyen. Utóbbi említési aránya viszont látványosan megnőtt egy év alatt: az előző kutatásban még csak a válaszadók 27 százaléka tartotta fontosnak.

„Az adatokból adódik a következtetés: egyre több cégvezető – legyen bármilyen területen – ismeri fel, hogy a digitalizáció többé nem csupán az IT területtel kapcsolatba hozható cégek sajátja, hanem a korábban analógnak hitt vállalatok és szervezetek jellemzője is. Az arányszámokból viszont az is látszik, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknál még az igazi boom előtt vagyunk, hiszen a vállalatok jelentős része még a lehetőségek feltérképezésének fázisában jár, és ezután következhet a teljes digitalizáció a magyar vállalatok életében” – hangsúlyozta Bábel Gabriell, a Microsoft Magyarország Nagyvállalati Üzletágának igazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo