Egyre többet keresnek a melósok

2017. július 24. hétfő - 12:04 / piacesprofit.hu
  •    

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A betanított munkát végzők esetében 23, míg a szakmunkások esetében 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban ugyanakkor továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 második negyedéve óta mindössze 3,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt az adott cégektől kilépők aránya ebben a kategóriában 12-ről 17 százalékra ugrott. (Már a tavalyi évben növekedésnek indult a fizikai munkások bére.)

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (+12,0%) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (+22,3%) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.

kevés pénz és sok pénz két kézben

Kép:PP

„A fizikai órabérek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.”

Nem oldja meg a béremelés a munkaerőhiányt
A munkaerőhiány növeli a bérigényt, ugyanakkor a termelékenység nem biztos, hogy megalapozza a magasabb fizetéseket. Ráadásul a jobb fizetés sem oldja meg a problémát – derül ki a Coface hitelbiztosító régiós elemzéséből.

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza

„Adataink szerint a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Úgy tűnik, ennek jelentős hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.”

Van jó megoldás a kötelező béremelés okozta költségnövekedésre?
Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor