Harmad annyi acélból építenék fel ma az Eiffel tornyot

„Ha az Eiffel-tornyot ma újra felépítenénk, akkor a mérnököknek a modern acélból már csupán harmad annyira lenne szüksége. Azzal, hogy vékonyabb lemezekből képesek az autógyártók ugyanazt az ütközési ellenállást biztosítani, vagyis kevesebb acélt használva könnyebb autókat gyártanak, egy személygépkocsi CO₂ kibocsájtása 2,2 tonnával csökkent az életciklusa során. Két olyan globálisan meghatározó iparágban, mint az építő- és az autóipar az acél fejlődése ilyen hatalmas pozitív változásokat hozott csak a fenntarthatóság terén.” – mondta el Dr. Móger Róbert a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója a szervezet november 9-én megtartott energetikai szimpóziumán. A szakember szerint az elmúlt 40 évben mérhető 40%-os energiafelhasználás csökkenése, ha nem is teljesen egyedülálló, de mindenképpen figyelemre méltó egy olyan iparágban, amelyet a közgondolkodás talán elsőre kevésbé tart környezettudatosnak.

Kép: MVAE

Gazdasági érdek és fenntarthatóság: kéz a kézben?

„Tény, az acélgyártás rendkívül energiaigényes. Akár 1%-os energia megtakarítás 100 milliós költségcsökkenést eredményezhet. Ilyen tekintetben a gazdasági és fenntarthatósági érdekek egyáltalán nem ellentétesek, sőt bizonyos szempontból egymást segítő folyamatokat generálnak. Nincs ez másként a hazai acéliparban sem: a Dunaferr és az ÓAM Ózdi Acélmű is hatalmas lépéseket tettek az energiatudatos fejlesztésekkel a fenntarthatóbb, környezettudatosabb működés felé.” – összegezte a szakember. Az igazgató idézte a világ legnagyobb globális szakmai szervezete, a World Steel Association tanulmányát, mely szerint egy tonna acél előállítása ma annyival kevesebb energia felhasználással jár, amennyivel egy átlagos személyautó kétszer, parttól-partig keresztülhajthatna az USA-n közel 20 ezer kilométert megtéve.

Hatalmas nyomás az uniós acéliparon

Bár a hazai acélipar fellendülőben van, az uniós CO₂ kibocsátási szabályozás hatalmas nyomást helyez az iparágra. A törvény 2020-ig 20 %-os CO₂ kibocsátás csökkentést irányoz elő miközben 20 %-os energiahatékonyság-javulást vár el a cégektől. Az unió 2030-ra még szigorúbb feltételeket szab: 40 %-os CO₂ kibocsátás csökkentéssel és további 27%-os energiahatékonysági javulással. Az MVAE vezetője szerint jó, hogy erősen fókuszba kerül a zöldebb működés, de véleménye szerint nagyobb hangsúllyal lenne érdemes figyelembe venni a világpiaci trendeket és más területeken is változtatni az iparágat érintő szabályozást. „Az unió célja előremutató, azt szeretnék, hogy ne a CO2 kvóta

kereskedelem erősödjön, hanem a vállalatok fejlesztésekkel érjék el a szénmonoxid kibocsátás csökkenést. Ez támogatandó, azonban úgy látjuk, hogy az unió által meghatározott elvárások nem reálisak, jelenleg még nincs olyan technológia, amellyel biztosíthatóak lenne ezek elérése.” – összegezte a szakember. Az MVAE nemzetközi szinten is támogatni szeretné a magyar acélpiac védelmét. A szervezet elsősorban a kormányzattal való szakmai együttműködéseken keresztül szeretne még hatékonyabb lobbi-erőt formálni a hazai acélgyártás érdekében az uniós döntések kapcsán is.

Átlag feletti bérek és hosszútávú karrier a hazai acéliparban: nemcsak mérnököket keresnek

A szakember előadásában kitért rá, hogy a hazai acélipart is érinti a szakember hiány, miközben számos területen átlag feletti béreket kínál az iparág. „Az acélgyártás, a fém megmunkálása az egyik legősibb mesterség, és bár a régi korok kohász-kovács mestereinek szakértelmét mára átszőtte a tudomány és a technológia, gyárainkban - ahol 80-20 % a fizikai és a szellemi dolgozók aránya - még mindig kimondottan fontos a kiváló szakmunkás szakemberek tudása.” – mondta el az igazgató, aki szerint az acélipar kimondottan jó lehetőség kínál egy szakmunkás vagy akár szakmával nem rendelkező fiatalnak is. „Sajnos hazánkban jelenleg nincs – vagy csupán elvétve – acélipari szakmunkás képzés. Éppen ezért, ha valaki bármilyen szakmunkás iskolát végez, az acélgyárban megkapja a szükséges továbbképzést, vagyis nem csupán biztos megélhetést, de egy új szakmát is kaphat a jelentkező.”–mondta el a Dr. Móger Róbert.