Elvette a cégek kedvét a cafeteriától a kormány

Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya.

Kép: PP

Az idei évre vonatkozó adótörvény elfogadása után készült negyedéves K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint rég nem látott mélységbe, 53-ról 42%-ra zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, holott a korábban beharangozott, a cégek szempontjából negatív módosítások végül jóval enyhébbek lettek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-k körében továbbra is az Erzsébet-utalvány, a közlekedési költségek megtérítése és a SZÉP Kártya az abszolút kedvencek, azonban mindhárom juttatási forma népszerűsége jelentősen lecsökkent.

(A legtöbb munkáltató csak a kedvezményes keretig használja a cafeteriát, de még azon felül is jobban megéri, mint a munkabér.)

A visszaesés hátterében egyértelműen az áll, hogy az adótörvény módosításának következtében a két új adózási keretösszeg jelentősen megnöveli és bonyolítja a munkáltatók adminisztrációs terheit. A kedvezményes, 35,7%-os adózással nyújtható béren kívüli juttatások éves keretösszege – a SZÉP Kártyát leszámítva – a korábbi 500 000 forintról 200 000 forintra csökkent. Az éves keretösszegen felül már 51,17% közterhet kell fizetnie a vállalkozásoknak az olyan klasszikusnak számító cafeteria elemeknél, mint például az Erzsébet-utalvány vagy a helyi utazási bérlet. A SZÉP Kártya esetében ennél kedvezőbb a helyzet, hiszen éves szinten továbbra is 450 000 forint úgynevezett rekreációs keretösszeg nyújtható a dolgozóknak.

EZ A CAFETERIA HÁTULÜTŐJE
2015. évi cafeteria szabályozásnak van egy hátulütője, az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni a béren kívüli juttatás keretösszegét.
A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi (36%) és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak (42%). Az ipari, építőipari vállalkozásoknál ez az arány 46%, míg a mezőgazdasági cégeknél a legkedvezőbb a helyzet, közülük minden második cég szándékszik beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Minden szektorban egyaránt az Étkezési Erzsébet-utalvány és a munkába járás költségeinek megtérítése a két legnépszerűbb juttatási forma. (Emellett a lakáshitel támogatás is sláger lehet idén.)

A különböző árbevételű cégek viszont egészen másként vélekednek a béren kívüli juttatásokról. Míg a mikro- és kisvállalkozásokat úgy tűnik érzékenyen érintették az adótörvény változások, addig a középvállalkozásokat egyelőre nem befolyásolják a szabálymódosítások. A mikrovállalkozásoknál 51-ről 37%-ra, a kisvállalkozásoknál pedig 55-ről 43%-ra zuhant vissza a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. A középvállalkozások azonban szembe mennek a kkv trenddel, náluk fél éve növekszik folyamatosan a cafeteriával kalkulálók aránya. Jelenleg közel kétharmaduk (65%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit, ami 11 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. A méretarányból adódóan, a nagyobb cégeknél kiépített szakmai apparátus intézi a béren kívüli juttatásokat, így ez is befolyásolja a cafeteria jellegű juttatások folyamatos igénybevételét. Abban azonban a cég nagyságától függetlenül egységes a kép, hogy az étkezési, illetve utazási hozzájárulást választják legtöbben.

Még évekig adómentes egy ritkán használt cafeteriaelem
A béren kívüli juttatások ritkábban emlegetett elemét, az úgynevezett whole life vállalati életbiztosításokat is érintik az adóváltozások: 2018-tól ezek a konstrukciók is adókötelessé válnak. Addig azonban élvezik az adómentességet.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo