Ennél rosszabb már nem lehet

2012. április 04. szerda - 11:33 / piacprofit.hu
  •    

A közterhek, valamint a vállalati kamatok változására vonatkozó, eddigi igen pesszimista várakozások mérséklődtek, miközben a gazdaságpolitika megítélése sem romlott tovább, így nem meglepő, hogy a többéves mélypontot követően felfelé korrigált a hazai vállalkozások egyéves várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index.

A 700 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index az előző negyedévben elért többéves mélyponthoz képest felfelé korrigált, és jelenleg -32 ponton áll. Habár egy negyedéves javulást követően egyelőre nem lehet trendfordulóról beszélni, ugyanakkor fontos az a tény, hogy az eddigi másfél éves csökkenő tendencia megtört. Az index pozitív elmozdulása minden árbevétel kategóriában egyaránt megfigyelhető, ugyanakkor a szektorok szerinti bontásban egyértelműen a mezőgazdasági cégek bizonyultak optimistábbnak az idei évi várakozásokat illetően, míg a szolgáltatóipari vállalkozásoknál a legkisebb mértékű a pozitív változás. (A Piac & Profit 2012 elején nem prognózist várt az általa megkérdezett közgazdászoktól, hanem inkább választ arra, mit szeretnének, mit várnak az előttünk álló évtől.)

Van fény az alagút végén? Fotó: sxc
Van fény az alagút végén?
Fotó: sxc

A jelenlegi pozitív változás leginkább annak köszönhető, hogy a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások az elmúlt negyedéves zuhanást követően nem romlottak tovább. „A közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozásokban bekövetkezett javulás oka az lehet, hogy mindkét részindex már olyan mélypontot ért el, amelynél további romlást már nem feltételeznek a kkv vezetők. A közterhekkel kapcsolatos várakozás még mindig a legalacsonyabb a többi részindexszel összehasonlításban, mínusz 61 pont, ez azonban 16 pontos növekedés az előző negyedévhez képest. A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy jelenleg a kkv-k mintegy 30 százaléka nem várja a cégét érintő közterhek további növekedését, szemben az előző negyedévben tapasztalt 16 százalékhoz képest" – elemezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

OTP: van remény
Az elmúlt negyedévhez képest kevésbé borúsan ítélik meg a gazdasági kilátásokat a kis-és középvállalkozók – derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index második negyedéves értékéből, amelyet a Policy Agenda készített. A legfrissebb adatok alapján még nem lehet egyértelműen trendfordulóról beszélni, de az kétségtelen, hogy – miközben a mutató értéke továbbra is pesszimizmusra utal – az index zuhanása megállt. Az OTP KKV Konjunktúra index jelenlegi értéke 42 százalék, ami enyhe emelkedést mutat a negyedévvel korábban mért adatokhoz képest.

„A vállalati hitelkamatok várt változásának javulása feltehetően annak tudható, hogy a jegybanki alapkamat tartásának köszönhetően a vállalati hitelkamatok emelkedését is egyre kevesebb cégvezető valószínűsíti, 44 százalék a korábbi 68 százalékhoz képest" – tette hozzá a kkv szakértő. A legutóbbi felmérés alkalmával legpozitívabban az európai uniós pályázati támogatásokról, valamint a vevői kapcsolatok megítélésével kapcsolatban nyilatkoztak a vállalkozások.

Az NGM nem ért egyet
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint az Európai Bizottság által jelzett gazdasági csökkenés helyett az eurózóna átlagát meghaladó ütemben bővülhet idén a magyar gazdaság. A közlemény emlékeztet arra, hogy egy évvel ezelőtt a bizottság 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést prognosztizált 2011-re, ezzel szemben a KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a magyar GDP 1,7 százalékkal bővült, vagyis Brüsszel 0,3 százalékpontot tévedett. Ezek alapján az NGM szerint joggal feltételezhető, hogy a 2012-re adott előrejelzése sem pontos, nagy valószínűséggel Magyarország nemhogy csökkenést, de az eurózóna átlagát jóval meghaladó növekedést mutat majd fel – fogalmaznak. A tárca szerint mindezt az a tény is erősíti, hogy a bizottság megállapíása szerint 2011-ben a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az őszi várakozásaiknál, meg is említik, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a hitelezés visszaesése mérsékeltebb lehet, s a bérkompenzáció miatt a bérek emelése is a korábban gondoltnál kisebb terhet jelent a vállalkozások számára – írja az NGM.

EB: recesszió lesz

Az Európai Bizottság szerint ugyan Magyarország számára az első negyedév után már növekedési tendenciát jósol a február végén kiadott előrejelzés, ám az éves növekedési szint a jelentés szerint mínusz 0,1 százalékos lesz. Ennek oka részben, hogy a külső környezet rosszabb, mint azt az őszi előrejelzés idején várták, mert Magyarország legnagyobb exportpiacai a reméltnél kisebb mértékben bővülnek. Ennek érezhető hatásai vannak a növekedési kilátásokra, mert a magas exportarány miatt a magyar gazdaság nagyon nyitott, áll a bizottság jelentésében. Megemlíti a jelentés azt is, hogy a Malév közelmúltbeli csődje is negatív hatással lehet a szolgáltatások exportjára, illetve importnövekedéssel is járhat ezen a területen, bár a cég GDP-arányos hozzáadott értéke korlátozott volt. A Mercedes autógyár a terveknek megfelelően ez év első felében megkezdi a termelést, és ezzel – a tavaly őszi előrejelzésben vártnak megfelelően – segíteni fog abban, hogy Magyarország növekvő piaci részesedéshez jusson. (Az idei harmadik negyedév előtt már nem valószínű a megállapodás a magyar kormány, az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy új finanszírozási csomagról, tekintettel a továbbra is fennálló nézetkülönbségekre.)

Az első negyedévben a pénzügyi szigor -amely részben az adócsökkentések miatti bevételkiesés korrigálása miatt szükséges – még érinteni fogja a belföldi keresletet a prognózis szerint. Az adócsökkentés hatását tavaly mérsékelte a magánnyugdíjalapok vagyonának áthelyezése az állami pillérbe – teszi hozzá a jelentés, amely arra is kitér, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének teljes hatása – még a kormány és a bankszövetség tavaly aláírt megállapodásának hatását is figyelembe véve – negatív a pénzügyi szektorra, és ez kihat a hitelkínálatra is. A negatív hatást ugyanakkor enyhíti, hogy a költségek viseléséből az állami szektor is kiveszi a részét, a bérkompenzációs rendszer révén pedig a vártnál kisebbek lesznek a cégek terhei.

Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon – uniós átlagban 2,3 százalék – az előrejelzés szerint. A bizottság ezt jelentős részben a közvetett adók, köztük az áfa emelkedésének tulajdonítja, emellett a feltételezettnél magasabb olajáraknak és az útfenntartási támogatás csökkentésének.

A jelen sem túl fényes

A statisztika egyelőre nem túl biztató: Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Továbbra sem túl gyakran alkalmazzák a csődeljárásokat, melyből az idei évben csupán 45-öt indítottak. A felszámolások száma az előző év első negyedévéhez képest 33 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 54 százalékkal emelkedett – közölte az Opten.

Sokan kifogytak a tartalékokból Fotó: sxc
Sokan kifogytak a tartalékokból
Fotó: sxc

Márciusban 1964 céggel szemben indult felszámolás, szemben a tavaly márciusi 1500-zal. Végelszámolások tekintetében a 3928 indított eljárás 53 százalékos növekedés az előző évi 2565 -tel szemben, és egyben minden idők legmagasabb havi adata. Az egy hónapon belül indított végelszámolások száma az előző hónapban lépte át először a 3000-es határt, azt megelőzően éppen a tavalyi március volt a rekorder hónap, a változás tehát ezen a területen a legnagyobb. „Ez részben szerencsére az adóhatóságnak és a cégbíróságoknak köszönhető, mert a hatóságok végre komolyan veszik a magyar gazdaságnak a nem működő cégektől történő megtisztítását. Az elindított eljárások során azonban gyakran derül fény ki nem fizetett követelésekre, így a cégbezárások többsége nem a tulajdonosok józan megfontolásából következik be, hanem a NAV vizsgálatok során felszínre került problémák kapcsán" – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor