Ennyit még sosem ért a magyar agy

A 2015-ös év közel 300 milliárd forintos keretéhez képest idén több mint 800 milliárd forint vissza nem térítendő és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé és/vagy lehívhatóvá a hazai kis- és középvállalkozások számára.

2016. december 15.

Piac&Profit

A korábbi évek innováció-szkepticizmusa ellenére 2016-ban a kkv-k körében a különböző kutatás-fejlesztési pályázatok váltak a legnépszerűbbekké, nemritkán négy-ötszörös túljelentkezést lehetett tapasztalni ezen a területen. 2017 várhatóan 730 milliárd forintot tartogat majd a vállalkozások számára, amelyből 571,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 158,99 milliárd forint a kedvezményes hitel, összegezte az elmúlt évet a pályázati rendszert jól ismerő Goodwill Consulting Kft.

Hatalmas várakozás előzte meg 2016-ban a 2014-2020-as Európai Uniós keret pályázatait. Végül mind a pályázatok számát, mind a célterületekre szánt keretösszegeket tekintve kiemelkedő év lett az idei a hazai kis- és középvállalkozások számára. A 2015-ös évre a kis- és középvállalkozásoknak jutó közel 300 milliárd forinthoz képest 2016-ban több mint 800 milliárd forint vissza nem térítendő és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé és/vagy lehívhatóvá a Magyarországnak szánt kkv-s keretekből.

A pályázatok több mint 90 százalékát a konvergencia régióban székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozások számára írták ki, de több mint 60 milliárd forint fejlesztési keret mellett 10 pályázat a közép-magyarországi régió vállalkozásainak is elérhetővé vált. Ezek a számok alátámasztják, amit korábban is hangsúlyoztunk, hogy a vidéki megvalósítási helyszín most már kifejezetten javasolt, ha egy cég uniós támogatást szeretne igénybe venni fejlesztéséhez, mutat rá Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Nem mind innováció, ami annak látszik

A magyar cégek innoválnának, de hajlamosak rá, hogy a legalapvetőbb praktikus és tulajdonjogi kérdéseket sem tisztázzák. A Piac & Profit K+F + Innovációs konferenciáján praktikus tanácsokkal szolgáltak az előadók.

A 2016-os számok alapján a kormányzat célzottan a kkv-k innovációs potenciálját kívánta erősíteni, az idei évben ugyanis a kkv-knak szánt keret közel 40 százalékát különböző innovációs pályázatok (pl. GINOP-2.11, GINOP-2.1.2, GINOP-2.2.1, VEKOP-2.1.1) támogatására fordították. Az innováció mellett még a kapacitásbővítést támogató felhívások kaptak hangsúlyosabb szerepet, amelyekre a kormányzat az idei kkv-s keret közel negyedét fordította. Az idei több mint 800 milliárdos vissza nem térítendő támogatás maradék 35 százalékán közel nyolcféle fejlesztendő célterület pályázatai osztoztak: energetika, informatikai beruházás vagy akár a foglalkoztatást segítő támogatások.

Nemcsak a kiírt pályázatok száma tört idén magasra, de a pályázókat is felfokozott fejlesztési kedv jellemezte a 2016-os évben, ami számos esetben okozott jelentős túljelentkezést. A hatalmas keretösszegek ellenére az innovációs és kapacitásfejlesztő pályázatokon volt a legmagasabb a pályázók aránya. A 72 milliárd forintos keretösszegű GINOP-2.1.1 kiírására például 506 százalékos volt a túljelentkezés, több mint ezer pályázatot nyújtottak be a vállalkozások összesen 364,71 milliárd forintot igényelve a, míg a GINOP-2.1.7 prototípusfejlesztésre fordítható támogatásra 483 százalékos túljelentkezést generáltak a hazai kis- és középvállalkozások, de más népszerű pályázatnál, mint például a GINOP-1.2.1 sem ritka a közel 200 százalékos túljelentkezés.

Támogatást is csak az kap, ami piacképes

Hibás pályázatok, rossz hozzáállás és “megélhetési innovátorok” miatt nem hasznosul jól a k+f-re szánt forrás – hangzott el a Piac&Profit által szervezett K+F Innováció 2016 konferencián. Amit a piac nem kér, annak nincs értelme.

A mezőgazdasági vállalkozások sem maradtak támogatás nélkül, hisz a Vidékfejlesztési Programban több mint 210 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg – vagy válnak elérhetővé hamarosan – pályázati kiírások. A 2016-os adatok alapján a Vidékfejlesztési Program (VP) határozottan a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő cégeket kívánta támogatni, hiszen a keret 40 százalékát, 86,05 milliárd forintot erre a szektorra írták ki. Ugyancsak jelentős az állattenyésztő ágazat támogatása a maga 75,07 milliárdos keretével, továbbá közel 50 milliárd forint jut az élelmiszeripar fejlesztésére, a borászatra vagy a vidéki lakosság nem mezőgazdasági tevékenységének elindítását célzó beruházásokra.

A 2015-16-ban megnyitott, de az idén lezárásra került pályázatokra több mint 9000 támogatási kérelmet nyújtottak be, de ebből csak közel 2500 pályázatot talált támogatásra érdemesnek az irányító hatóság, igaz több pályázat esetében még eredményre várnak a vállalkozások.

„2017 további 730 milliárd forintot tartogat a hazai kis- és középvállalkozások számára, melyből 577,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 167,87 milliárd forint kedvezményes hitel. A fenti összegből december 7-ig - több mint 450 milliárdos kerettel - már több jelentős GINOP és VEKOP pályázat is megjelent, amelyekben többek között kapacitásfejlesztésre, innovációra, energetikára és informatikai fejlesztésre pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. Ezeket a pályázatokat majd januártól nyújthatják be a pályázni vágyók. Nagy a tét a következő pár hónapban, hiszen a cél, hogy a teljes magyar keretet kiírják 2017-ben” – hangsúlyozta Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Ha Európán múlna, még most sem lenne elektromosság

Európa mindig is csodálta a Szilikon-völgy innovációs fellegvárát, és szerette volna megközelíteni azt. Újabban azonban sokkal inkább Dél-Koreát kell csodálnia. A kontinens a legfrissebb kutatási eredmények alapján összességében inkább veszített innovációs lendületéből mintsem nyert volna, a szabályozók kockázatkerülő magatartása elriasztja az innovációkat.