Ez a vasárnap lesz a végső

A parlament tavaly december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, amelyet a KDNP többedszerre vetett fel. (A kisebbik kormánypárt most a népegészségügyi termékadóra kötelezett termékek körét is kiszélesítené.) A rendelkezésnek köszönhetően 2015. március 15-től a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva. A vasárnapi munkavégzés tilalma mellett érvágást jelent az is, hogy a boltok csak reggel 6 és este 10 óra között lehetnek nyitva, éjszaka csak akkor árusíthatnak, ha a boltban a tulajdonos vagy családtagja áll a pult mögött. Az éjjel-nappalik közül sok kényszerül majd bezárni.

Nincs engedmény!

Korábban volt olyan módosító rendelet a kormány előtt, hogy ne csak világörökségi helyszíneken, kórházakban, repülőtereken és vasútállomásokon lehessenek nyitva boltok, hanem a kiemelt nyaralóhelyeken is, mint a Balaton, vagy a Velencei-tó. A kormány azonban nem hajlandó bővíteni a kivételek körét – mondta korábban Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Várhatóan a jövő héten jelenik meg a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a kormány jelenleg nem lát olyan okot, amely a kiskereskedelmi szektorbeli vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben foglalt kivételek bővítését kormányrendeleti szinten indokolja. A kabinet ezért egyelőre olyan rendeletet alkot, amely nem ad lehetőséget a főszabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére – közölte az NGM.

A dolgozóknak kész katasztrófa

A munkaidőlap ilyen jelentős rövidítése a kereskedelemben kizárólag az alkalmazotti létszám érzékelhető – mintegy 25.000 fős – csökkentésével együtt történhet meg – hangsúlyozta korábban a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). Nehezményezik azt is, hogy a javaslat bár elvileg a dolgozók pihenőnapjáért aggódik, csak a kereskedelemben dolgozókkal foglalkozik: „Mi lesz a hétvégén dolgozó szakácsok, portások, felszolgálók, csaposok, piacozók, múzeumőrök, újságírók és fürdőmesterek sorsa? Senki nem gondol a gépkocsivezetők, meteorológusok, virágárusok, kertészek, erdészek és mezőőrök szabad vasárnapjára, valamint a pihenéshez és szabad időhöz való alkotmányos jogaikra?! A kisboltokban, éjjel-nappalikban dolgozókra vajon miért vonatkoznak más szabályok? Nem is beszélve az egyházak szolgálatában álló személyek vasárnapi munkavégzéséről. Nekik nem jár szabad vasárnap?!” – fogalmazott a VOSZ közleménye.

A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban folyó kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. (Ez az a kiskapu a törvényben, amellyel fügét mutathatnak a kormánynak a multik.)

A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.

Semmilyen racionális érv nem szól a zárva tartás mellett

Gazdasági érdekeket és a vásárlók érdekeit sem támasztja alá a vasárnapi zárva tartás – ezt Prosits Attila a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) elnökségi tagja mondta korábban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. „Ez a törvényjavaslat sem a kereskedők, sem a vásárlók érdekeit nem szolgálja. Vasárnaponként kétmillió ember jár bevásárolni, ők biztosan rosszul járnak majd.” – mondta Prosits. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökségi tagja szerint nincsenek racionális érvek az ötlet mellett. „Mindenképpen elbocsátásokhoz fog vezetni ez a javaslat, hiszen ha a boltok nem nyitnak ki egy bevásárlóközpontban, akkor a többi szolgáltatóegység forgalma is csökken.” Ezért szerinte súlyos következményekkel járna a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslat megszavazása, mert elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne.

Hosszabb nyitva tartással készülnek a rohamra

Az MBSZ szerint a hazai bevásárlóközpontok nagy többsége március 15. után is fogadja a látogatókat vasárnaponként, a törvény előírásainak betartása mellett. Azok a bevásárlóközpontok biztosan kinyitnak továbbra is, amelyekben működik mozi, de az elmúlt napok egyeztetései alapján úgy tűnik, hogy egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol nincs ilyen szolgáltatás. A kinyitó plázákban található éttermek, kávézók, valamint azok a szolgáltatók és kereskedelmi üzletek is kinyitnak, amelyek nem esnek a törvény hatálya alá. A szövetség tájékoztatása szerint a 22 budapesti bevásárlóközpontból csak nyolcban nincs mozi, vidéken a 28 plázából kilenc üzemel mozi nélkül. A szervezet információi szerint a fővárosiak közül négy olyan bevásárlóközpont is kinyit, ahol nem üzemel mozi, vidéken pedig hat tervezi, hogy nyitva tart vasárnaponként.

Az MBSZ szerint a vasárnapi zárva tartás miatt valószínűleg szombatonként nagy zsúfoltságra kell készülni. Egyebek mellett emiatt is tervez több bevásárlóközpont hosszabbított nyitva tartást, elsősorban csütörtökön, pénteken és szombaton. Jellemzően az esti nyitva tartást hosszabbítják meg egy órával, így Budapesten általában este 9 helyett 10 óráig várják a vásárlókat, míg vidéken az eddigi este 8 helyett 9 óráig lesznek nyitva. A vidéki plázák esetében felmerült a reggeli korábbi nyitás is. A bevásárlóközpontok üzemeltetői több helyen még egyeztetnek a bérlőkkel a nyitva tartásról - közölte a szervezet.

Igazságtalan és értelmetlen

Igazságtalannak tartja az intézkedést a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozza tömegesen. A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40%-a is látogatja az üzleteket vasárnap. Az MLE szerint a következmény azonnal látható lesz: elbocsátások, jövedelemcsökkenés. Az intézkedés miatt a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, emiatt legalább 30-35.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. A vasárnapi nyitvatartás megtiltása a piac egyes szereplői számára ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené. A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.