Ha egy munkavállaló alkalmazója jogutód nélkül megszűnik, tőle független, általa nem befolyásolható körülmény vezet a munkaviszonya megszűnéséhez. Ebben esetben tehát mindazokra a juttatásokra jogosult, amelyek munkáltatói felmondás esetén járnának.
Jár a bér és a végkielégítés
Így ki kell fizetnünk a munkáltató felmondása esetére meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeget, valamint végkielégítésre is jogosult. Munkabér legfeljebb abban az esetben nem jár a dolgozónak, ha egyébként sem lenne arra jogosult. Például, mert keresőképtelen betegként táppénzt kap. (A táppénzre vonatkozó szabályok szigorodtak 2015-re, itt találja a részleteket!) A végkielégítésre jogosító idő számítása szempontjából ilyenkor a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontját kell figyelembe venni, pontosabban az számít, hogy az adott pillanatban milyen hosszú ideig állt fenn a munkaviszony. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén fizetendő járandóságokra vonatkozó szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
Elsődlegesen fontos
A jogutód nélkül megszűnő munkáltató munkavállalóinak vagyoni igényeit (pl. ki nem fizetett munkabér, végkielégítés) a törvény kiemelten védi. A felszámolási eljárás végén például a munkáltató vagyonából a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni a tartozásokat. A felszámolás alatt álló adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások kifizetésére az első helyen kell sort keríteni, az úgynevezett felszámolási költségek körében. Így amennyiben a munkáltatónak van vagyona, akkor azt első körben a felszámolási költségekre, köztük a bértartozásokra kell fordítani, és csak ezt követően használható fel más tartozások rendezésére.
Ezenfelül a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is lehet kérni, hogy a felszámolás alatt álló munkáltató bértartozásait megelőlegezzék. Ez az úgynevezett bérgarancia-eljárás, amelynek keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi. Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és – ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek – intézkedik a támogatás folyósításáról. Így, ha a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért.
A fenti biztosítékokra van szükség, mert ezek tipikusan olyan helyzetek, amikor a munkáltató csődhelyzetben van. Hiába írná elő a törvény, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkavállalókat különböző juttatások illetik meg, ha ezek kifizetésére már nem lenne fedezet.
