Be kell látni, nem vagyunk tévedhetetlenek

Óriási kihívás előtt állnak a magyar családi vállalatok az elkövetkező években: nyugdíjba készülődik az a generáció, amely a rendszerváltás alatt és után elindította a sikeres családi cégek többségét. Azonban szakértők felhívták a figyelmet, hogy erre a kihívásra egyelőre felkészületlen a vállalatok és vezetőik többsége, így kétséges hogy túlélik-e a váltást. Pedig tudatos tervezéssel, felkészüléssel megelőzhető lenne, hogy belebukjon a váltásba az évek munkájával felépített cég.

A magyar gazdaság a közhiedelemmel ellentétben nem (csak) a nagyvállalatokon alapszik: a hazai cégek hetven százaléka családi tulajdonban van, a teljes magyar GDP felét ezek a cégek állítják elő, és a munkavállalók mintegy felét is ezek a vállalatok foglalkoztatják.

„A családi vállalatokban kétségtelenül komoly gazdasági potenciál van, ennek ellenére sem európai szinten, sem itthon nincsenek a szegmensről pontos, hivatalos adatok. Ennek a problémának az enyhítésére feltérképeztük a családi tulajdonú vállalatok jellemzőit, várakozásait” - mondta Ékes Ákos a K&H vállalati üzletfejlesztés vezetője. A kutatás alapján elmondható, hogy a családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző. A gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele (52%) stagnálásra számít a következő egy évben, 39%-uk azonban egyértelműen bővülésre, és csupán minden tizenegyedik cég vár visszaesést. Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti (59%) a következő egy évben, de egy jelentős részük (37%) ezen a téren is növekedésre számít.

Ki veszi át a céget? Kép: Freedigitalpics/pakorn

Nagy kihívás, rossz túlélési arány

Az optimizmus ellenére azonban komoly kihívás előtt állnak a családi cégek: 50 százalékuknál az elkövetkező öt éven belül tervezi a cégvezető, hogy visszavonul és utódjának adja át a céget, 13 százalékuknál már most zajlik ez az átmenet, és csak öt százalékuk esett már át ezen.

Ez a folyamat, a generációváltás azonban komoly veszélyt tartogat: a vállalkozások többsége ugyanis nem tudja sikerrel venni az akadályt. Nemzetközi tapasztalatok alapján a cégek kétharmada nem éli túl a generációváltást, a hazai viszonyok között azonban a szakemberek szerint ez az arány még rosszabb. „A harminc százalékos túlélési arány helyett inkább a vállalkozásoknak csak a 15-20 százalékánál fog sikeresen végbe menni az átadás”  - mondta a Piac & Profit kérdésére Kürti Tom, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja.

A riasztó számok ellenére a magyar vállalkozások felkészületlenek: a cégek 47 százalékánál semmiféle utódlási terv nem létezik, de még ha van, akkor is csak a cégvezető fejében. A felmérésben szereplő összes magyar családi vállalkozás 97 százalékánál nem létezik olyan, a szakemberek által „családi alkotmánynak” nevezett írásos dokumentum, amely az átmenet zökkenőmentes biztosítására szolgálna. (Hogy mi a családi alkotmány, és miért fontos, arról itt olvashat részletesebben!) A családi dokumentum abban is segíthet, hogy a generációváltásnál elkerülhessük a családi konfliktusokat (amelyektől egyébként a családi vállalkozások vezetőinek 35 százaléka tart.)

Ki is kell érdemelni a vezetést
Sok hazai cég áll vezetőváltás előtt, hiszen a legtöbb, a rendszerváltás utáni években alapított vállalkozás vezetője már nyugdíjas korú. Hogyan érdemes nekifogni, milyen feltételeknek kell teljesülnie a sikeres átmenethez? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Egyetem adjunktusának segítségével.
El kell engedni a céget

Ugyanakkor nem csak tervezésben felkészületlenek a magyar vállalkozások, a vezetők jó része érzelmileg sem kész lemondani élete munkájáról. „Azok az alapítók,akik 65 éves korukra nem adják át a vezetést ÉS a tulajdont, nagy eséllyel sosem fogják. Márpedig a magyar vállalkozók jelentős része nem kész arra, hogy teljesen visszavonuljon.

„Mi már a magunk bőrén érezzük és tapasztaljuk, hogy az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása ugyanolyan fontos, mint a mindennapi feladatok sikeres menedzselése” – hangsúlyozta Bárány László, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke, aki már átesett ezen a folyamaton és lemondott a cégvezetésről. Véleménye szerint az átmenet a tudatos tervezésen kívül még az alapító érzelmi kötődésén és az utód megfelelő felkészítésén bukhat el. „Az alapító generáció ösztönös vállalkozó, akik a sikeren edződtek, ezért csalhatatlannak gondolják-gondoljuk magunkat. Azonban el kell engednünk a céget, még akkor is ha ez roppant fájdalmas feladat. Le kell rombolni a saját tévedhetetlenségünkbe vetett hitet, hogy az utód is kiépíthesse a tekintélyét. Jó érzés, amikor egy ártárgyalásnál nem velem törli fel a padlót a tárgyalófél, hanem a nagyobbik fiammal, de ha a feladatot átadtam neki, akkor meg is kell bíznom benne, hogy a döntései ugyanúgy, vagy még jobban megfelelnek a jelenlegi piaci környezetnek, mint az enyémek” – mondta Bárány László.

Túlélni több száz évig? Van, akinek sikerült
A családi vállalkozások vezetőnek általában az az álma, hogy a következő generációk építik majd még tovább, még nagyobbra az általuk alapított céget. Van, ahol ez annyira bejött, hogy már évszázados történetekről beszélhetünk.
Honnan tudjuk, mit tegyünk?

„Általánosan, mindenkire egyformán érvényes szabály nincs, ezért a két szélsőséges eset között - amikor a családi vállalkozás tagjai ugyanúgy versenyhelyzetben vannak, mint bármelyik cégvezető, illetve amikor minden döntést és funkciót családon belül próbálnak megoldani - nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását” - mondta Kürti Tom. Sok lehetőség közül választhatnak a cégvezetők, ha utódlásban gondolkodnak: a hazai cégvezetők 48,5 akarja családon belül tartani a vezetést és a tulajdonjogot, 15,8 megtartja a tulajdont, de átadná a vezetést, 0,8 adja el alkalmazottnak a tulajdonjogot, 6,9 százalékuk adja át tulajdonostársnak, míg teljes értékesítésen a cégvezetők 8,9 százaléka gondolkodik, akik külső félnek adnák el a vállalatot.  Ugyanakkor a szakemberek kihangsúlyozták: azt tartják jó útnak, ha családon belül öröklődik az ügyvezetés és a tulajdonjog is.

„Fontos, hogy a cégvezető személyesen is kötődjön a vállalathoz, ezt pedig nem lehet megtanulni az iskolában. Az a jó, ha az utód a családon belülről érkezik, és már több évet lehúzott a cégnél, így nemcsak a kötődése lesz mélyebb, de minden szinten ismeri is a vállalatot” – vélekedett Bárány László, aki szerint annál többet. A kívülről érkező utód nem mindig válik be, még a legszebb tündérmese is befuccsolhat!

Nem való a gyerek kezébe a vállalat?
A hazai kkv-k jelentős részének az elkövetkező néhány évben kell megküzdenie a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívásával, a generációváltással. A családnév még semmire nem garancia, a generációk között hatalmas szakadékokat kell áthidalni a cégek sikeres átadásához.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo