Félnek a feketén foglalkoztatottak

2016. március 17. csütörtök - 06:10 / piacesprofit.hu
  •    

Az ellenőrzött munkáltatók többségénél találtak szabálytalanságot a munkaügyi ellenőrök tavaly, ráadásul az a tapasztalatuk, hogy a munkavállalók félnek kiállni a jogaikért. Feketefoglalkoztatásban még mindig az építőipar a legfertőzöttebb, a szankciók már nem igazán riasztják el a jogsértőket.

csökkent a munkanélküliség

Kép: SXC

A 2015. évben a munkaügyi hatóság 17 375 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket. Az ellenőrzések vegyes fogadtatásúak munkáltatói oldalon, ami attól is függ, hogy milyen jogsértés került megállapításra az adott munkáltatónál, de általánosnak mondható az indulatmentesség, atrocitások csak igen ritka esetben fordulnak elő – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

A munkavállalók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, mert a hatóságtól várnak pozitív fordulatot a munkáltató által alkalmazott foglalkoztatási gyakorlat megváltoztatásában, de ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, gyakran letagadják a jogsértést, a jogsértő munkáltató mellé állnak, félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, gyakran nem érdekelt az együttműködésben.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 %-át teszik ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli szabálytalanságok. Ez 10 659 főt jelent 2015-ben, mely nagyságrendileg megegyezik a 2014. évben érintettek számával. A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg, valamint nagy számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (Efo.) létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás. A 2015. évben megállapítható, hogy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók 70%-át érintette valamilyen jogsértés. (Idén is sokan számíthatnak a munkaügyi ellenőrökre!)

Fekete lyukba hullnak a vagyonőrök
Öt év alatt hatvanezer vagyonőr tűnt el a süllyesztőben, többségük vélhetően feketén dolgozik, aminek részben a piacon tapasztalható gyilkos árverseny az oka. A megoldás a kamarai tagság lenne.

Az építőipar a legfertőzöttebb

Külön kiemelhető, hogy az építőipari vállalkozások egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállalók 78%-át foglalkoztatják szabálytalanul. A 2014. év végéhez képest a „feketemunkások” aránya alig változott (36 %-ról 37%-ra) az építőipar területén. Az ágazat a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – jelenleg is – a legtöbb bejelentés nélküli foglalkoztatott munkavállalót „adja”. A mezőgazdasági vállalkozások az összes bejelentés nélkül dolgozó munkavállaló 6 %-át alkalmazták, amely tavalyi 9 %-hoz képest csökkenést mutat. A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban a munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 7%-ról 5 %-ra „esett”. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták 2015-ben a „feketemunkások” 13%-át, ami a tavalyi évhez mért 10%-hoz képest növekedést mutat és továbbra is a „legfertőzöttebb” ágazatok között van. Az ellenőrzések 12%-a esett a személy- és vagyonvédelem területére, mely a 2014. éves adatokkal megegyező. A 2015 tavaszán elrendelt munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos célvizsgálat megtartása során a vagyonvédelmi munkáltatók ellenőrzése indokoltan súlyozottan fordult elő, mivel az ágazatban gyakori volt a jogellenes munkaerő-kölcsönzés.

Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen
A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére.

A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya 2014-hez képest csökkent, mivel 2014-ben 11%-át, míg 2015-ben a bejelentés nélkül dolgozók 9 %-át foglalkoztatta ez az ágazat a vizsgált időszakban. Az ellenőrzések száma viszont a tavalyi 26%-hoz képest a kereskedelem területén csökkent, ugyanis a vizsgált időszakban 24% volt az ágazatot érintő vizsgálati arány. A vendéglátásban a tavalyi évhez képest 9%-ról 11%-ra növekedett a munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók száma januártól-decemberig tartó időszakban. Az ágazatot érintő ellenőrzések számában is minimális növekedés figyelhető meg, mivel 2015. évben az ellenőrzések 15 %-a volt ebben az ágazatban, a 2014. évi 14 %-hoz képest.

Tudatosan játsszák ki a törvényeket

Feketefoglalkoztatással kapcsolatosan vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén – a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható. Egyértelműen fennáll bizonyos foglalkoztatók részéről a „kockáztatás”, ahogy az már a korábbi években is tapasztalható volt. Egyes cégek nehezen megközelíthető, „eldugott” helyen tevékenykednek, és számítanak az ellenőrzés hiányára, illetve csekély valószínűségére.

Ezek leginkább azok a munkáltatók, akik a székhelyüktől eltérő változó munkahelyen foglalkoztatják munkavállalóikat, például az építőiparban, a személy- és vagyonvédelmi ágazatban, vagy a mezőgazdaságban. Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.

Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van, valamint védekezésként hozzák fel a foglalkoztatók azt is, hogy előző időszakban mindig bejelentették a munkavállalókat.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor