Uniós pénzekre várnak a beruházásokkal a vállalkozások

A hazai kis- és középvállalkozások több mint fele ért el árbevétel-növekedést tavaly, így pozitívabb jövőképpel, több beruházást és jelentős munkahely-bővítést tervezve vágtak neki 2015-nek. Az EU-pályázatok megnyílásával az idei évben számos korábban elmaradt beruházás valósulhat meg.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A Budapest Bank kutatása szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik valamivel több, mint felét (56 százalékát) hajtották végre tavaly; idén ennél 36 százalékkal több beruházás valósulhat meg. A tavalyi 1.637 milliárdos beruházási összérték után idén a 2.223 milliárd forintot is elérheti a fejlesztésre szánt összeg, vagyis míg 2014-ben egy vállalkozás átlagosan 10,8 millió forintot fordított beruházásokra, ez idén akár a 14,7 millió forintot is elérheti.

„Azt gondoljuk, hogy a tavalyi évre tervezett, de elmaradt költések nem annyira a vállalkozások beruházási kedvének visszaesését mutatják, hanem sokkal inkább a fejlesztések átütemezésére utalnak. A magyar kkv-k beruházási tervei erősen függenek az EU-támogatásoktól, amelyekre a vállalkozások már tavaly is számítottak. A források idei elérhetővé válása számításaink szerint lehetővé teszi majd az elhalasztott beruházások megvalósítását” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. (Néhány cég már most örülhet uniós pénznek.)

Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalkozások egyharmada EU-forrást venne igénybe tervezett beruházásaihoz – igaz, ennél is többen vannak (43 százalék), akik saját tőkéből valósítanák meg azokat. Banki hitelt a cégek 11 százaléka venne fel, lízinggel együtt ez az arány 17 százalék. (A cégek negyede pályázna a következő három évben, EU-források nélkül a tervezett beruházásaiknak csak 40 százaléka valósulna meg)

Üzemi berendezésekre menne a legtöbb pénz

A legnépszerűbb beruházási célok listáját idén is a termelőeszközök vezetik: a vállalkozások összesen 958 milliárd forintot költenének üzemi berendezések vásárlására, ami 33 százalékos növekedést jelentene a tavaly megvalósult beruházásokhoz képest. Jelentős növekedésre számíthatunk a haszongépjárművek terén is: a cégvezetők a tavalyinál 46 százalékkal többet, mintegy 689 milliárd forintot szánnának erre, de IT célokra (+20 százalék) és irodai eszközökre (+76 százalék) is bőkezűbben költenek majd a kkv-k.

Pályázni, de hogyan, kinek és mire?
Bár többen, többször is ígérték, hogy még áprilisban elindulnak az új pályázati ciklus első uniós pályázatai, de ez nem történt meg. Sokan azonban nincsenek is tisztában azzal, hogyan érdemes felkészülni, és min bukhat el egy jónak tűnő pályázati lehetőség. Azt sem tudják sokan, melyek azok a legfontosabb dokumentumok, amelyekre a legtöbb pályázat esetében szükség van. Összegyűjtöttük a leghasznosabb tudnivalókat.
A beruházások leggyakoribb indoka továbbra is az amortizálódó eszközök pótlása (51 százalék), de sok cég fejlesztene a hatékonyság és a nagyobb termelési kapacitás érdekében is (44 százalék).

Derűlátóbbak és többet foglalkoztatnának a magyar cégek

Tovább nőtt a gazdasági kilátásaikat optimistán látó hazai cégvezetők száma: a pesszimistán és optimistán gondolkodók különbségét jelző nettó jövőkép mutató a tavalyi +10 százalékról +27 százalékra növekedett. A javulást elsősorban a közepes (10-49 főt foglalkoztató) kkv-k derűlátása okozza, körükben 61 százalék látja pozitív fényben a jövőt. A cégek jobban bíznak a külső tényezők kedvező alakulásában is: mindössze a válaszadók harmada hivatkozott a bizonytalan gazdasági környezetre a befektetések legfőbb akadályaként, ami 10 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábban mért értékhez képest.

Az optimizmushoz hozzájárul, hogy az elmúlt évben a magyar kkv-k 55 százaléka tapasztalt (átlagosan 2,1 százalékos) árbevétel-növekedést; a megkérdezettek további 26 százaléka számolt be arról, hogy bevétele szinten maradt, csökkenést pedig mindössze a cégek 19 százaléka könyvelt el. Bár tavaly a cégek átlagosan több üzleti lehetőségtől estek el (29 százalék, 4 százalékpontos emelkedés 2013-hoz képest), mint az előző évben, az ebből származó bevételkiesésük 42 százalékkal kevesebb volt – így ez sem rontotta az üzleti hangulatot.

A kkv-k optimizmusa a foglalkoztatásra is kedvezően hat: közel 40 százalékuk tervezi idén új munkaerő alkalmazását, ami 3,5 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél. A 10-49 főt alkalmazó cégek átlagosan egy, míg az 50-249 fős vállalkozások négy új munkatársat terveznek felvenni, ezzel összességében közel 70 ezer új munkahelyet teremtve.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo