Google méretűvé nőhet a magyar cég

2014. október 05. vasárnap - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Akár Google-méretű céggé nőheti ki magát alig néhány év alatt a Szőlőőrt gyártó QuantisLabs Kft., amennyiben sikerül több millió eurónyi tőkét bevonni nagyon rövid időn belül. A borászok munkáját hatékonyabbá tevő, szenzorhálózaton alapuló növényvédelmi rendszert használják már Chilében és Kaliforniában is.

Mostanáig önerőből építette az üzletet Árendás Csaba, a SmartVineyard – Szőlőőr – megálmodója, a globális piacokban rejlő potenciál kihasználásához azonban kockázati tőkére van szüksége. Ha összejön, az egyelőre csak a borászok életét megkönnyítő high-tech megoldást kiterjesztik számtalan haszonnövényre és gyümölcsre, és a világ szinte összes gazdálkodója az innovatív megoldás piacává válik.

Az első lépés már megvolt: a cég dobogós helyezést ért el a világ egyik legrangosabb startup versenyének európai döntőjén, és ezzel bejutott az Intel Global Challenge egyesült államokbeli fináléjában.

Robbanás előtt

A jó minőségű borhoz jó minőségű szőlő kell. A szőlőnek azonban számtalan ellensége van, a permetezés pedig drága, és kevésbé természetes megoldás.

– Magyarországon a növénybetegségek miatt az átlagos terményveszteség tizenöt százalék. A gazdák legnagyobb problémája, hogy mikor, hol és milyen mértékben permetezzenek. A Szőlőőr használatával a szőlészek sokkal pontosabb képet kapnak a tőkéket megtámadó kórokozókról, az adott dűlő mikroklímájáról, a levelek nedvességtartalmáról és mindezek függvényében a permetezési szükségletekről. A hardverből és szoftverből álló, napelemmel működő high-tech eszközt a szőlőoszlopra kell rögzíteni öt–kilenc hektáronként. Az összegyűjtött adatokat a számítási felhőben egy intelligens szoftver azonnal feldolgozza, és a borászok internetes felületen, okostelefonjukon vagy a tabletjükön bármikor ellenőrizhetik a dűlők valós idejű állapotát. Anélkül tehát, hogy naponta végigjárnák a birtokot, bárhonnan, a szükséges mértékben és a kellő időben tudnak védekezni a betegségek ellen. A SmartVineyard technológiával készült bor előállítása olcsóbb, ráadásul a nedűben kevesebb lesz a mesterséges anyag – mondja Árendás Csaba, és hozzáteszi: ez a SmartVineyard a palack címkéjén is megjeleníthető, ami marketingszempontból fontos.

Árendás Csaba
Kép:PP/Hatlacki Balázs

A startup mostanáig organikus úton fejlődött. Négy év alatt jutott el odáig, hogy a legnagyobb hazai borászok használják az okos megfigyelőrendszert, és nyolc országba, többek között Chilébe, Kaliforniába is szállítanak. A piaci igény egyértelműen látszik, sőt mivel az optimális növényvédelem nemcsak a szőlősgazdák problémája, más növénykultúrákkal foglalkozó agrárgazdák is érdeklődnek a szenzortechnológián alapuló megfigyelőrendszer iránt. A probléma hatalmas, és nincs rá jó megoldás sem Kaliforniában, sem Chilében.

– Az ugrásszerű növekedéshez szükséges tőkét azonban már nem tudjuk kitermelni önerőből. Kiváló mérnökökre és agrárszakemberekre van szükségünk a high-tech agrárprojekt kiszélesítéséhez, remek értékesítőkre a piacok lefedéséhez, és az adott régiót ismerő profi marketingesekre. Ahhoz, hogy a QuantisLabs az agrárium Google-jévé váljon, körülbelül negyven főre van szükségünk. Számtalan mezőgazdasági területről keresnek bennünket, és azt nem lehet mondani a vevőnek, hogy „nem tudjuk elkészteni”. Lehet, hogy most nem tudjuk, de fogjuk tudni – állítja Árendás.

A startup ma tizennégy főt foglalkoztat, bevétele százmillió forint volt a múlt évben, de a következő három évben ennek a sokszorosára ugorhat. Mivel a vevő az ajtóban toporog, a tőkebevonás sürgőssé vált. Ráadásul olyan egyezségre van szükség, amely nem zárja ki a második körös befektetést sem.

A siker titka

Ha most indítaná el a vállalkozását Árendás Csaba, megfordítaná a sorrendet, és előbb keresne tőkét. A QuantisLabs azonban mostanáig kizárólag saját tőkéből fejlődött, és a termékértékesítésből befolyó pénzeket is visszaforgatták.

– Az első évben mindössze egy egyetemi hallgatót tudtam alkalmazni négy órában. Időigényes az organikus fejlődési út, de rengeteget lehetett így tanulni, igaz, több a kudarc is. A legnehezebb a sikeres globális piaci jelenléthez szükséges menedzsmenttapasztalatok megszerzése volt. Ha a legelején bevonunk kockázati tőkét, a hiányzó szaktudás pótlásához is kapunk segítséget, és ahhoz is, hogy a pénzt hogyan kell hatékonyan felhasználni vagy az ügyféllel bánni.

A növekvő ügyfélkör igényeinek kiszolgálása, az elengedhetetlen supportrendszer kialakítása sokba kerül, ám a profi termékhez és a profi céghez a vevői utánkövetés és a támogatás is hozzátartozik. Ha ezt nem tudja biztosítani a cég, piacot veszít. Az igények egyre sokrétűbbek.

– Malajziából malájul jön a megkeresés, a chilei ügyfél pedig reklamál, hogy véletlenül az angol nyelű használati utasítást csomagoltuk és nem a spanyolt. Ahogy nő a vállalkozás, újabb és újabb megoldandó feladatok merülnek fel. Az igényeket pedig azonnal ki kell elégíteni, hiszen aki fizet, az diktál.

Kudarcból siker
Gyorsabban talált Magyarországon megfelelő munkatársakat és uniós forrást az induláshoz, ezért Árendás hazajött Svájcból, és Magyarországon indult a termékfejlesztés. A K+F a jövőben, a tőkebevonást követően is itthon marad, az értékesítési és a marketingfeladatok egy része azonban valószínűleg kiköltözik. A helyi piacismeret ugyanis nagyon sokat ér.
A korábban feladott vállalkozásból megtanulta Árendás Csaba, hogy nagy üzlet csak abból az ötletből lesz, ami a normál emberek problémáira válaszol.
– Vegyük például a ribonukleinsav-kutatásokban elért nóvumokat. Önmagában az eredmény lehet, hogy Nobel-díjat ér, de üzletileg semmit. Ha viszont azt mondom, hogy az új molekula hatásos a rákgyógyászatban, érdemes vállalkozássá fejleszteni, mert egy közérdekű problémára találtam megoldást. Csupán a Cambridge-i Egyetem és a Stanford Egyetem tudott licencértékesítésből pozitív mérleget elérni. Mindenki másnak meg kell találnia az adott innováció hétköznapi hasznosíthatóságát. Az üzlet ugyanis problémákról szól, olyanokról, amelyek mindenkinek érthetőek. Ezeket a problémákat kell meglátni.

Árendás szerint egy startup sikerének titka, hogy csak profikkal szabad dolgozni a kezdetektől. Jóllehet az induló cég lehetőségei financiálisan limitáltak, az idő viszont nagyon fontos tényező számára.

– Nincs idő és ember betanítani a kezdőt, aki még a piaci problémát sem látja tisztán. Csak profikkal dolgozom a kulcsterületeken. Az értékesítési vezetőt, a marketingest, a pénzügyest meg kell fizetni, máskülönben sokkal többe kerül a piaci veszteség. Inkább kevesebb emberrel bővültünk mostanáig.

Az üzlet: hétköznapi problémákra adott válasz

Árendás Csabának nem ez az első startupja. 2005-ben a Műszaki Egyetem mérnök-informatikus hallgatójaként egy IT-biztonságtechnikai terméken kezdett dolgozni. A 2005-ben alapított egyetemi spin off, a QuantisLabs erre a termékre jött létre. Pár ezer licencet eladtak Szingapúrban, de az ügy itt megrekedt.

– Inkább magunknak fejlesztettük a terméket, és az értékesítésre, marketingre nem helyeztünk súlyt. Nem csináltuk végig a piac közeli kutatást, és a termékfejlesztés is megrekedt. De felfigyeltek ránk szakemberek, és a csapat tagjai különböző helyekről kaptak megkereséseket. Így jutottam ki Svájcba egy PhD-kurzusra – idézi fel Árendás.

Svájcban számtalan startuperrel, valamint már befutott üzletemberrel találkozott. Olyanokkal, akik nemcsak ötleteltek, hanem végig is mentek az ötlettől a sikeres vállalkozáshoz vezető úton. Ekkor döbbent rá, hogy a banki titkosításban használható kvantum véletlenszám-generátorból akár vállalkozást is építhetett volna. Ahogyan fogalmaz, „az életben a legszomorúbb, ha valamit megtehettem volna, de nem tettem”.

– Itthon még kevés a hős, az ember kevésbé szembesül az elszalasztott lehetőséggel. Ezzel szemben Svájcban egyértelműen látszik, hogy lehet a semmiből naggyá válni egy jó ötlet és a kitartó, kemény munka révén. Nagyon erős motivációs erő látni a sikert, és szembesülni azzal, hogy bárki válhat befutott vállalkozóvá. Rájöttem, hogy én vállalkozni szeretnék.

Svájcban a PhD-kurzus keretében szenzorhálózatok fejlesztésén dolgozott a fiatal mérnök. Ez a tudás találkozott a családi szőlészetből ismert problémával, és vezetett a Szőlőőr kifejlesztéséhez.

– Nem a pénz motivált, hanem a kihívás. Azt láttam, hogy a szenzortechnológia megoldást adhat egy olyan problémára, ami a világon sokakat érint. A szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó éghajlati paraméterek több ponton való mérése és az eredmények kiértékelésével kapott adatok segítségével jelentősen csökkenhetnek a növényvédelmi költségek, ami nemcsak a gazdák működését teszi hatékonyabbá, hanem azt is elősegíti, hogy egészségesebb szőlőből minőségibb bor készülhessen.

 

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor