Ha érdeksértő a blogger véleménye

2017. december 12. kedd - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Ma már a legnagyobb cégek is kihasználják a blogokon, vlogokon való megjelenési lehetőségeket, hiszen fogyasztói elérésük és véleményvezérként a befolyásoló képességük gyakran vetekszik a klasszikus – professzionális ­– médiumokéval. Néha azonban vitatott, sérelmes a blogger által megjelentetett tartalom.

Az első blogok tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon, és sokáig nem volt egyértelmű a megítélésük, a rajtuk keresztül elkövetett esetleges jogsértések elbírálása. Napjainkra sokat tisztult a helyzet.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül médiatartalomnak, sajtóterméknek. Márpedig a blogok túlnyomó része jellemzően ilyen nem gazdasági szolgáltatásként működik, így az azokat szerkesztő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem tekinthető médiaszolgáltatónak.

Ennek alapján a blogger ellen nem kezdeményezhető a klasszikus sajtó-helyreigazítási eljárás. Ám mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy blogban megjelent jogsértő tartalomért nem kellene helytállni a polgári jog és a büntetőjog rendelkezéseinek megszegéséért.

Már a karácsony is a Facebookon dől el
Sűrű éve volt a Facebooknak 2017-ben. Megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör, és majd 100 millióval azoknak a száma akik naponta használják a közösségi hálózatot. A cég bevétele pedig az egekben szárnyal, az első háromnegyed évben a cég bevétele 50%-kal volt több, magasabb, mint 2016-ban. Az utolsó negyedév pedig még eredményesebb lehet a cégnek, legalábbis ha a hazai kkv-k marketing terveit látjuk. Persze ez valahol kényszer is, hiszen a vállalkozásoknak egyre többet kell költeni ahhoz, hogy eljussanak a célcsoportjukhoz a Facebookon.

Ha egy online lap része a blog

Ha a blog valamely – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti – internetes újság vagy hírportál főoldaláról vagy egyéb oldalairól elérhető, akkor annak tartalmáért is a sajtótermék szerkesztősége tartozik szerkesztői felelősséggel, kiadója pedig a jogi felelősséget viseli. Az eset összes körülményeit ezekben az esetekben is összességükben kell vizsgálni, hiszen mindez semmiképpen sem jelenti a sajtótermék kiadóját terhelő felelősség teljes egészében történő kiterjesztését egy más által szerkesztetett tartalomra. Klasszikus példa, ha utólag kerül bele valami olyan a blogbejegyzésbe, ami már paragrafusért kiált.

Személyiségi jogok védelme

A Polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének körében kifejezetten nevesíti az emberi méltóság védelme, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme jogát.

Továbbá: a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, a becsület és a jó hírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a névviseléshez, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. A személyiségi jogok védelmét nem írja felül a blog megjelenési formájának újszerűsége.

Mit tehet, akit sérelem ért? 

  1. A bloggertől és a blogszolgáltatótól is követelheti a kifogásolt tartalom eltávolítását, a jogsértés abbahagyását és a további jogsértésektől történő eltiltást. Ám a sértett még abban az esetben is továbbléphet polgári vagy büntetőbírósághoz, ha a tulajdonos és az üzemeltető eleget tett kérelmének.
  2. A bírósági eljárások kapcsán főszabály, hogy minden esetben megvizsgálják az ügy összes körülményeit. Figyelembe veszik az érintett tartalom megjelenésének körülményeit, azt például, hogy hány napig volt kint, hányan olvashatták, hogy miképp járt el a blogger és a blogszolgáltató, eleget tettek-e az eltávolítási kérelemnek, milyen gyorsan történt mindez, és történtek-e újabb jogsértések. Ha a szolgáltató úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható, például elérhetetlenné tette a tartalmat, akkor felmentik a felelősség alól.
  3. A legkézenfekvőbb megoldás a sérelemdíj jogintézményének igénybevétele. Ehhez nem kell bizonyítani, hogy a sértettnek kára származott a személyiségi joga megsértéséből, a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő.
  4. Amennyiben cég a sértett, és tudja bizonyítani a vagyoni hátrányt, a kárt, akkor a bíróság a jogsértő tartalom és károkozás közti összefüggés alapján kártérítést ítélhet.

Szerző: Drávucz Péter

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor