Ha minden jelkép tilos, nincs megkülönböztetés

2017. március 14. kedd - 12:40 / PP/MTI
  •    

Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága. Akkor, ha mindenkire vonatkozik.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében aláhúzza, ha egy munkáltató olyan belső szabályozást vezet be, amely azt biztosítja, hogy a munkáltató szolgáltatásait a továbbiakban ne iszlám fejkendőt viselő munkavállaló teljesítse, az hátrányos megkülönböztetésnek számít.

Hol kezdődik a munkahelyi diszkrimináció?
A jelenlegi jogi környezet szigorúan szabályozza az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását. Számos esetben már az álláshirdetés is magában hordozza a hátrányos megkülönböztetést vagy a pozitív diszkriminációt.

A bíróság arra emlékeztet, hogy az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy nem áll fenn semmilyen, többek között a valláson alapuló, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, noha az irányelv nem tartalmazza a vallás fogalmának meghatározását. Következésképpen a vallás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja mind a vallási meggyőződés tényét, valamint annak nyilvános kifejezésre juttatására vonatkozó szabadságot.

Az ügy előzménye, hogy a muzulmán vallású Samira Achbita 2000. február elején recepciósként a G4S biztonsági cég alkalmazásába került. Achbita felvételekor a G4S-nél az az íratlan szabály érvényesült, amely szerint a munkavállalók a munkahelyen nem viselhetik a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződéseik látható jeleit. A munkavállaló 2006 áprilisában közölte a munkáltatójával, hogy a jövőben munkaidőben is fejkendőt szeretne viselni. A G4S vezetése ezt arra hivatkozva megtiltotta, hogy a politikai, filozófiai vagy vallási jelek látható viselése ellenkezik a vállalkozás semlegességi törekvésével. Ezt követően a cég módosította belső szabályzatát, és beleírták az addig íratlan szabályt. A nőt később elbocsátották, mert kitartott amellett, hogy a munkahelyén viselni akarja a fejkendőt.

muszlim kendős nő

Kép: Wikipedia

A bíróság véleménye szerint a G4S belső szabálya a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jeleinek viselésére hivatkozik, tehát az ilyen meggyőződések valamennyi kifejezésére különbségtétel nélkül vonatkozik, a vállalkozás valamennyi munkavállalóját azonos módon kezeli, velük szemben általános módon és különbségtétel nélkül előírva a többi között az öltözködést érintő semlegességet.

Következésképpen az ilyen szabály nem vezet be olyan eltérő bánásmódot, amely az irányelv értelmében közvetlenül a valláson vagy a meggyőződésen alapul. A munkáltató azon szándéka, hogy semleges arculatot mutasson a magán- és az állami ügyfelei felé, jogszerű, különösen akkor, ha a munkáltató csupán azokra alkalmazza, akik az ügyfeleivel kapcsolatba lépnek – hangsúlyozta alá az uniós bíróság.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor