Ha van is ötletünk, más profitál belőle

2016. december 07. szerda - 13:30 / kfarkas
  •    

Nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a hazai számok az uniós átlaghoz képest, mondták szakértők a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferenciáján. Pedig e nélkül nem érdemes innoválni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni.

Hiába áramlik rengeteg uniós és magyar forrás az elmúlt években a kutatás-fejlesztésre, Magyarország mégis csak aprókat lép előre a nemzetközi innovációs rangsorban – hangzott el a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferencián. Ami nem piacképes, támogatásra sem érdemes – mondták a szakértők.

De nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a számok az uniós átlaghoz képest. A szabadalmak, védjegyek számát tekintve Magyarország a 20 hely környékén van az uniós ranglistán.

„Pedig e nélkül nem érdemes innovációt végezni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni” – mondta Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Hivatala Tájékoztatási és Innovációtámogatási Főosztályának vezetője. A szakember szerint a pályázatok, illetve az egyszerűsödő szabályozás hatására némileg növekedő aktivitást érzékelnek a nemzeti hatósághoz benyújtott szabadalmi és védjegykérelmek számában, összességében még mindig nem érik el az ezer darabot évente.

Duplázza a termék értékét az uniós védjegy
Sikeresnek mondható az uniós oltalom. Az európai védjeggyel ellátott termékek átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

A hivatal jelentősen lerövidítette ugyan az ügyintézést, de ez még mindig hosszú folyamat: a nemzeti hatósághoz bejelentett szabadalmi bejelentések átfutási ideje 21 hónap, ezzel szemben a védjegyek tekintetében csak 3 hónapig kell várakozni ez nemzetközi védjegy kérelemnél sem több fél évnél.

Nemzetközi védelem

„Tudni kell, hogy hazánk területére nem csak magyar oltalmat lehet szerezni, hanem uniós közösségi védelmet is és a nemzetközi szabadalmi rendszer is rendelkezésre áll” – hívta fel a figyelmet Németh Gábor.

A nemzetközi szellemi tulajdonjog védelem területén óriási előrelépést jelent a 2016-ban elindult négy visegrádi ország közös szabadalmi intézete, amely nemzetközi elővizsgáló- és kutatóhatóságként akár magyar nyelven is fogad nemzetközi szabadalmi bejelentéseket. A július elsején indult hatóság eddig 41 nemzetközi kutatási kérelmet fogadott be ebből 16 magyar, 15 lengyel, 7 cseh, 3 szlovák féltől érkezett.

Jelentősen gyorsíthatja majd az eljárásokat és egyszerűbbé teszi az ügyintézést is az Európai Szabadalmi Bíróság felállása is, amely várhatóan 2017 második felében kezdi meg majd működését. A Bírósághoz eddig 25 uniós tagállam csatlakozott, így ezekben az államokban egységes szabadalmi eljárás keretén belül járhatnak el a vállalkozások, a bírság ráadásul a jogérvényesítési és bitorlási perekben is illetékes lesz.

„Hogy ez mennyire fontos, az az Egyesült Királyság példájából is látható, a Brexit szavazás után ugyanis azonnal siettek kijelenteni, hogy ebből az egyezményből semmiképpen nem szálnak ki, még akkor sem, ha az unióból egyébként igen” – mondta Németh Gábor, aki szerint a britek példáját követve a magyar vállalkozásoknak is jobban kellene védeniük szellemi tulajdonaikat.

innováció ábra

Kép: PP archív

Friss hír egy magyar feltaláló és egy világcég évtizedes pereskedése, ami egy szabadalmi baki miatt törhetett ki!

Mit tehetünk?

A problémával kapcsolatban a legfontosabb szabály: minden ötletet még idejében jogi védelemben kell részesíteni, vagyis hivatalos úton is ki kell nyilvánítani, hogy az ötlet a startupper saját szellemi tulajdonát képezi. Egy ötlet viszont önmagában még nem válik oltalmazhatóvá, az kizárólag a kidolgozás vagy megvalósítás esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) lehet alkalmas jogi védelemre. Ennek teljesülésekor viszont az ötlet háromféle csoportba sorolódhat: a szerzői jogi védelem, az iparjogvédelmi oltalom, az üzleti titok, azaz a „know-how” kategóriájába. Itt olvashat további részleteket ezekről.

A jogtulajdonosok egyre szabadabban használják az iparjogvédelmi rendszereket a szokásostól eltérő célokkal, újfajta fegyvernemet teremtve ezzel az üzleti versenyben. A szabadalmak az újító vállalkozások piacát hivatottak védeni. A védjegyek eredetileg ugyanígy defenzív eszközt jelentettek azoknak a vállalatoknak a számára, amelyek jó hírnevet szereztek a fogyasztóik körében, és védjegyeikkel meg tudták különböztetni magukat a versenytársaktól. Ezzel ellentétben megjelentek az iparjogvédelmi rendszereket offenzíven használó stratégiák, amire a legkézenfekvőbb példát az úgynevezett „patent trollok” szolgáltatják. Itt olvashat róluk bővebben.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor