Hagyomány kontra innováció - mindenképp dönteni kell?

A pedigrének, a tradíciónak ereje van. Mennyire köti meg ez a nagy múltú, hírneves, bejáratott márkákat továbbvivő vállalkozók kezét? Kizárja-e a hagyomány súlya az innovációt, s azt, hogy a portékát relevánssá tegyék a 21. századi ízlések és igények számára is?

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A cégek többsége jó, ha 40-50 évet megél, állítják gazdaságtörténészek. A patinás márkák – és főként termékeik – azonban kiállták az idő próbáját. Különösen ott jelent hozzáadott értéket a tradíció, ahol a termék lényegét a jogi védelmet élvező, ipari titokként kezelt receptek képezik, mint például a Hershey’s csoki, a Zwack Unicum, Chartreuse likőr esetében. A gasztronómia és a divat tipikusan az a terület, ahol a családi gyökerekből vagy egy régió népszokásaiból – tehát mindig valamiféle kollektív tudásanyagból – csiszolódott ki a híres produktum gyártási módszere. Az olasz divat sem létezhetne a kelmekészítő családok generációi és az általuk előállított minőségi alapanyagok nélkül. Magyarországon például a halasi csipke készítése képvisel hasonlóképp gondosan megőrzött tradíciót. A másik eset, amikor egy család cukrász- vagy szabózsenije kitalál egy világra szóló újdonságot. Ermenegildo Zegna azzal tűnt ki, hogy 1910-ben elsőként kezdett négynyeles géppel gyapjút szőni. Cége kelméit máig külön vörös címkével jelzik.

A patinás márkák felső kategóriás prémium termékek. Gyakran borsos árukban benne van a márkanév és a múltban felhalmozott know how pénzben kifejezett értéke. Az ilyen „örökségmárkák” egyébként nem keverendőek össze a retromárkázással, az ugyanis inkább egy-egy nosztalgiahullámot meglovagoló termékdizájnban merül ki.

Kép:Pixabay

Válaszúton

A 80-as években a nagy divatmárkák, mint az Yves Saint-Laurent, a Dior vagy a Pierre Cardin, hallgattak a turbó sebességre kapcsolt globalizáció hívására, s licencszerződések tucatjait kötötték külső partnerekkel, akik a varázserejű logót olcsó, harmadik világban gyártott pólókra, pulóverekre, fehérneműkre nyomtatták rá. Így a márka a középosztályt is elérte.

A profilbővítés azonban ennél jóval organikusabb és minőségibb is lehet. A Trussardi bőrkesztyűműhelyből nőtte ki magát divatházzá, a kukoricapehely-gyártó Kellogg’s pedig ma már számos olyan élelmiszeráruval bír, amely önállóan is erős márkanévként egzisztál a piacon.

Bizonyos esetekben a patinás márka vállalatkonszernné hízását a riválisok bekebelezése jelenti. A barcelonai Puig – amelyet 1914-ben kozmetikai szerek és parfümök gyártására alapított Antonio Puig, s ma is a család vezetése alatt áll – olyan márkák tulajdonosa, mint a Jean-Paul Gaulthier, a Paco Rabanne, a Nina Ricci, a Carolina Herrera, a Prada, a Valentino, a Comme des Garcons vagy az Antonio Banderas parfüm. Kis családi cégből a Pfizer is rengeteg szabadalmat birtokló gyógyszeripari óriáscéggé nőtt, ahogy a Merck is.

Más úton járt az 1900-ban piacra dobott Hershey’s, a legrégebbi táblacsokik egyike, amely máig nem kapható Európában – hazánkban jószerivel ismeretlen –, csak az amerikaiak rágcsálják.

Forrás:Piac&Profit

Innováció

A vintage brand azon a koncepción alapul, hogy ami egyszer bevált, az jó lesz holnap is – legyen szó használati tárgyról, ruháról vagy bármi másról. A nagy tradíciójú márkák tehát magukban foglalnak egyfajta konzervativizmust. Hogyan egyeztethető ez össze az innovációs igényekkel, a fejlődő technológiákkal és a változó fogyasztói ízléssel? Hogyan érhető el, hogy a nimbusszal bíró portékák kulturálisan és funkcionalitásban is relevánsak maradjanak?

A luxusmárkák – főleg a divatiparban – kettősséggel bírnak: a márkanév nemcsak nívót jelent, hanem státuszszimbólumot is, presztízst ad annak, aki megvásárolja. Itt a formajegyek megőrzése kulcsfontosságú.

A többség igyekszik korszerűsíteni legalább a termék-előállítás folyamatát, korszerű, környezetbarát, energiahatékony gépekkel váltva fel a régieket. Ezek az újítások azonban nem mindig érintik a termék lényegét, illetve a korszerűségének, relevanciájának a kérdését. Ugyanazt a terméket gyártják, csak éppen más gépekkel. Más cégek arra használják a legmodernebb technológiákat, hogy általuk álljanak elő a régi termék mai ízlés- és eszmerendszerrel újragondolt verziójával. A több mint százéves múltra visszatekintő angliai Johnson Tiles például abban újított, hogy újrahasznosított kerámiát használ a csempék készítéséhez. Az élelmiszer-ipari cégek többnyire azzal vannak elfoglalva, hogy csökkentsék régóta bejáratott termékeik cukor- és zsírtartalmát. Enélkül népszerűtlenné válna a kínálatuk.

Jó példa a korral való haladásra a közelmúltban elhunyt Michele Ferrero, a Nutella atyja. Ő sem lenne sehol az apja, Pietro Ferrero nélkül, aki elkezdte – akkor még szilárd, szeletelhető formában – a mogyorómassza gyártását, amit később krémesített termékké innovált a fia. Világkarriert futott be az ötlet.

Időnként megesik, hogy egy régi brand kezdeti találmánya nem a vagyonos, kiváltságos kevesek számára elérhető elittermékként terjed el, hanem széles körben megfizethető tömegcikké válik, mint például a Levi’s farmer. A radikális popularizálódás leggyakrabban a rangidős élelmiszerbrandeknél – Heineken, Canada Dry, Milka – látszik.

Butik: elavuló bástya?

A brit királyi család évszázadok óta kiadja a Royal Warrantot, ezt a címert azok a vállalkozások kapják, melyek beszállítói az uralkodócsaládnak, s ennek tényével népszerűsíthetik magukat. Nálunk az Osztrák–Magyar Monarchia korában ugyanígy reklámozták cégérjükön, bolti kirakataikban a mesterek és műhelyek, hogy a Habsburg család hivatalos beszállítói.

A márkabolt fontos része az „élménynek”. A koronás fők és a celebek külföldi útjaik során gyakran meglátogatják az adott ország patinás márkáinak butikjait. Legutóbb például a húsvéti ajándékot kereső Arnold Schwarzenegger járt a Hollóházi Porcelán márkaboltjában. Az ilyen nagy PR-értékű látogatásokat fotók örökítik meg, és a vizit a cégtörténet részévé válik, a híres pillanat képe felkerül a bolt falára és a honlapra.

E szaküzleteknek szükségszerűen a legpuccosabb butiksorokon kell helyet kapniuk: Londonban a Bond Streeten és a Sloane Streeten található meg a nagy divatmárkák 85 százaléka, New Yorkban a Madison Avenue és a Fifth Avenue ilyen stílusközpontja a felső tízezernek. A budapesti szaküzletek kínálata elsősorban a kirakatra felfigyelő külföldi turistákat és a pénzesebb hazai réteget célozza meg. Ami szűkös szegmens. Árulkodó adat, hogy az Ajka Kristály éves outputjának 96 százaléka exportra készül.

Márkát venni életforma
Nem érinti a válság a luxuscikkeket gyártó cégek szárnyalását. Aki egyszer megszokta a magas színvonalat és kiváló szolgáltatásokat, az ugyanis az utolsó lehetőségéig ragaszkodik hozzá.
A történelmi renomé mostanában mintha felkapottabb lenne a divatiparban. Nemrég több régi divatmárka indult újra (ruha: Schiaparelli, Vionnet, parfüm: Carven). Még a Coco Chanellel egy időben felemelkedő divatcézár, Paul Poiret nevét is árverésre bocsátották az unokái, hátha valaki újra akarja indítani divatházát – egyelőre nincs hír róla, hogy találtak-e rá vevőt.

Megfigyelték Amerikában, hogy az igényes, alternatív szellemiségű, kicsit hippis, ökotudatos ifjú vásárlók keresik a kisebb örökségmárkákat, elsősorban ha hagyományos amerikai, prériéletet idéző öltözködésről van szó. Ezt képviselik a mintás Pendleton ruhák – a márka 1863 óta működik –, a Filson válltáskák (1897) vagy a Red Wing bakancsok (1905). Az egyszerre stílusos és strapabíró darabokra nem szűnik meg az igény.

Hogy más termékkategóriákkal mi történik a dinamikusan változó jövőben, az más kérdés. Míves tervezésű bolt ide vagy oda, a vásárlóközönség egyre inkább a digitális márkákra figyel – derült ki a közösségi oldalakat monitorozó Infegy adataiból. A 10 márka közül, amely a legtöbb beszélgetést generálta az elmúlt hónapokban, csak a BMW, a Disney és a Nike volt kézzelfogható terméket produkáló, ízig-vérig fizikai márka.

Az online információs szupersztráda veszi át tehát az elegáns belvárosi sugárutak és sétálóutcák szerepét. Azok a márkák, amelyek nem találják meg a közös hangot az Y generáció online hangadóival, sztárbloggereivel, az idősödő generációk pénztárcájára lesznek utalva, és akár felismerik, akár nem, lassan araszolnak a kimúlás felé.

Az 1759 óta létező Wedgwood porcelángyár néhány veszteséges év után 2009-ben becsődölt, és becsukta kapuit. Már nem számított, hogy a brit királyi család is használta a termékeit, a nagyközönség megelégedett a megengedhető árfekvésű konkurenciával. A „kirakatnézés” ma már a Google képkeresővel történik, otthon a karosszékben ülve. Az a brand, amely nem nyomul a Tumblr-en, a Vine-on és társain cikkekkel, képriporttal, 15 másodperces Instagram-klippel, annak a napjai meg vannak számlálva. A mai fogyasztó vizuális történetmesélést igényel a neten – nem csak e-kereskedelmet –, hogy létrejöjjön a dialógus a vásárló és a brand között.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo